Gyászol az ország, elhunyt Tarr Béla
70 éves korában elhunyt Tarr Béla filmrendező, tudatta az Index. Az ikonikus művész olyan filmekkel ajándékozta meg a világot, mint a Sátántangó vagy a Werckmeister harmóniák.
Ezeket láttad már?
Tarr Béla 1955. július 21-én született Pécsett, művész családban: édesapja, id. Tarr Béla díszlettervezőként dolgozott a Magyar Állami Operaházban. Édesanyja, Tarr Mari (született Huszt Mária) a Madách Színház elismert súgónője volt. Egyetlen testvére, Tarr György festőművész és restaurátor.
Gyakorlatilag a színházban nőtt fel: naponta látta szüleit a próbák és előadások forgatagában, így már kisfiúként megtanulta a művészi munkatempó fegyelmét és a közönséggel való érzékeny kapcsolatteremtés jelentőségét. Otthon magyar és német nyelvű színházi és filmes folyóiratokat forgathatott, bepillantást nyerve a nemzetközi művészeti életbe is. Ez a közeg – a szcenográfiai ötletektől a színházi kulisszák takarásáig – érlelte Tarr Béla érzékenységét, és alapozta meg későbbi dokumentarista, majd lírai-filozofikus filmnyelvét.
Tarr tizenévesen kezdett amatőr dokumentumfilmezéssel foglalkozni – művészcsaládból való indulását ellensúlyozni próbálta azzal, hogy alámerült a számára ismeretlen társadalmi rétegek világába: hajógyári munkásként dolgozott, itt figyeltek fel rá a Balázs Béla Stúdió fiatal filmesei, akik „kívülről behozott” emberként pénzt és nyersanyagot biztosítottak számára. 22 éves volt, mikor a stúdió pénzéből elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Családi tűzfészket - eredetileg dokumentumfilmet akart csinálni egy kilakoltatott pesti családról, azonban a rendőrség nem engedte a helyszín közelébe.
Az újraindult Magyar Filmszemlén jártunk és elmondjuk, miért fontos, hogy legyen a magyar filmnek ünnepe
Ekkor döntötte el, hogy dokumentum-játékfilmet készít a témáról amatőr szereplőkkel, valós helyszíneken, improvizált dialógusokkal. Az amatőr költségvetésből, fizetség nélkül hat nap alatt elkészített film egy csapásra ismertté tette a fiatal rendező nevét és a magyar dokumentarista film leghíresebb alkotásává vált.
Tarr Béla munkássága
Első filmje bemutatása után felvették a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1981-ben végzett. Főiskolai évei alatt leforgatta a bemutatkozó filmjéhez hasonló, szintén dokumentarista stílusú Szabadgyalogot. Főiskolai vizsgafilmjeként elkészítette a Macbeth tévéjáték változatát Cserhalmi György főszereplésével.
Ezt követte 1981-ben a Panelkapcsolat Pogány Judit és Koltai Róbert emlékezetes alakításával, melyet a Locarnói Filmfesztiválon elismeréssel jutalmaztak. 1984-ben az Őszi almanach készítése során szakított a naturalista dokumentarizmussal, itt született meg a fekete-fehér, hosszú beállításokra épülő stílusának alapja.
1987-ben következett a Kárhozat, Krasznahorkai László regényének adaptációja, amely a Sátántangó előfutáraként már egyetemes emberi drámát festett meg és megalapozta a két korszakos, nagy hatású művész élethosszig tartó együttműködését. 1994-ben készült el élete főműve, a Sátántangó: 438 perces terjedelmével és elnyűhetetlen ritmusával világhírűvé vált, a Berlinalén FIPRESCI-díjat kapott, és a „total film” egyik mérföldkövévé lépett elő.
2000-ben ezt követte a Werckmeister harmóniák: a világháborús traumát és a kollektív őrületet feszegető, újabb fesztiválsikert hozó műve a cannes-i versenyprogramban került bemutatásra. 2007-ben rendezte A londoni férfit. A Georges Simenon-adaptáció szintén a cannes-i versenyprogramban kapott helyet, melyben Tilda Swinton játszotta a főszerepet.
