előfizetésem
Hírlevél
Egy menhelyi kutyával is lehet álom az élet, ha betartjuk a szakértő tanácsait
Tele vannak a menhelyek magányos tekintetű kutyákkal, akik türelmesen várják, hogy valaki végre hazavigye őket. A legtöbben kölyökkorban találnak gazdára, de sokuk sorsa hamar visszafordul a rácsok mögé. Pedig egy felnőtt, menhelyről örökbefogadott kutya ugyanúgy szeret, ragaszkodik és hálás, csak épp több türelmet, megértést és tudatosságot kér cserébe. Cikkünkben kapaszkodókat adunk azoknak, akik ezen a kihíváson gondolkoznak.
Az állatmenhelyek állapota elszomorító szerte a világon, és sajnos közel sincs annyi örökbefogadó gazda, mint amennyi kutya otthonra vár. Még nehezebb helyzetben vannak azok a kutyák, akik már felnőttként várják az álomgazdit: sokukat kölyökként hazavisznek, majd egy éven belül, amikor megnőttek, ugyanarra a menhelyre viszik vissza, mert nemtörődömségből nem sikerült összeszokniuk az állattal. A helyzet szomorú, és szükség lenne egy olyan szűrőrendszerre, amely minden kutyának megfelelő gazdit választ, nem pedig egyszerűen odaadja egy igénylőnek.
Mit jelent felelősségteljesen felkészülni az új családtagra? Korom Gáborral, a Tükör Módszer alapítójával beszélgettünk. (A Tükör Módszer lényege, hogy a kutya viselkedése valójában a gazda tükörképe. A módszer szerint az állat reakciói megmutatják a mi belső állapotunkat és vezetői hiányosságainkat, így a nevelés nemcsak a kutyáról, hanem a gazda önismeretéről és változásáról is szól - a szerk.) Gábor azt vallja, hogy egy jó szakember segítségével nagyon jól koordinálható az örökbefogadott vagy mentett kutyával való összeszokás.
„Amikor valaki megment egy menhelyi kutyát, a hála, ami a kutya szemében van, elmondhatatlan. Nekünk három mentett, örökbefogadott kutyánk van, és elmesélhetetlen az a fajta ragaszkodás és hála, amit tanúsítanak a család felé. Egy menhelyről örökbefogadott kutya és gazdája között rendkívüli kapcsolat alakulhat ki, de tisztában kell lenni azzal is, hogy nem mindenki felkészült egy ilyen kihívásra.”
A pszichológus is megerősítette: így hat a mentális egészségedre a kisállatod
A kutya szükségletei
Mielőtt rátérünk az örökbefogadásra, ejtsünk néhány szót a kutyák létformájáról. A kutyáknak vannak szükségleteik, és hatalmas eltérés van az egyes kutyák sorsában, hiszen teljesen gazdafüggő, hogyan bánik valaki egy állattal, és milyen céllal tart kutyát.
„Az emberiség folyamatosan tanulja, hogy hogyan kell a kutyával bánni. Van, aki haszonállatnak tekinti a kutyát, és a kertben, ház körül éli le az egész életét. Más irgalmatlan összegeket költ a kutyára, sőt, Instagram-oldalt is készít neki. Sokan munkaversenyekre és kiállításokra viszik őket, de igazából egy kirándulás is ugyanolyan örömöt okoz a kutyának. Természetesen sok árnyalat létezik az említett tartási módok között, a lényeg azonban az, hogy a kutya–ember kapcsolatból mindkét fél nyerjen.”
Amikor hozzánk kerül egy állat, felelősséget vállalunk érte. A legtöbb embernek igazi érték egy állat, akire vigyázni kell, hiszen értelmet ad az életünknek. „A kutya egy olyan tükröző lény, aki az állatvilágból a legjobban hasonlít az emberhez. Többezer éve szocializálódik emberi családokkal, és mára a család része lett. Az ősi létformát elhagyva az ember napi ritmusához idomul. Nem hazudik, nem megtévesztő, hanem egy tiszta lény, aki kibírja a szeszélyeinket és a terheléseinket is. Együttműködésre tanítja az embert.”
