Dárdai Blanka: „Egy percig sem érzem úgy, hogy bármiért is magyarázkodnom kellene”
Dárdai Blanka, vagy ahogy zenei körökben ismerik, Brenka, az elmúlt hónapokban nem feltétlenül tehetségével, hanem magánéletével keltette fel a média és az emberek érdeklődését. A támadások és bántó megjegyzések ellenére mindvégig hallgatott, most azonban úgy érezte, eljött az ideje, hogy felemelje a hangját.
Ezeket láttad már?
Dárdai Blanka az X-Faktor tehetségkutató óta építi a karrierjét, jobbnál jobb dalokkal, fergeteges unplugged koncertekkel örvendezteti meg a közönséget. A média azonban az elmúlt hónapokban kizárólag viharosnak vélt magánéletével foglalkozott zenei tehetsége helyett.
A zene az életed egyik legsarkalatosabb része. Mesélsz picit erről a különleges kötelékről?
Minden az X-Faktor tehetségkutatóval kezdődött, akkoriban még csak énekeltem, később ismertem fel, hogy a saját dalokkal, szövegekkel mélyebb mondanivalót is átadhatok a közönségnek. A Brenka projekttel teljesedtem ki igazán, a Hogyan fogadjunk szót című albumom már ebben a szellemben született. Úgy érzem, mostanra rátaláltam arra a zenei útra, amit mindig is kerestem. Most végre igazán önmagam lehetek.
Mennyire szükséges egy zenei előadónak a megújulás?
A nagy példaképeimben - Michael Jackson, Aretha Franklin vagy Lana Del Rey - mindig azt csodáltam, hogy önazonosak tudtak maradni. Nem kellett változást, megújulást eszközölniük, hogy felhívják magukra a figyelmet. Az életünk során sok minden változik körülöttünk, ami hatással lehet ránk, de az alap gyökerek ugyanazok maradnak - ezen belül kell megtanulni úgy formálódni, hogy mindig valami pluszt tudj adni a közönségnek.
Mi volt a csúcspont az eddigi szakmai életedben?
A Doór Mátyás dalszerző-producerrel készített Hogyan fogadjak szót? című albumomat mindenképp kiemelendő példaként említeném. Mindent együtt terveztünk, emlékszem, a teraszomon fotóztam az albumfotót, a kis stúdiószobámban véglegesítettük a dalokat. Nem volt egyszerű folyamat, rengeteg kihívást tartogatott, de mindenképp megérte a végeredményért dolgozni. Úgy érzem, ezzel az albummal megugrottam egy szintet. Nagyon büszke vagyok a tavalyi GLAMOUR címlapomra, a Pumával való együttműködésemből született dalra is, de a Budapest Parkba szervezett Flower Power koncertrendezvény is rendkívül fontos esemény az életemben.
Az elmúlt időszakban nagyon sokat foglalkozik veled a média, és nem feltétlenül a karriered került fókuszba. Hogy éled meg?
Az utóbbi években megszoktam, hogy általában a szakmai sikereimre kíváncsiak az emberek, az elmúlt félévben viszont minden felborult. Ez egy olyan helyzet, amire nem lehet előre felkészülni. Nagyon fura érzés, amikor egyik nap úgy ébredsz, hogy az egyik bulvárlap címlapján találod magad. Először nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek, kettős érzés, mindig a lelkiállapottól függ, hogyan lehet megbirkózni egy ilyen helyzettel. Nem egyszerű feldolgoznom lelkileg, hogy sokan összekeverik a valóságot és a pletykát, mindenfélét állítanak, nekem pedig nincs lehetőségem megvédeni magamat. Néha elkap a gépszíj, rámtör egy-egy őszinteségi roham, valószínű a nagy igazságérzetem miatt - ilyenkor úgy érzem, azzal tudom magam a legjobban megvédeni, ha megszólalok, de aztán mindig rájövök, hogy jobban járok, ha csendben maradok.
Visszaélhetnek a túl őszinte kitárulkozásoddal?
