előfizetésem
Hírlevél
Kincseket találtunk a Dunában, mutatjuk, mire figyelj oda, ha te is belevágnál
Az idei rendkívüli aszály nyomán a Duna és a Tisza medréből olyan régészeti emlékek kerültek felszínre, melyek évszázadok óta a hullámok alatt rejtőztek. Az alacsony vízállás sokakat „kincskeresésre” csábít. De vajon miként ismerhetjük fel, ha valóban jelentős felfedezésre bukkanunk, és mi a teendőnk a megtalált értékes leletekkel?
„Ide nézzetek! Dinófogat találtam!” – kiáltja egy ötéves forma kisfiú a főváros egyik kedvelt dunai partszakaszán, egy nagyobb méretű kővel a kezében. Két társa odaszalad hozzá, közben az egyik egy bottal hadonászik: „Én pedig egy elsüllyedt kalózhajó roncsára bukkantam!”. A gyerekek izgalmas történeteket szőnek, miközben a szülők mosolyogva nézik a szerzeményeket. Tele van a part „kincskereső” családokkal, az extrém alacsony vízállás ugyanis olyan lelőhelyeket is megközelíthetővé tett, melyek feltárására eddig nem volt lehetőség.
Sok laikus felfedezőnek valóban szerencséje volt: ősállatok csontmaradványaitól a római kori leleteken át a második világháborús hajóroncsokig számos izgalmas lelet került napvilágra az elmúlt hetekben. A kavicsok között olykor a történelem egy-egy apró darabja is feltűnik: régi pénzérmék, kereskedelmi hajók roncsai, kikötői építmények maradványai bizonyítják, milyen fontos szerepet töltött be a Duna az elmúlt évezredek során a szállításban és a gazdaságban.
Mamutok a Tiszában
Az alacsony vízállás miatt a Tisza medre is újra kutathatóvá vált, és a folyó mélyéről egészen a jégkorszakig vezető emlékek kerültek elő. A szervezett kutatások egyikén egy kislány gyapjas mamut fogra bukkant – ez a lelet is jól példázza, hogy az idei aszály milyen mélyen megnyitotta a múlt rétegeit.
„A mamutfog jellegzetes, redős szerkezete miatt gyakorlott szemmel könnyen felismerhető, de sokan egyszerű kőnek nézik. A gyapjas mamutok a Kárpát-medencében nagyjából tízezer évvel ezelőtt, a jégkorszak végén haltak ki, és ez a lelet az ötvenezer és tízezer év közötti időszakba sorolható. Mamutfog-darabokat egyébként a Duna és a Tisza partján mostanában gyakran lehet találni” – mondja Krizsán Sándor független ősállatkutató, aki a tiszafüredi Kiss Pál Múzeummal közösen szervezte azt a közösségi régészeti programot, melyen az említett lelet előkerült.
Magyar volt a világ első női régésze, aki rakott szoknyában, csipkés gallérú selyemingben és gondosan felkötött konttyal kutatta a leleteket
Sándor közel harminc éve vesz részt különféle feltárásokban, így több ezer fosszíliával találkozott már: csonttöredékekkel, agyardarabokkal, jégkori állatok maradványaival, sőt a Mecsekből komlosaurus-lábnyomot is sikerült gyűjtenie. A kövületeket főként bányákból mentik ki, de az alacsony vízállás idején a Tisza medréből is számos ősmaradványt felszínre hoznak.
Nem vihetjük haza a régészeti leleteket
„Bár sokan vadásznak pénzérmékre és látványos kincsekre, a Duna és a Tisza mentén leginkább csont- és kőleleteket fedezhetünk fel. Lócsontokból és lófogakból van a legtöbb, amelyek származhatnak a régi lóvontatású hajózás korából, de akár jégkori vadlovak maradványai is lehetnek” – mondja Krizsán Sándor.
„Mindemellett középkori kőmaradványokkal, római és török kori leletekkel, oltárkövekkel, malomkövekkel is gyakran találkozhatunk. Néhány hete mi is találtunk két malomkövet Esztergom alatt a Dunában. Szinte az egész folyó egy régészeti lelőhely, tekintve, hogy évszázadokon keresztül a Duna jelentette a Római Birodalom határát, és a partján erődök, őrtornyok helyezkedtek el” – teszi hozzá. Sokan azonban nem ismerik fel a történelmileg értékes leleteket, vagy ha felismerik, akkor nyerészkedni próbálnak.
„Az általam felfedezett malomkövek egyikét eltulajdonították, mire a régészekkel visszaértünk a partra. Lehet, hogy illegális gyűjtök voltak, vagy valaki hazavitte szalonnasütőnek. Sokakban fel sem merül, hogy egy kő vagy fadarab értékes lehet: múltkor a Dunánál sátrazók az esti tűzrakásnál kis híján meggyújtottak régi hajóroncs-töredékeket. De olyan is előfordult, hogy valaki talált a Dunában egy mamutfogat, és felhívott, hogy eladja nekem. Mindez teljesen illegális, mert a folyóban fellelt régészeti leleteket, fosszíliákat nem tarthatjuk meg, ezek állami tulajdont képeznek. Ilyenkor a helyileg illetékes múzeumban kell jelentenünk, vagy leadnunk, amit találtunk.”
Bár a fellelt tárgyak olykor igen látványosak, az értékük nem feltétlenül pénzben mérhető, hanem a régészek számára nyújtott információkban. A lelőhelyből a szakértők fontos következtetéseket vonhatnak le, és felkutathatnak régi hajóroncsokat, letűnt településeket, ősi vadásztelepeket vagy temetkezési helyeket.