A kutya kommunikációja magában hordozza a természet jellegét, így sokat tanulhatunk tőle. Akkor tud igazán kutyaként viselkedni, ha mellette egy jó ember áll. Ma azonban már a világ minden pontján hatalmas kutyakolóniák szenvednek attól, hogy teljesen egyedül kell magukról gondoskodniuk. Pedig, az ember igenis felelősséggel tartozna értük. „A kutyát az ember hozta létre. Fogta az ősét, és elkezdte magához édesgetni. A kutyának döbbenetes az alkalmazkodóképessége. Evolúciója követi az emberét, és meglátásom szerint folyamatosan fejlődik is. Hihetetlen technikákkal lehet ma már őket képezni.”
Új családtag
A menhelyek kapacitása véges, így sajnos menhelyen kívül is számtalan helyen találni magára hagyott állatokat. Ám ezek a négylábúak saját hibájukon kívül kötnek ki menhelyen, így nem őket kell hibáztatni egy másik ember felelőtlen magatartásáért. Össze lehet szokni felnőtt kutyával is, még ha idő- és figyelemigényes folyamat is.
A helyzet nem is lehetne rosszabb, évente több tízezer kutya kerül utcára itthon
„Nem mindegy, hogyan fogadom a kutyát, hiszen előre fel lehet készülni az érkezésére. A Neked Ugatok podcast-sorozatunkat azért csináljuk, mert küldetésünknek tekintjük, hogy segítsünk ezekben a helyzetekben. Igenis érdemes készülni amikor új kutyát tervezünk befogadni a családba.”
Bármilyen kutya kezeléséhez irányítóképességgel kell rendelkeznie a gazdának. Családtagok lesznek, és ahogyan Gábor fogalmaz: az ember viszonya a kutyával hasonló ahhoz, mint amit egy gyermekkel alakít ki az ember négyéves koráig. „Soha nem fognak felnőni. Mindig irányításra lesz szükségük. A biztonságuk érdekében pedig mindig előttük kell járnunk következetességgel és tudatossággal.”
A kutyák átlagos esetben két hónap alatt szoknak hozzá bármilyen változáshoz. Azonban egyes kutyák elképzelhetetlen traumákkal szembesültek, náluk több idő is szükséges lehet ahhoz, hogy megszokják új környezetüket.
Három dolog, amit minden kutyának meg kell kapnia
1. Pihenés
Kevesen veszik figyelembe, hogy a kutyának is szüksége van pihenésre. „A kutya a legjobban otthon tud pihenni. Ha esetleg van egy úgynevezett boxunk, - vagyis egy kuckó, amely megvédi a kutyát a környezeti zajtól -, az különösen fontos lehet egy menhelyről hazavitt kutya esetében. Az új helyen ugyanis az egyik legfontosabb, hogy legyen egy saját kuckója, ahová elbújhat, és ahol nem zargatjuk. Bizonyos technikákkal be lehet szoktatni ide, de fontos, hogy semmiképp se zárjuk be őt oda. A hordozható box a legideálisabb, mert azt bárhova magunkkal vihetjük, ha szükséges.”
A kutya pihenése naponta többszöri, szakaszos alvásokból áll, amelyek felületesebbek, mint az emberi alvás, hiszen ők mindig készenlétben vannak.
A gazdiknak kell megtanulniuk „kutyául”, hogy ne csak a kutya tanuljon meg „emberül”
2. Kötődés
A szakértő szerint fontos, hogy az első napokban ne ajnározzuk túl a frissen befogadott kutyát szeretetünkkel. Hagyni kell, hogy ő vegye fel velünk a kapcsolatot.
