Mi történik, ha végre nem félünk beszélni a szexről?

Miközben a közösségi médiában minden korábbinál több információ érhető el a szexualitásról, egyre nehezebb eldönteni, mi hiteles és mi nem. Talán ezért is nő az igény az olyan képzések iránt, amelyek szakmai és rendszerszemléletű megközelítést kínálnak. Dr. Poór Judit, a Budai Balance Pszichológiai és Konzultációs Központ társalapítója, pár- és családkonzulens, a hazai legátfogóbb szexológusképzés megálmodója is. Az első évfolyam záróeseményén jártunk, hogy megtudjuk, mit is takar pontosan a rendszerelméletű szexológia, és mennyire nem fekete-fehér az intimitás kérdésköre.

Dr. Poór Judit - a hazai szexuális edukáció egyik legismertebb szakértője- a Human Lab Akadémia létrehozásával egy régóta hiányzó képzési formát honosított meg Magyarországon, amelynek keretében a rendszerszemléletű szexológia képzés is elindult. Az iskola célja, hogy a pszichológusoktól és coachoktól kezdve a különböző segítő szakmák képviselőin át egészen az önismeret iránt érdeklődőkig olyan tudást adjon át, amely a szakmai munkában és a magánéletben egyaránt hasznosítható.

A képzés záróeseményén, ahol bemutatták a hallgatók záródolgozatait összefoglaló tanulmánykötetet is, feltűnően sokféle ember gyűlt össze. Ami közös volt bennük, az a kíváncsiság és a nyitottság. Ahogy Dr. Poór Judit is vallja: a szexualitás számtalan formában létezik, ezek közül azonban sok még ma is tabunak számít. Pedig a legtöbbünk számára a szexuális nevelés kimerült néhány iskolai felvilágosító órában. Azokon az alkalmakon, amikor az intimitásról gyakran olyan feszengve beszéltek a felnőttek, mintha maga a téma is tiltott lenne.

Az üzenet sokszor nem a kíváncsiságot vagy az önismeretet támogatta, inkább a félelmet és a szégyenérzetet erősítette. Arról pedig még kevesebb szó esett, hogy kikhez vonzódunk valójában, hogyan tudunk biztonságosan kapcsolódni másokhoz, miként kommunikálhatjuk a saját határainkat, vagy hogy egyáltalán honnan tudhatjuk, mire vágyunk. Ezekre a kérdésekre sokan csak felnőttként kezdik keresni a válaszokat – gyakran hosszú évek frusztrációi vagy nehéz tapasztalatai után.

A kislányok szexualizálásának története régebbről ered, mint hinnéd

Talán ezért is vonzott ennyi érdeklődőt a közel egyéves képzés, amely a szexualitást nem elszigetelt biológiai vagy pszichológiai kérdésként, hanem párkapcsolati, családi és társadalmi rendszerek részeként vizsgálja. A sokszínű szemléletet az előadók névsora is tükrözi. Az alapító olyan szakembereket vont be az oktatásba, mint gyógyszerész, BDSM-mentor, lelkész, tantramasszőr, poliamória-szakértő vagy női orgazmuscoach. Ettől válik a képzés nemcsak szakemberek, hanem önismereti céllal érkezők számára is izgalmassá.

A családi dinamika, a bőrszoknya és Adam Driver – mi alakítja a szexualitásunkat?

A záróeseményen debütáló Kortárs szexológiai perspektívák című hallgatói tanulmánykötet szintén jól mutatja, milyen sokféle kérdés foglalkoztatja az embereket a szexualitás kapcsán. A kötet ugyan nem kerül kereskedelmi forgalomba, de egyetemi könyvtárakban elérhető lesz. Az írások olyan témákat járnak körül, mint a szexualitás újraértelmezése nőként a változókorban, a BDSM és a kapcsolati dinamika összefüggései, az erdélyi magyar nők szexhez való viszonya vagy a testkép és a vágy kapcsolata.