A nyári szünet sok családban nemcsak a későbbi lefekvéseket és a lazább napirendet hozza magával, hanem azt is, hogy a gyerekek jóval több időt töltenek képernyő előtt. A digitális eszközök ma már a mindennapok természetes részei, ezért nem a teljes tiltás a cél, hanem az, hogy megtanítsuk a gyerekeket biztonságosan és tudatosan használni őket: ezt pedig nem mindegy, hogyan tesszük.
Ezeket láttad már?
A nyár a pihenés mellett jó alkalom arra is, hogy a gyerekekkel közösen átgondoljuk digitális eszközhasználatunkat és szükség esetén átalakítsuk szokásainkat. Ehhez a következőket érdemes figyelembe venni.
Mi vagyunk a minták
A tudatos eszközhasználatot elsősorban a szülőtől tanulja meg egy gyerek. Figyeljük meg saját szokásainkat: milyen a viszonyunk a telefonunkhoz, milyen digitális lábnyomot hagyunk és olyan példát mutatunk-e, amilyet szeretnénk? Ha a válasszal nem vagyunk elégedettek, az sem baj. A változtatás is jó példa a gyerekeknek.
Képernyőidő-ajánlások
A szakemberek szerint a legjobb, ha a gyerekek 2 éves kor alatt egyáltalán nem néznek képernyőt. A WHO még ezt is kitolja egy picit: javaslatuk szerint 6 éves korig ideális kerülni az eszközhasználatot. Ha mégis használnánk, 4 éves kor alatt ez ne legyen több, mint napi egy óra. A kisgyerekek a világot mozgáson, érzékszervi tapasztalásokon és a társas kapcsolatokon keresztül fedezik fel, így a korai, túlzott képernyőhasználat beszédfejlődési, viselkedésbeli és alvási nehézségeket okozhat.
De mi a helyzet később?
- 6-12 éves kor között: A gyerekek lehetőleg napi legfeljebb két órát töltsenek képernyő előtt. Ebben az életkorban még nem ajánlott a teljesen önálló eszközhasználat, és jó, ha a szülő együtt nézi velük a meséket, beszélget róluk, és a tartalmak kiválasztásában is aktív szerepet vállal.
- 12-16 éves kor között az oktatás során, játékhoz és a barátokkal való kapcsolattartásban is megjelenik az önálló eszközhasználat, amihez felső időkorlátnak a napi 4 órát javasolják, de érdemes minél kevesebbre törekedni. Ne feledjük: a keretek és szabályok biztonságot adnak! Bár Magyarországon még nincs ilyen szabályozás, több országban bevezették a közösségi médiafelületek 16 éves korhatári beállítását. Ennek a döntésnek az alapja az a szakmai ajánlás amely szerint megfontolandó, hogy 16 éves kor alatt ne használhassák a gyerekek a közösségi médiát.
- 16-18 év között már önállóan használják a fiatalok az eszközeiket. 16 éves kor fölött digitális önrendelkezésük van, de mégse hagyjuk magukra őket! Segítsük őket az önszabályozásban, valamint abban, hogy figyeljenek saját és mások digitális biztonságára és jóllétére!
Ne feledjük, nemcsak a képernyő előtt töltött idő mennyisége fontos, hanem az is, hogy azt az időt mivel és kivel töltik.
Ez az a tulajdonság, ami segít a gyermekednek, hogy kedves, alkalmazkodóképes és rugalmas legyen
Legyenek tiszta és mindenki számára átlátható keretek
Hasznos lehet, ha közösen alkotunk családi internetes házirendet, vagy határozunk meg például képernyőmentes tevékenységeket és időszakokat. Lefekvés előtt 2 órával már ne nézzünk képernyőt, mert rontja az alvás minőségét! Közös étkezések közben pedig lehetőleg tegyük el az okoseszközöket, hogy ne csak egymás mellett, hanem egymással, együtt legyünk. Figyeljünk arra is, hogy egyensúly legyen az online és az offline tevékenységek között, és mutassunk ehhez vonzó alternatívákat.
Online biztonság
Ismerjük meg mi is és tanítsuk meg a gyerekeknek az online biztonsághoz szabályait. Állítsunk be életkorához megfelelő szűrőprogramokat, szülői felügyeletet. Érdemes együtt átnézni az adatvédelmi és biztonsági beállításokat is – ez jó alkalmat teremt arra, hogy az online veszélyekről és a gyerekek saját tapasztalatairól beszélgessünk.
A legfontosabb: a kapcsolat
Elengedhetetlen megemlíteni, hogy a leglényegesebb, ha jelen vagyunk a gyerekünk életében. Ha rendszeresen időt szánunk a közös programokra és beszélgetésekre, az okoseszközökről is sokkal természetesebben tudunk majd szóba elegyedni. Ismerjük meg, milyen felületeket és alkalmazásokat használ, kikkel tartja a kapcsolatot, és mi is meséljünk arról, mire használjuk a digitális eszközöket. Az online tér ma már a mindennapok része, ezért a digitális eszközöket nem lehet teljesen kizárni a gyerekek életéből.
Sokkal fontosabb, hogy tudatosan, biztonságosan és nyitott kommunikáció mellett tanulják meg használni őket. A szülői jelenlét és tudatosság legalább annyira fontos, mint a gyerekeké.
Mikor van a gyermek biztonságban online?
- Ha ismeri a jogait.
- Ha érti mit jelent a felelős tartalommegosztás.
- Ha fel tudja ismerni a zaklatást és a megtévesztő tartalmakat.
- Ha tudja, hogy online sem teszünk olyan dolgot, amit szemtől szembe nem tennénk.
- Ha meg tudja találni az egyensúlyt offline és online világ között.
- Ha tudja, hogy fordulhat hozzánk segítségért.