Ám ha a történelmi emlékeket elvisszük a helyszínről, az információ elvész.
Magyar volt a világ első női régésze, aki rakott szoknyában, csipkés gallérú selyemingben és gondosan felkötött konttyal kutatta a leleteket
„Ha valami érdekeset találunk, fotózzuk le, dokumentáljuk a helyet, pontosan felírva a GPS-koordinátákat, majd az adatokat küldjük el a helyileg illetékes múzeumnak. Az előírások szerint a tárgyat ott kell hagynunk, ahol ráleltünk. Ugyanakkor csontdarabok, kövületek esetében előfordulhat, hogy a leletet éppen azzal mentünk meg, ha magunkhoz vesszünk, miután a tűző napon ezek kiszáradnak, szétrepednek. Ilyen esetben a pontos helyadatok rögzítése után vigyük be a leletet a múzeumba” – tanácsolja Krizsán Sándor. Megeshet, hogy nincs tudományos igény arra, amit találtunk, és végül megtarthatjuk a „kincsünket”, erről azonban mindig a múzeum illetékesei döntenek.
Ha Budapesten vagy a környező településeken találsz érdekes lelelet a Duna-parton, akkor értesítsd Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumát (btm@btm.hu; +36 1 487 8800), vagy az Aquincumi Múzeumot (+36 1 250 1650; +36 20 331 1299 aquincum@aquincum.hu).
Árulkodó jelek – Ezekre érdemes figyelni
De honnan tudhatjuk, hogy valóban figyelemre méltó történelmi-régészeti emlékre bukkantunk? „Feltűnő lehet, ha egy kődarab nagyon szabályos, esetleg faragásokat, vagy valamilyen mintázatot találunk rajta. A csontok könnyen felismerhetőek, akárcsak a fogmaradványok, egyedi formájuk és barázdás felületük miatt. Szintén érdekesek lehetnek a szabályos, deszka vagy hasáb alakú fák, főleg, ha vasalatokat vagy kovácsoltvas részeket találunk rajtuk. Érdemes figyelmet fordítani a fémtárgyakra is, de ezeket a saját biztonságunk érdekében ne bolygassuk mert könnyen előfordulhat, hogy robbanószerkezetre bukkantunk” – figyelmeztet a független kutató.
A víz visszahúzódásával ugyanis veszélyes tárgyak is felszínre kerültek: számos helyen találtak második világháborús gránátokat, lőszereket a parton – ezeket a tűzszerészeknek kell elszállítani vagy hatástalanítani. Bár sokan indulnak neki fémdetektorral a keresésnek, a folyóparton ez is engedélyhez kötött. Múzeumi szerződés és előzetes bejelentés nélkül a tevékenység illegális, és a szabály a kisebb, gyerekjátéknak tűnő eszközök használatára is vonatkozik.
Az utazás új szabálya nemcsak felszabadító, de a bolygónak is jót tehet
Nemcsak kincseket, veszélyeket is rejt a Duna
Miután a folyók menti kincskeresés nem veszélytelen, különösen fontos, hogy betartsuk az életvédelmi szabályokat. „Azt gondolhatjuk, hogy az alacsony vízállás miatt most nyugodtan bemehetünk a folyóba, pedig a dunai és a tiszai fürdőzés ilyenkor kimondottan kockázatos: a meder egyenetlenségei miatt a víz hirtelen mélyül, az erős áramlatok pedig akár a derékig érő vízben is elsodorhatnak. Ráadásul a víz alatti fémtárgyak komoly sérüléseket okozhatnak, akárcsak a nagy sebességgel haladó uszadékfák és fatuskók, melyek észrevehetetlenek a víz alatt. Az idei évben is több haláleset volt a folyókon, ezért mindenképpen javasolt a parton maradni.”
Laikus érdeklődőként a legjobb, ha inkább közösségi régészeti vagy múzeumi terepbejárásokhoz csatlakozunk, ahol szakértők mutatják meg, hogy mit érdemes keresni és miként kell a helyet rögzíteni. Ilyenkor a szervezők a szabályok betartása mellett fokozottan figyeljenek a régészeti örökség védelmére is. Ezeken a programokon ráadásul valódi segítséget nyújthatunk a kutatóknak, hiszen minden megtalált lelet és helyszín fontos információt hordoz. Az pedig kimondottan jó érzés, ha később egy múzeumban látjuk viszont azt a tárgyat, melynek megtalálásában részünk volt.
Érdekel a régészet és a kincskeresés? 5 izgalmas program, ahová családdal is elmehetsz:
- Kiss Pál Múzeum – Tiszafüred - Rendszeresen szerveznek önkéntes közösségi régészeti programokat, Tisza-parti kutatásokat, melyekről a közösségi oldalukon adnak hírt.
- Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció - Minden évben több alkalommal is megrendezik az Iharkúti Nyílt Napokat, ahol az érdeklődők betekintést nyerhetnek az egykori Iharkút település helyén történő őslénykutató ásatásokba.
- Geoda Interaktív Ásvány- és Őslénykiállítás - a Gerecse-hegységben Tardoson található egy a mai napig működő külszíni vörös mészkő bánya, ahol szervezett keretek között ősmaradvány gyűjtésre is lehetőség nyílik.
- Mátra Ásványház -Tavasztól őszig rendszeresen szerveznek aranymosó programokat és ásványgyűjtő túrákat különböző helyszíneken.
- Kőtenger Ásvány és Ősmaradvány Múzeum - Ez a magánmúzeum Kővágóörsön interaktív módon mutatja be a Kárpát-medence ásványait és ősmaradványait az érdeklődőknek, és UV aktív ásványkeresést is rendszeresen szerveznek.