Korábban mindig úgy gondoltam, az őszinte beszéddel csak nyerésre állhatsz, ez viszont csak addig a pontig igaz, amíg nem kerülsz a bulvármédia látóterébe. Mára megtanultam, néha meg kell várni, hogy elcsituljon a vihar, értelmetlen szembemenni a hullámokkal. A legnagyobb hullámban nem szabad megosztani, hogy éppen merre tart az életed.
Volt olyan pont, amikor komolyan úgy érezted, hogy nem bírod tovább?
Az egyetlen szerencsém az elmúlt hónapok történéseiben a rendkívüli strapabírásom. Fizikálisan és lelkileg is magas a fájdalomküszöböm, egyébként pedig egy percig sem érzem úgy, hogy bármiért is magyarázkodnom kellene.
Idővel meg lehet edződni?
A tehetségkutató ideje alatt volt időm megerősödni, megtanultam, hogy az emberek alapvetően rosszindulatúak, sokszor szőnek pletykákat, de szerencsére semmi sem tart örökké- Bízom benne, hogy eljön majd az a pillanat, amikor nem az én életem lesz terítéken. Nem akarom, hogy a magánéletem miatt kerüljek a figyelem középpontjába, sokkal jobban díjaznám, ha a zeném és az elért sikereim miatt érdeklődnének irántam.
Szerinted miért az a normatíva manapság, ha fény derül egy ismert pár kapcsolatára, akkor azonnal ítélkezni kezdenek?
Ezt nehéz megválaszolni, viszont tény, hogy én két típusú embert látok a kommentszekcióban. Az egyik csoportot egyáltalán nem érdekli, mi zajlik a magánéletem körül, a másik kategória viszont nem kímél a trágár, minősíthetetlen megjegyzésektől. Be kellett látnom, hogy bármit csinálok, nem tudok védekezni ellenük, el kellett fogadnom, hogy ez is hozzátartozik a közszereplői léthez.
Korábban volt már olyan élményed, amikor valamilyen előítélet miatt kerültél hátrányba?
Sokszor ért sikertelenség, de valahogy mindig jól jöttem ki belőle. Szerencsés vagyok, mert soha nem kellett magyarázkodnom a zsidó származásom vagy a külsőm miatt. Nem tartom magamat egy klasszikus szépségnek, tudom, hogy valakit zavar a karvaly orrom, én viszont büszke vagyok rá, hogy nem vagyok egy sablonos karakter.
A Tiktok-vlogjaid egyértelműen bizonyítják, hogy egy rendkívül sokoldalú egyéniség vagy. Milyen vagy, amikor senki nem lát?
Rendkívül érzékeny vagyok, szeretem intenzíven megélni az örömöt és a szomorúságot is. Olyan típusú ember vagyok, akinek a hangulatát még az időjárás is befolyásolja, és aki alapjáraton szereti a csöndet maga körül.
Hogy jött a főzés iránti lelkesedésed?
Még az előző albérletben kattantam rá a főzésre, azóta rendszeresen kísérletezek. Mostanra sikerült kialakítani magam köré egy olyan konyhát, ami lehetővé teszi, hogy még jobban beleássam magam a területbe. Állítólag a vörösboros marhapörköltem az egyik specialitásom, de a húsmentes ételeket is nagyon bírom. Az utóbbi időben elkezdtem figyelni rá, hogy egészségesebb ételek kerüljenek az asztalra, most a mentes alapanyagokkal kísérletezek.
Zenei fronton mit tartogat neked az idei év?
Az elmúlt nyolc hónap kihagyása után hamarosan debütál az új számom, ehhez készült egy klip is. A fesztiválszezonig szeretnék minden hónapban kijönni egy új nótával, ősszel a nyári koncertdömping után pedig jó volna egy kislemezzel is előrukkolni.
Olvass még több inspiráló tehetségről!
- „Egyik célom, hogy bekerüljön a diskurzusba a szexualitás” – beszélgetés Szombat Éva fotóművésszel
- A magyar jelmeztervező, aki meghódította Hollywoodot
- „A leglehetetlenebb helyzetben talál ránk a szerelem” - Interjú Rujder Viviennel, az Átjáróház színésznőjével
