Ha bakizunk a munkahelyünkön, azt sokszor kínosnak érezzük, pedig nincs miért pironkodni. A vezetők sem a megszégyenítésre, hanem a hatékonyságra, sikerélményekre törekszenek. A probléma megfelelő kezelése, hibák tisztázása összekovácsolhatja a csapatot.
Ezeket láttad már?
A munka világában elkerülhetetlenül előfordulnak hibák, amik gyakran félreértéseket, kínos pillanatokat generálnak. A munkahelyi problémakezelés gyakori témaköreibe tartozik, hogy hogyan valljuk be, ha bakiztunk, vagy ellenkező esetben miként hozzuk a kolléga tudomására, ha tévedett, anélkül, hogy agresszívnek vagy túlbuzgónak tűnnénk?
Mindenki hibázhat
Általában könnyebb szemet hunyni a probléma felett, mint beleállni egy-egy kellemetlen beszélgetésbe. De előfordul, hogy hosszú távon a csapatnak több munkájába kerül, ha folyton figyelmen kívül hagyjuk a hibázásokat. Sőt, a tévedések, félreértések tisztázása a felére is csökkentheti a problémát. Ha nyitottan közelítünk a munkatárs elhibázott lépéséhez, azzal arra is ösztönözhetjük, hogy a jövőben jobban teljesítsen, miközben a csapatszellemet is erősítjük. A vezetőknek olyan konstruktív visszajelzéseket ajánlott adniuk, amelyek segítik az alkalmazottakat a fejlődésben és a sikerélmények szerzésében. A karrier coach, Becca Carnahan véleménye szerint bármennyire is kényelmetlen a hibákat szóba hozni, ezek szőnyeg alá söprése inkább hátráltatja a csapatot tanulásban és a fejlődésben.
„Mindenki hibázik, ez elkerülhetetlen, ha valaki dolgozik. A szakmaiság nem arról szól, hogy követünk-e el hibákat, hanem arról, hogyan kezeljük azokat, hogy ne ismétlődhessenek meg.” – állítja a szakértő, aki szerint vegyünk egy mély lélegzetet, számoljunk el tízig, mielőtt rázúdítanánk valakire a dühünket és lehetőség szerint ne mások előtt szégyenítsük meg az illetőt. Hatékonyabb, ha négyszemközt, alázatos és közvetlen hangnemben kezdeményezünk beszélgetést. Fontos, hogy a malőrt előidézők se érezzék magukat zavarban vagy megszégyenülve. Ne aggódjanak amiatt, hogy egy baki miatt megkérdőjeleződött a szakmai hitelességük. Ehelyett a lehető leggyorsabban lépjenek tovább, hozzák helyre, amit elrontottak. Ezáltal mint gyors probléma felismerők és megoldók akár meg is szilárdíthatják státuszukat, jól jöhetnek ki a szituációból.
Csak nyugi!
Ha mégis tovább tart a hibázás miatti szorongás, engedjük ki a felgyülemlett gőzt úgy, hogy közben a lelki és testi egészségünkért is teszünk. Menjünk el kocogni, jógázni, kickboxolni. Hallgassunk zenét, írjuk ki magunkból, vagy beszéljük meg egy baráttal, terapeutával, akik perspektívát nyújthatnak a problémára. Vagy vonjunk be egy közös sportprogramba a munkatársakat. Lényeg, hogy ne érezzük magunkat értéktelennek. Proaktív hozzáállással sokat lehet tanulni a hibákból és azok orvoslásából. Ne rágódjunk sokat a galibán, az csak még több stresszt okoz, kihat a munkahelyi légkörre . Vezetőként fel kell mérni, hogy mekkora kárt okozott a hiba a cégnek. Fel kell tenni a kérdést, szándékos vagy véletlen-e a hiba, állandó vagy egyszerű esetről van szó?
Így vedd észre magadon, hogy a kiégés szélén állsz, és változtatnod kell
Az akaratlanul elkövetett bakik természetes velejárói az emberi létnek, de a szándékos, anyagi kárt vagy egyéb veszteséget okozó tévedések már más elbírálás alá kerülnek. Munkahely függő, de a kollégák bizalma visszaépíthető, össze is kovácsolhatja a csapatot egy-egy irodai felfordulás. Nem egyetlen hiba miatt fog kisiklani az életünk vagy a karrierünk. Ott van Akio Morita példája, akinek első találmánya egy gyenge minőségű rizsfőző volt, amiből kevesebb, mint ezer darabot adott el. A kudarc mégsem gátolta további karrierjében, nem sokkal később megalapította a világ egyik legnagyobb elektronikai, szórakoztatóipari cégét, a Sony-t. Ha minél előbb túllépünk a hibáinkon, elengedjük a munkahelyi frusztrációkat, annál nagyobb eséllyel találhatjuk fel magunkat újra és élvezhetjük, amit csinálunk.
