Te is kaptad már magad azon, hogy két főétkezés között újra és újra valamilyen nassolnivaló után kutatsz? Egy kis csoki a délutáni kávé mellé, néhány falat keksz munka közben vagy egy csomag ropi könnyen elfogyhat akkor is, amikor valójában nem vagyunk éhesek. Ez pedig a közérzetünkre is hatással lehet.
Ezeket láttad már?
A francia nők étkezési szokásai között van egy különösen érdekes hagyomány: a főétkezések közötti nassolás visszafogása. Kíváncsi voltam, mit tapasztalok, ha egy héten keresztül én is kipróbálom ezt a szokást. Nem szerettem volna szigorú szabályokat felállítani vagy lemondani az evés öröméről, csak arra törekedtem, hogy jobban odafigyeljek arra, mikor vagyok valóban éhes, és mikor eszem pusztán megszokásból.
A francia étkezési kultúra egyik érdekes szabálya
A francia nők étkezési szokásai kapcsán gyakran emlegetett hagyomány a napi három főétkezés, a reggeli, az ebéd és a vacsora előtérbe helyezése, miközben a köztes nassolást sokáig nem nézték jó szemmel. A Santé publique France 2002-es országos felmérésében 3153 embert kérdeztek meg, a résztvevők 90 százaléka pedig arról számolt be, hogy naponta három főétkezést fogyaszt.
Ez a szemlélet azonban az utóbbi években változni látszik. Egy, a Food Quality and Preference című folyóiratban 2021-ben megjelent kutatás szerint egyre elterjedtebb a nassolás Franciaországban is. Engem mégis megfogott a hagyományos szemlélet. Úgy döntöttem, egy hétig én is kipróbálom, milyen érzés, ha a három főétkezésre összpontosítok, és nem nassolok automatikusan a köztes időszakokban.
Az első napokban a megszokás volt a legnagyobb kihívás
Hamar rájöttem, hogy nem mindig az éhség miatt nassolok. Sokszor egyszerűen megszoktam, hogy munka közben vagy a délutáni kávém mellé eszem valamit. Amikor automatikusan nyúltam volna egy kis édességért, inkább megálltam, és végiggondoltam, valóban éhes vagyok-e. Ha csak valamilyen finomságra vágytam, készítettem egy teát, ittam egy pohár vizet, vagy tartottam néhány perc szünetet. De nem akartam mindenáron ellenállni: ha valóban megéheztem, nem vártam a következő étkezésig csak azért, mert elhatároztam, hogy nem nassolok.
Ez az 5 reggeli ital maga a folyékony egészség: több antioxidáns van bennük, mint a zöld teában
Jobban odafigyeltem a főétkezésekre
Ahhoz, hogy ne kívánjak folyamatosan valamit két étkezés között, a főétkezéseim összeállítására is jobban odafigyeltem. Igyekeztem változatosan étkezni, és minden alkalommal gondoskodni arról, hogy elegendő zöldség, megfelelő fehérjeforrás és rostban gazdag alapanyag kerüljön a tányéromra.
Ebben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által összeállított okostányér ajánlása is jó iránymutatást adott. Eszerint a napi étrendünk felét zöldségeknek és gyümölcsöknek érdemes kitenniük, emellett fontos a teljes értékű gabonák rendszeres fogyasztása és a változatos fehérjeforrások választása is. Az ajánlás a rendszeres, napi 3-5 alkalommal történő étkezést és a változatosságot is hangsúlyozza. Azt tapasztaltam, hogy ha egy főétkezés alkalmával valóban tápláló, laktató fogásokat választok, kevésbé érzem szükségét annak, hogy rövid időn belül újra egyek valamit.
Kevésbé puffadtam
A hét végére úgy éreztem, kevésbé puffadt a hasam, és jót tett az emésztésemnek a változtatás. Ritkábban tapasztaltam kellemetlen tüneteket, és a közérzetem is jobb lett. Bár látványos testi változást nem tapasztaltam, ezt már önmagában pozitív eredménynek tartottam. A puffadásnak persze több oka is lehet.
A National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) szerint például a bélrendszerben felhalmozódó gázok, bizonyos ételek és az étkezés közben lenyelt levegő is okozhat kellemetlen tüneteket. Nem állíthatjuk tehát, hogy a nassolás visszaszorítása önmagában megszünteti a puffadást. Nálam valószínűleg az is közrejátszott, hogy a kísérlet alatt a főétkezéseimre és az ételek összetételére is jobban odafigyeltem.
Nem szeretnék teljesen lemondani a nassolásról
Az egy hét végére úgy éreztem, nem az a legjobb döntés, ha teljesen lemondok a nassolásról. Sokkal fontosabb, hogy figyeljek arra, mikor vagyok valóban éhes, és mikor eszem pusztán megszokásból vagy unalomból. A Harvard T. H. Chan School of Public Health útmutatója is a tudatosabb nassolást és a táplálóbb alternatívák választását hangsúlyozza. Ha megéhezem, én például sokszor egy almát eszem néhány szem dióval vagy mandulával.
A jövőben sem szeretnék teljesen lemondani a köztes étkezésekről, de igyekszem tudatosabban nassolni, ügyelve a kisebb adagokra is. A kísérlet legfontosabb tanulsága számomra az volt, hogy a szigorú tiltások helyett érdemes inkább a testem jelzéseire figyelnem.