előfizetésem
Hírlevél
Gerbeaud Emil nemcsak a süteményekben remekelt, a női egyenjogúságban is úttörő volt
A Gerbeaud név hallatán a legtöbben azonnal a Vörösmarty téri patinás cukrászdára gondolnak, a zserbóra, a csokoládéra és a budapesti kávéházi élet aranykorára. De vajon hányan tudják, hogy a névadó, Gerbeaud Emil korának egyik legmodernebb gondolkodású üzletembere volt?
Amellett, hogy új ízeket és technológiákat hozott Magyarországra, a vendéglátás társadalmi szabályait is átírta. Bár akkoriban a nők szerepét még szigorú korlátok közé szorították, ő lehetőséget adott nekik arra, hogy a cukrászat és a vendéglátás világában szakemberként is érvényesüljenek. Lehet, hogy ez ma teljesen természetes, de a 19. század végén valóságos forradalomnak számított.
Gerbeaud Emil 1854-ben született Svájcban, és már fiatal korában Európa legjobb cukrászműhelyeiben tanulta a szakmát. Mire Budapestre érkezett, hogy átvegye Kugler Henrik cukrászdáját, már komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkezett, ami akkoriban ritkaságnak számított. Nem elégedett meg azzal, hogy egyszerűen folytassa a meglévő hagyományokat, folyamatosan figyelte a nyugat-európai trendeket, új technológiákat vezetett be, fejlesztette a gyártást, és olyan termékeket alkotott, amelyek hamarosan a magyar polgárság kedvenceivé váltak.
Mindeközben a századforduló Budapestje óriási átalakuláson ment keresztül. A város modern nagyvárossá nőtte ki magát, ahol egyre fontosabb szerepet kaptak a kávéházak, éttermek és cukrászdák. Ezek az intézmények pedig többet jelentettek puszta vendéglátóhelyeknél, ezek lettek a társadalmi élet központjai, itt születtek üzleti megállapodások, irodalmi művek és politikai viták. Gerbeaud ekkor ismerte fel, hogy a sikerhez nem elég néhány jó sütemény, ahhoz modern szemléletre is szükség van, majd megtette a célhoz vezető első lépést.
A cukrász szakma nőiesnek tűnhet, de ugyanúgy fel kell emelni egy 25 kilós cukros zsákot - a Sütit akarok! alapítójával beszélgettünk
A süteménnyel együtt életérzést kínált
A 19. század végén a nők lehetőségei jóval korlátozottabbak voltak, mint ma. A legtöbb szakma férfiak uralma alatt állt, és a vendéglátás vezető pozícióiban is szinte kizárólag férfiakat találhattunk. A nőket elsősorban a családi szerepeik alapján ítélték meg, és sokan úgy gondolták, hogy a nyilvános üzleti élet nem nekik való. Gerbeaud Emil azonban másként gondolkodott. Ezt igazolja, hogy nála egyre több nő kapott lehetőséget arra, hogy a cukrászat különböző területein dolgozzon, és nem csupán kiszolgálóként vagy háttérmunkásként számított rájuk.
Gerbeaud mellett a nők szakmai tudásukkal is hozzájárulhatnak a vállalkozás sikeréhez, és a vendéglátás világában hamarosan megjelent a szemlélet, miszerint a tehetség fontosabb a származásnál vagy a nemnél, köszönhetően Gerbeaud Emilnek. Nem meglepő, hogy cukrászdája rövid időn belül több lett egyszerű üzletnél, mi több, a budapesti polgári élet egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált. Művészek, politikusok, üzletemberek és családok egyaránt megfordultak itt, elvégre a hely eleganciája és nyitottsága jól tükrözte azt a modern szemléletet, amelyet tulajdonosa képviselt.
Érdekesség, hogy miközben a korszak számos vállalkozója kizárólag a profitot tartotta szem előtt, Gerbeaud nagy hangsúlyt fektetett a minőségre, a munkakörnyezetre és a szakmai fejlődésre is. Munkatársait képezte, ösztönözte az újításokra, és olyan szervezeti kultúrát alakított ki, amely jóval megelőzte korát. Talán éppen ezért tudott a márka több mint száz évvel később is fennmaradni. Itt ugyanis a sütemények mellett életérzést kínáltak a vendégeknek. A hely ezzel egy olyan polgári világot testesített meg, amelyben a tudás, a minőség és a nyitottság fontos értékeknek számítottak.
Osvárt Andrea: „A legjobb, amit tehetünk, hogy egyáltalán nem foglalkozunk azzal, hogy ki milyen nemű”
Ma miért progresszív figura?
A progresszív gondolkodásról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy modern találmány, pedig a történelem tele van olyan emberekkel, akik jóval megelőzték saját korukat. Gerbeaud Emil közéjük tartozott. Politikai aktivista vagy társadalmi reformer helyett ő a mindennapi gyakorlatban mutatta meg, hogy lehet másképp is működni. Hitt a szakmai tudásban, nyitott volt a nemzetközi újdonságokra, és olyan munkalehetőségeket teremtett, amelyek hozzájárultak a nők fokozatos térnyeréséhez a vendéglátásban.
Ma, amikor természetesnek vesszük, hogy nők vezetnek éttermeket, cukrászdákat vagy akár teljes vendéglátóipari vállalkozásokat, könnyű elfelejteni, hogy valaha az is nagy dolognak számított, hogy a nők helyet kaptak a vendéglátásban. Gerbeaud Emil pedig annak szentelte életét, hogy a szakma fokozatosan nyitottabbá váljon. Azóta persze eltel több, mint százötven év, és a Gerbeaud névről most elsősorban a zserbó szelet jut eszünkbe, holott mögötte egy sokkal összetettebb történet húzódik.
Annak a cukrásznak és üzletembernek a története, aki felismerte a modernizáció lehetőségeit, és aki Budapestet Európa gasztronómiai térképére helyezte. Éppen ezért Gerbeaud Emil öröksége ma is aktuális, és nem csupán a zserbóban vagy a híres cukrászdában él tovább, de abban a szemléletben is, amely szerint
a tehetség, a szorgalom és az újító gondolkodás fontosabb minden előítéletnél.
Ez a hozzájárulás legalább annyira jelentős, mint bármelyik sütemény, amelyet valaha készített. Jusson eszünkbe, amikor süteményt sütünk, hogy mennyi erő rejlik egy bátor emberben, aki hangot ad a vágyainak. Niszkács Anna, a Gerbeaud Gasztronómia ügyvezető-tulajdonos és csapata ma is őrizik Gerbeaud Emil örökségét, a nyitottságot, a minőség iránti elkötelezettséget, valamint azt a törekvést, hogy a tradíciók megőrzése mellett folyamatosan megújuljanak.
