A petefészekrák az egyik leghalálosabb nőgyógyászati daganatos megbetegedés Európában, amely évente nők tízezreinek életét követeli. Bár a korai felismerés életet menthetne, a betegségre jelenleg nem létezik népegészségügyi szűrővizsgálat, a kezdeti tünetei pedig annyira általánosak és félrevezetőek, hogy a legtöbben egyszerű emésztési zavarnak vagy stressznek tulajdonítják őket.
Ezeket láttad már?
A női egészségvédelem számos területe – mint a méhnyakrák vagy a mellrák – az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépést tett a rendszeres szűréseknek, a védőoltásoknak és a társadalmi edukációnak köszönhetően. A petefészekrák azonban továbbra is a háttérbe szorul, aminek rendkívül súlyos ára van. Globális viszonylatban Európát sújtja leginkább ez a megbetegedés. A legfrissebb adatok szerint 2022-ben Európában volt a legmagasabb mind a megbetegedések, mind a halálozások aránya.
„Néma gyilkosnak” is nevezik
A nőgyógyászati daganatos megbetegedések közül a petefészekrák jelenti az egyik legnagyobb kihívást az orvostudomány számára, ugyanis sokáig szinte teljesen észrevétlenül, éles fájdalom vagy szembetűnő elváltozások nélkül fejlődik a kismedence mélyén. Nem véletlenül nevezik a szakemberek „néma gyilkosnak”: a daganat észrevétlenül növekszik, emiatt a betegek döntő többsége már csak akkor kerül szakorvoshoz, amikor a folyamat előrehaladott stádiumba lépett.
A betegségben érintett nők alig 40 százaléka éli meg a diagnózist követő ötödik évet. Ennek elsődleges oka, hogy a daganatot az esetek döntő többségében már csak előrehaladott, vagy legalábbis előrehaladottabb stádiumban fedezik fel.
Miért olyan nehéz a felismerés?
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan megbízható, rutinszerűen alkalmazható népegészségügyi szűrővizsgálat, amely a tünetmentes nők körében korai stádiumban ki tudná mutatni a daganatot. A korai felismerés kulcsa így nem egyetlen laborleleten vagy gyorsteszten múlik, hanem a nők saját testtudatosságán és az egészségügyi szakemberek odafigyelésén.
Ártalmatlan tűnő jelek, melyek a rák legelső tünetei lehetnek
„A petefészekrák esetében különösen nagy kihívást jelent, hogy a kezdeti tünetek sokszor általánosak, és más betegségekhez is hasonlíthatnak. Ezért fontos, hogy a tartós vagy visszatérő panaszok esetén azok hátterét megfelelően kivizsgálják. A kockázati tényezők ismerete, a tünetek megfelelő értékelése és az időben megkezdett kivizsgálás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség felismerése ne késlekedjen” - fogalmaz Dr. Máté Szabolcs, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika főorvosa, a Nőgyógyászati Onkológiai és Daganatsebészeti Osztály vezetője.
Milyen tünetekre figyeljünk?
Mivel a petefészek a kismedence mélyén helyezkedik el, a benne növekvő daganat sokáig tünetmentesen fejlődhet, vagy csupán gyomor- és bélrendszeri panaszokat imitál. Nemzetközi onkológiai és nőgyógyászati összefoglalók alapján az alábbi jelek esetén érdemes azonnal szakorvoshoz fordulni:
- Gyomor- és bélrendszeri megtévesztő jelek: Tartós és megmagyarázhatatlan puffadás: A haskörfogat növekedése és a feszülő érzés, amely nem múlik el a diéta vagy az emésztést segítő szerek hatására sem.
- Korai teltségérzet és étvágytalanság: Bár alig ettél pár falatot, azonnal úgy érzed, teljesen tele van a gyomrod, és nehezedre esik az étkezés.
- Gyakori emésztési zavarok: Rendszeres hányinger, gyomorégés vagy elhúzódó gázképződés.
- Kismedencei és testi panaszok: Hasi, kismedencei vagy deréktáji fájdalom: Állandó, tompa vagy görcsös jellegű fájdalom az alhasban, a medencében vagy a hát alsó részén.
- A székelési és vizelési szokások megváltozása: Hirtelen jelentkező, sürgető vagy szokatlanul gyakori vizelési inger, illetve krónikus székrekedés vagy váltakozó hasmenés.
- Fájdalmas szexuális együttlét: Diszkrét, de rendszeresen visszatérő kellemetlen érzés vagy fájdalom az intimitás során.
Ha a fenti tünetek közül bármelyik hetente több alkalommal jelentkezik, és több mint 2-3 héten keresztül folyamatosan fennáll, nem szabad halogatni az alapos nőgyógyászati vizsgálatot (beleértve a hüvelyi ultrahangot és a szakorvosi konzultációt)!
Beszéljünk róla
A betegségről való nyílt párbeszéd és a társadalmi figyelem felkeltése szintén rendkívül fontos. Ezért született meg a Semmelweis Egyetem, a Mályvavirág Alapítvány és az AbbVie gyógyszervállalat közös kezdeményezése, amely a művészet nyelvén keresi a választ a kórlapok mögött rejlő emberi sorsokra. Gáldi Vinkó Andrea fotóművész (a brit Kraszna-Krausz Könyvdíj nyertese) „Csend anatómiája” című fotósorozata a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet aulájában látható. A kiállítás célja, hogy láthatóvá tegye azt, amit a puszta adatok nem tudnak megmutatni: a diagnózissal szembesülő nők mindennapi küzdelmeit, bizonytalanságait és érzelmi világát.
„A petefészekrák esetében nemcsak az orvostudománynak, hanem mindannyiunknak van szerepe abban, hogy a betegség nagyobb figyelmet kapjon. Fontos, hogy beszéljünk a tünetekről, a felismerés nehézségeiről és az érintettek valós tapasztalatairól, mert a megfelelő információ időben való elérése sokat számíthat. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a petefészekrákról nyíltabban és hitelesebben beszéljünk, és a betegség ne maradjon láthatatlan azok számára, akiket érint” - hangsúlyozza Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője.