„Muszáj, hogy ő alakítsa ki a kapcsolatot. Ezt a szociális kötődést pedig a család minden tagjával ki kell alakítania: etessük, gondozzuk, sétáltassuk, simogassuk többen. A személyes kapcsolatépítés mellett többször hagyjuk otthon, így megtanulja, hogy mindig visszatérünk hozzá, nincs miért aggódnia. Az élettér a gazda területe, egyfajta bázis, de egyben az ő otthona is. Ha ezt megszokja egy kutya, akkor elkerülhetjük a szeparációs problémákat. Sok kutya ugyanis azért kerül vissza a menhelyre, mert ezt a szeparációt nem tudják megoldani a gazdával.”
3. Gátolhatóság
Egy kutyának az első naptól kezdve meg kell tanulnia, hogy nem férhet hozzá mindenhez. Ez a biztonságát is szolgálja. Kiemelten fontos, hogy kritikus helyzetben a gazda képes legyen őt irányítani és kontrollálni, amellyel megvédi, ha kutyája veszélybe kerülne.
„Nagyon jó módszer, ha a kezünkben tartunk egy marék ételt, és csak akkor adjuk oda, amikor abbahagyja a próbálkozást – ez a gátolt etetés. Ugyanez a helyzet séta előtt: mindig a gazda lép ki először, a kutya pedig csak engedéllyel. Ugyanez vonatkozik a liftre is – várja meg a jelzést. Ezekkel a helyzetekkel a kutya ösztöneit szabályozzuk. Fontos, hogy megtanuljon velünk együttműködni, és ne öncélúan viselkedjen. Ugyanúgy, mint egy kisgyermek esetében, a tanult szabályrendszer teremti meg a biztonságot az életében.”
Az új kutyus érkezése a családban egy különösen fontos feladatot is magában foglal: össze kell szoktatni őt a már meglévő háziállatokkal. A szakértő szerint külön módszer létezik arra, hogyan mutassuk be és szoktassuk össze más kutyával, cicával vagy akár baromfiudvarral is. „Alapvetően az első naptól el lehet kezdeni az összeszoktatást, hogy a kutya megtanulja: az új szociális térnek része a többi állattal való kapcsolat is. Nagyban függ azonban a kutya érzékenységétől, hogy milyen fokozatosan terhelhetjük ezzel. Vannak kutyák, akiknek először az a fontos, hogy biztonságosan kötődjenek a gazdához. És ne felejtsük el: a menhelyi kutyák traumáival – vagyis azzal, hogy addig mi történt velük – nem vagyunk tisztában.”
Gábor útmutatása szerint, ha egy másik kutya mellett fog élni az új jövevény, ne otthon találkozzanak először. Vigyük el őket sétálni, ismerkedjenek ott össze, majd először az új kutyát vigyük haza, utána pedig a régi kedvencünket.
Jó tanácsok sétáltatáshoz
- Ha a kutyához veszélyes környezeti hatás közeledik, térjünk ki vele, vagy mutassuk meg neki, hogy nem kell félnie.
- Az örökbefogadást követően, amíg még ismerkedünk az új kutyánkkal, ne engedjük, hogy idegenek odalépjenek hozzá és megsimogassák. „Először különböző, általam kontrollált helyzetekben kell összeszoktatnom a kutyát másokkal. Amikor már látom, hogy nyitott az emberek, valamint más kutyák felé, akkor már engedhetem a szociális kapcsolódásokat. Később, ha azt szeretnénk, hogy nyitottabb legyen, és meg akarják simogatni idegenek, inkább oldalról vagy háttal állva adjanak neki egy-két finom falatot, mielőtt hozzáérnek, és semmiképpen se elölről, frontálisan történjen az első érintés.”
Egy kutya vagy cica sajnos a legtöbb esetben nem választhatja meg, hogy ki viszi őt haza, így gyakran lesz áldozata annak, hogyan bánik vele a gazda. Ha beleszeretünk egy szempárba, nem fontos, milyen színű, fajtájú vagy korú a leendő kedvencünk. Türelemmel, törődéssel és odafigyeléssel igenis lehet – és kell is – menhelyről felnőtt állatot örökbefogadni, mert ahogy a mondás tartja: „A világot nem változtatjuk meg a befogadásával, de az ő világát igen.”
