Örökölt szégyen, tanult elvárások, elveszett önszeretet - Tényleg a hasad miatt nem szereted magad?
Hány centi kell ahhoz, hogy valaki végre elhiggye, szerethető? Tíz kilóval kevesebb? Vagy több? Esetleg egy lapos has, karcsú comb, feszes fenék? A női test valahol a felnőtté válás óta egy soha be nem teljesíthető projekt lett. A tükör sosem azt mutatja, ami van – hanem amit látni tanítottak meg velünk. Vajon mi történne akkor, ha egyszer csak rájönnénk: nem a testünk a hibás? Csak a narratíva, amibe belesüllyesztették. A testkép nem a tükörben, hanem a fejben létezik.
Sok nő éveket tölt azzal, hogy „rendbe tegye" a testét. Diéta, sport, műtét, étrendkiegészítők, újabb diéta. A testképzavar egyik legkegyetlenebb sajátossága, hogy miközben a test talán soha nem volt ennyire formás, mi magunk még soha nem éreztük magunkat ennyire elutasítva. Mert a tükröt nem a valóság tartja: hanem a közösségi média, a reklámok, a kultúránk, sőt, gyakran a saját anyáink is.
„A testképzavar akkor kezdődik, amikor egy nő először azt érzi: útban van a saját testében. Hogy nem a sajátjában van, hanem valami idegenben" – mondja Nagy Lili coach, aki szerint ez gyakran már kamaszkorban kezdődik, amikor egy fiatal lány lát egy magazint, egy Insta-modellt, vagy megkapja az első gúnyos megjegyzést a testére. Onnantól a testére már nem, mint saját otthonára néz, hanem mint egy projektre: amit módosítani kell.
Szily Nóra: „Nem öregszem – érek”
A „csak még 5 kiló" hazugsága
A testképzavar nem mindig látványos. Van, akinek az alakja közösségi médiában elfogadott, mégis minden egyes falatba beleharapva szégyen és bűntudat marja. Van, aki már láthatóan sovány vagy izmos és épp emiatt nem meri abbahagyni az edzést, nehogy „visszacsússzon". A testképzavar néma kín. Megtanultuk, hogy testünk mindig lehetne jobb. Hogy a fogyás érdem, a hízás kudarc. Hogy csak akkor várhatunk elfogadást, ha előbb megváltozunk. De kii mondta, hogy nem vagy elég?
A szakember szerint a válasz sosem a testünkben van, hiszen nem az súgja a fülünkbe, hogy nem vagyunk elég. A világ teszi ezt. A megjegyzések, a szépségversenyek, a „before-after" posztok, vagy épp a motivációnak álcázott önsanyargatás.
Nem új keletű ez a nyomás: az ókori Görögországban az arányos, sportos női test volt az eszmény, míg a reneszánsz Itáliában a telt, gömbölyű idomok jelentették a szépséget. A 20. század elején a fűző szabta darázsderék volt a cél, a '60-as években a Twiggy fiús alkatát ünnepelték, a '90-es években pedig a heroin chic hirdette a csontsoványságot. A 2010-es évektől jött a Kardashian-féle homokóra testkép – és vele az újabb elvárás.
A szépségideál mindig mozgott – és mindig kívülről érkezett. A tükröt épp ezért érdemes lecserélni egy belső tükörre: vajon miért gondoljuk, hogy nem vagyunk szerethetőek így? Ki ültette belénk ezt a gondolatot? Nagy Lili szerint a legnagyobb fordulat az, amikor valaki már nem újítani akar, hanem kapcsolódni.
„Nők tucatjait látom, akik végre nem megváltoztatni akarják a testüket, hanem békét kötni vele. Ez nem azt jelenti, hogy soha többé nem lesznek nehezebb napjaik. Hanem hogy tudják: nem a testükön múlik, értékesek-e. Mert ez nem biológia, hanem önmagunk megismerése, tehát maga a tanulás. És ha megtanulhatjuk gyűlölni magunkat, megtanulhatjuk szeretni is.”
Hogyan védhetjük meg magunkat és a gyermekeinket?
A szakértő szerint a legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat a gyermekének, az a test elfogadásának mintája. Ha azt látja, hogy az anyja nem szidja magát a tükör előtt, nem kritizálja a hasát, nem sóhajtozik minden falat után, az máris egy új alap, hiszen
a gyerekek nem a szavainkra figyelnek, hanem a viselkedésünkre.
A coach szerint fontos, hogy az otthoni beszélgetésekben a testet ne értékelő, hanem funkcionális módon említsük: milyen erős, milyen ügyes, milyen sok mindenre képes. Így elmozdulunk a külső szemlélettől az önelfogadás felé, és ellent mondhatunk a szépségideáloknak.
Keveset mozgunk, rosszul alszunk, rosszul táplálkozunk - De tényleg az infúzió koktél a legjobb megoldás?
„A legnagyobb ellenállás az, ha kiszállunk a versenyből" – hangsúlyozza Nagy Lili, majd hozzáteszi: „Ne hasonlítgassuk magunkat senkihez, és ne kövessük azokat az oldalakat, amik rossz érzéseket keltenek. És legfőképp: tudatosan választunk olyan tartalmakat, amelyek sokféle testet, életkort és valóságot mutatnak." A szakember szerint a következő lépés az, ha mi magunk is megjelenünk a saját valóságunkkal. „Ha bátran posztolunk smink nélkül, ha felvállaljuk, hogy a testünk változik, hogy nem mindig tökéletes – akkor másokat is felszabadítunk.
Ez nem lázadás. Ez maga a gyógyulás.
Közösségi média: barát vagy ellenség?
A Hintalovon Alapítvány 2023-as kutatása szerint a 14–18 év közötti magyar fiatal lányok 78%-a érezte már rosszul magát a testével kapcsolatban egy-egy közösségi médiában megjelenő tartalom hatására. A platformokon uralkodó szűrt valóság nemcsak az önbizalmat roncsolja, de megnöveli az evészavarok és a szorongás vagy depresszió kialakulásának kockázatát is. A szakértők szerint fontos lenne, hogy a fiatalok médiatudatosságot tanuljanak már iskolás korban, és hogy a szülők is beszéljenek arról, hogy amit a neten látnak, az nem mindig valóság.
A legfontosabb visszajelzés nem a lájkokból jön. A test nem más, mint kifejezési forma. Otthon, jármű, társ. De nem értékmérő. Ha a tükrünk most még a hiányokat mutatja, nem kell elhinnünk neki. A változás nem a kilókkal, hanem a mondatokkal kezdődik, amiket magunknak mondunk.
Ajánlott filmek a testképzavarról – magyar szinkronnal
- Kövérség története (The Story of Fat) – dokumentumfilm, HBO Max. Tudományos és társadalmi nézőpontból vizsgálja a testhez való viszonyt.
- I Feel Pretty – Túl szexi lány – vígjáték Amy Schumerrel, amely humorral mutatja be, hogyan torzulhat az önkép – és hogyan lehet mégis elfogadni önmagunkat.
- Dumplin’ – Netflixen elérhető film egy plus size tinilányról, aki szépségversenyre jelentkezik, hogy bizonyítsa: a szépségnek nincs mérete.
előfizetésem
Hírlevél