Deák Kristóf: „Szomorú lennék, ha pont olyan lenne egy film, ahogy azt az elején elképzeltem”
2011-ben érkezett el rendezői pályájának végállomásához: A torinói ló a Berlinalén Ezüst Medvét és a zsűri nagydíját nyerte el, alátámasztva Tarr négy évtizedes úttörő szerepét egy új filmes formanyelv megvalósításában – ezt követően bejelentette, hogy nem rendez több filmet. 2012-ben elhagyta Magyarországot és Szarajevóban megalapította a film.factory-t: itt a következő generációkat kezdte mentorálni, rendszeres mesterkurzusokat tart világszerte.
2022–ben a Freeszfe Egyesület elnöke lett, aktív szerepet vállalva az oktatásban és az alkotói szabadság védelmében. Házastársa Hranitzky Ágnes vágó és kreatív partner, akivel 1987 óta dolgozott együtt a Társulás Stúdiótól kezdve a korai dokumentum-játékfilmektől egészen a nagyjátékfilmekig - felesége nélkül elképzelhetetlen lett volna a rendezői stílusának kialakulása és egész életműve.
Színészként szerepelt Jancsó Miklós Szörnyek évadja (1987) és Bódy Gábor a kutya éji dala (1983) című filmjeiben, de munkáját több dokumentumfilm is megörökítette.
Díjai és elismerései
Az alkotó pályafutását évtizedeken át kísérték rangos szakmai és állami elismerések, amelyek jól tükrözik művészi munkásságának kiemelkedő jelentőségét mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten. 1982-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el filmes tevékenységét, majd 2001-ben a Gundel művészeti díjjal jutalmazták addigi életművét. 2003-ban megkapta a Kossuth-díjat, amely a magyar kulturális élet egyik legnagyobb elismerése, ezt követően pedig 2005-ben a France Culture-díjat is elnyerte, mint a legjobb külföldi rendező, valamint ugyanebben az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is átvehette.
A Jimmy Jaguár „nem horrorfilm, ez egy Fliegauf-film”
2009-ben a Párhuzamos Kultúráért díjjal tüntették ki sokoldalú és társadalmilag is jelentős alkotói tevékenységéért. Különösen meghatározó mérföldkőnek számított 2011, amikor A torinói ló című filmjével elnyerte a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Zsűri Nagydíját és az Ezüst Medvét, valamint ugyanebben az évben a Jeruzsálemi Filmfesztiválon életműdíjjal ismerték el több évtizedes munkásságát.
2020-ban Hazám-díjat kapott, amelyet olyan alkotók vehetnek át, akik maradandó értéket teremtettek a magyar kultúrában. 2023-ban munkásságát Tiszteletbeli Európai Filmdíjjal és Prima Primissima díjjal is kitüntették, tovább erősítve nemzetközi és hazai elismertségét. 2024-ben a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál, illetve a 44. Magyar Filmszemle életműdíját vehette át, 2025-ben pedig Budapest díszpolgárává választották, amely nemcsak művészi, hanem közéleti megbecsülését is kifejezi.
Közéleti kiállása
Nem csupán egyedi filmes stílusával, de közéleti kiállásával is jelentős hatást gyakorolt a magyar művészeti és kulturális közegre: 1981-ben alapító tagja volt a Társulás Stúdiónak, mely a hivatalos filmfinanszírozástól független, társadalmilag elkötelezett dokumentumfilmeket készített. Később kritikusan nyilatkozott a Filmalap kuratóriumi rendszeréről, gyakran szerepelt a tiltakozó vélemények élén, hogy a filmes szakmának legyen beleszólása a források elosztásába.
A rendszerváltás óta tanított Szarajevóban és más külföldi filmiskolákban is, részben azért, mert Magyarországon politikai okokból nem hívták meg egyetemi oktatónak. 2011 óta nem rendezett játékfilmet – ezt saját bevallása szerint részben a hazai forgalmazási nehézségek és kulturális visszásságok okozta kiábrándultságnak tulajdonította. A politikai kérdésekről általában sarkosan nyilatkozott: „A politika rákos daganatként betüremkedik mindenhová, a hálószobába, a fürdőszobába, a vécébe.”
Tarr Béla nem csupán egyedi filmes stílusával, de közéleti kiállásával is jelentős hatást gyakorolt a magyar művészeti és kulturális közegre. Arányos, mértéktartó pályája egy tudatos, elhivatott művész életútja
– szegényebb lett nélküle a világ.
