A tüdőrákról legtöbbünknek elsőként a dohányzás jut eszébe. Pedig nem csak a cigarettafüst jelenthet kockázatot: a saját otthonunk levegőjében is lehetnek olyan anyagok, amelyeknek hosszú távon nem jó kitenni a tüdőnket.
Ezeket láttad már?
Egyes kockázati tényezőkre könnyebb odafigyelni, másokat viszont legtöbbször észre sem veszünk. Van, amin sokat segíthet a rendszeres szellőztetés, egy bizonyos kockázati tényező jelenlétét azonban csak méréssel lehet megállapítani. Mutatjuk, milyen tényezők növelhetik akkor is a tüdőrák kockázatát, ha nem dohányzol!
Úgy is veszélyben lehetsz, ha nem dohányzol
A tüdőrák Magyarországon is a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartozik. Kialakulása összetett folyamat, amelyben több tényezőnek lehet szerepe. A dohányzás továbbra is a legfontosabb ismert kockázati tényező, de közel sem az egyetlen. A WHO szerint a légszennyezés, bizonyos munkahelyeken belélegzett káros anyagok és a radon is hozzájárulhatnak a tüdőrák kialakulásához.
A környezeti tényezők közül az otthoni levegő minősége sem elhanyagolható. A passzív dohányzás például bizonyítottan növeli a tüdőrák kockázatát, hiszen a dohányfüst rákkeltő anyagait akkor is belélegezhetjük, ha nem mi dohányzunk. Ezért az sem mindegy, hogy a közvetlen környezetünkben rágyújt-e valaki.
A lakás levegője sem mindig olyan tiszta, mint gondolnánk
A beltéri levegő minőségét sok tényező befolyásolhatja. A dohányfüst mellett a főzés közben keletkező apró részecskék, bizonyos égéstermékek, illetve a nem megfelelő szellőzés is ronthatja a levegőt. Ezek egészségre gyakorolt hatása nem egyforma, ezért nem érdemes minden beltéri légszennyezést automatikusan a tüdőrák kockázatával összekapcsolni. Vannak azonban olyan anyagok, amelyekről bizonyított, hogy rákkeltő hatásúak. Ilyen a radon is.
A 3 leggyakoribb rák Magyarországon: szakértőt kérdeztünk a megelőzésről és az első tünetekről
Hogyan kerülhet a lakásba a radon?
A radon egy természetes eredetű radioaktív gáz. A talajban és a kőzetekben található urán bomlásakor keletkezik, majd a talajból az épületekbe is bekerülhet. Legfontosabb tulajdonsága, hogy nem lehet érzékelni: nincs színe, sem szaga vagy íze. Ha magas koncentrációban van jelen egy lakásban, arról nem árulkodik semmilyen hétköznapi jel. A talajjal érintkező épületrészeken, például a pincében vagy a földszinti padlón keresztül könnyebben bejuthat a lakásba. Emellett a falak és a padló repedései, valamint a csövek és kábelek körüli kisebb rések is utat jelenthetnek a radon számára.
Miért jelenthet problémát a tüdőre nézve?
A radon radioaktív bomlástermékei belélegezhetők. Ezek a légutakban megtapadhatnak, és az általuk kibocsátott ionizáló sugárzás károsíthatja a sejtek DNS-ét. A radon a tüdőrák egyik bizonyított környezeti kockázati tényezője. A hosszú távú expozíció jelentősége különösen fontos: minél magasabb a lakótér átlagos radonkoncentrációja, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. A WHO becslése szerint a radon a tüdőrákos esetek körülbelül 3-14 százalékához járulhat hozzá, az adott ország radonszintjétől és dohányzási szokásaitól függően.
Magyarországon is jelen van
Magyarországon is mérik a lakóépületek radonszintjét. Az NNGYK 2024-es adatai szerint 3150 épület mintegy 4460 helyiségében állt rendelkezésre közel egyéves mérési eredmény, a települések méretét és lakosságát figyelembe vevő súlyozott átlagos radonkoncentráció pedig 112 Bq/m³ volt. A magyarországi referenciaszint 300 Bq/m³, vagyis ennél magasabb éves átlagérték esetén már indokolt a radonszint csökkentésére törekedni.
A WHO ugyanakkor azt javasolja, hogy ahol megvalósítható, a referenciaérték 100 Bq/m³ legyen, és lehetőség szerint ne haladja meg a 300 Bq/m³-t. Ez nem jelenti azt, hogy 300 Bq/m³ alatt nincs kockázat: a tüdőrák kockázata a radonkoncentráció emelkedésével nő. Az eredmények között azonban nagy különbségek mutatkoztak, ezért abból, hogy valaki melyik településen vagy megyében él, még nem lehet megmondani, mennyi radon van az otthonában. Ezt csak egy megfelelően elvégzett mérés mutatja meg.
Nem csak az számít, amit látunk
Sokunk otthona alapvetően biztonságosnak tűnik, és többnyire az is. Vannak azonban olyan környezeti tényezők, amelyekről legtöbbször csak akkor szerezhetünk tudomást, ha tudatosan utánanézünk, mint a radon. Nem kell attól tartani, hogy minden pince vagy földszinti lakás veszélyes, és egy magasabb érték sem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni ellene. De fontos, hogy tisztában legyünk a kockázattal, és ha szükséges, időben lépjünk.