79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító és esszéista - tette közzé Facebook-oldalán Török András Budapest-történész. Munkássága során meghatározó szerepet játszott a nyelvtudományok oktatási módszereinek átalakításában és a magyar irodalmi nyelv megreformálásában, a magyar színház és irodalom modern értelmezésének alakításában.
Ezeket láttad már?
Nádasdy Ádám 1947. február 15-én született Budapesten. Édesapja, Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja, Birkás Lilian csehországi osztrák származású operaénekesnő volt. Az adriai osztrák születésű anyai nagyanyja által képviselt nyelvi sokszínűség később szakmai pályafutásához is fontos inspirációt adott. Ugyanígy a családon belül generációkon át öröklődő kulturális és művészeti hagyományok, a velük való folyamatos kapcsolat szintén meghatározó elemeivé váltak Nádasdy Ádám emberi és szakmai identitásának.
Anyanyelve német volt, a magyar nyelvet második nyelvként sajátította el, később magas szinten megtanult angolul, olaszul és franciául is. A nagy múltú budai Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben szerzett diplomát angol-olasz szakos tanárként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1972-től 2018-ig az ELTE angol nyelvészeti tanszékén oktatott, ahol 1997 és 2003 között a tanszékvezetői posztot is betöltötte.
Életút és személyes identitás
A kutatás és oktatás mellett nagy küldetéstudattal publikálta munkájának eredményeit: a lap indulásától szerzője volt a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak – ebből az utolsó, 100. rész 2007 márciusában jelent meg. 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott nagy hatású előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője volt a Klubrádió Szószátyár című műsorának.
Ahogy munkájában még a szocializmus éveiben is megteremtette magának azt az alkotói szabadságot, mely folyamatosan, újabb és újabb szellemi kapukat nyitott meg előtte, magánéletében sem zárkózott a konvenciók mögé. A 70-es években megházasodott és két lánya született, de a következő évtized során felvállalta homoszexualitását és azt a rá jellemző szelíd természetességgel hozta környezete tudomására.
Petőfi Sándor édesanyjának sokkal nagyobb szerepe volt fia költővé válásában, mint hinnénk
Miközben a két lányától öt unokája született, ortopédsebész párjával Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek. Élete utolsó éveiben társa munkája miatt Londonba költöztek, ahol hivatalosan is házasságot kötöttek – bár felvetődött, hogy politikai okokból hagyta el az országot, ezt mindig cáfolta és ezekben az években is sok időt töltött Magyarországon.
Irodalmi és tudományos munkássága
Több verseskötete jelent meg, lírájának modernsége, őszinte frissessége új hangot ütött meg a magyar költészetben. 1990 -ben Déry Tibor-díjjal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000 -ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003 -ban megkapta a Budapestért-díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005 -ben pedig a Magyar Köztársaság babérkoszorúja-díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.
Később olyan kitüntetések, mint a Háttér-díj (2005), Üveggolyó-díj (2010), Ország László-díj (2012), Moholy-Nagy-díj (2016), Artisjus-díj (2017) és az AEGON művészeti díj (2020) is bizonyítják, hogy munkásságának állomásai a magyar kultúra újabb és újabb mérföldköveivé váltak. Költészete, irodalmi és irodalomkritikusi tevékenysége, nyelvészeti kutatásai és műfordítói munkássága révén vált az értelmiségi diskurzus meghatározó alakjává.
Fordításai közül kiemelkednek a Shakespeare drámák modern, újszerű magyar változatai és a történelmi magyar drámák, például a Bánk bán, Az ember tragédiája vagy a Csongor és Tünde átiratai, melyek új megvilágításba helyezték klasszikus színházi örökségünket és hozzájárultak azok színpadi reneszánszához. 2016-ban jelent meg Dante Isteni színjátékának újra fordítása, mely világosan értelmezhető, modern nyelvezetével a mű újrafelfedezéséhez vezetett, új generációkat vezetve be a középkori géniusz egyedülálló világába – ezt a megjelenését megelőzően folytatásos részletekben közölte a Műút folyóirat.
Az Operaházban a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaró házasságát. Bár munkáiban, alkotásiban a legmagasabb művészetet képviselte, szerette és hangsúlyozta a tömegkultúrát, ápolásának fontosságát – lányával, Nádasdy Vilmával egy magyarnóta-estet is összeállítottak, melyet több évadon keresztül, nagy sikerrel adtak elő.
Nádasdy Ádám életútja és művészete nemcsak a tudományos tevékenység, hanem a mélyen átélt emberi értékek, a nyelv változatosságának ünneplése és a klasszikus irodalom modern újra értelmezése révén vált meghatározóvá a magyar kultúra színpadán. Esszéiben és nyelvészeti kommentárjaiban gyakran érintette a társadalmi és kulturális kérdéseket, a kultúrával és a nyelvészettel kapcsolatos vitákban és közéleti diskurzusokban betöltött aktív és kritikus szerepe révén járult hozzá a magyar közélet fejlődéséhez.
Nagy hiányt hagy maga után.
