A dietetikus elárulta: ezért fáj a hasad minden alkalommal, amikor izgulsz

Amikor stressz ér minket, a szervezetünk azonnal reagál: megváltozhat a bélmozgás, megjelenhetnek emésztési panaszok, és hosszabb távon akár a bélflóra egyensúlya is felborulhat. De hogy pontosan mi köze ennek a bél-agy tengelyhez, hogyan működik ez a kapcsolat, miért lehet például, hogy fáj a hasunk, ha izgulunk valami miatt? Fodor Anna dietetikus segítségével utánajártunk.

Így működik a bél-agy tengely

„A bél-agy tengely igazából egy kétirányú kommunikációs csatorna, ahol a belek és az agy a vegetatív idegrendszeren keresztül kommunikálnak egymással. A bélrendszerünkben egy kiterjedt idegsejtrendszer található, ami közvetlenül is tud kommunikálni az agyunkkal a gyors idegi pályákon keresztül, ezáltal tudja befolyásolni például a hangulatunkat és az éhségérzetünket is” – mondja Anna.

A szakértő hangsúlyozza, a bél-agy tengely kiemelt szerepet tölt be, a belekben több idegsejt található, mint bárhol máshol, az agyunkon kívül. A bélrendszer viszont nem csak az agyunkkal áll kapcsolatban, hanem az endokrin rendszerrel is, hiszen a hormonok befolyásolják az éhség és telítettség érzetünket is.

Hozzáteszi, az immunrendszerrel is összeköttetésben áll, hiszen fertőzések, sérülések érhetik a bélrendszert is. „A bélidegrendszer szabályozza a gasztrointesztinális rendszerünk működését, tehát autonóm módon az agyunktól valamennyire függetlenül tud működni.”

5 ártalmatlannak tűnő szokás, ami csak tovább ront a reflux tünetein

Ha stresszelünk, nem az emésztés lesz az első

„Stresszhelyzetben a testünk próbál minél jobban a probléma megoldására fókuszálni. Evolúciósan ez például lehetett az, hogy valami elől el kell futnunk: valamilyen veszélyhelyzet van. Ma már a stressz persze nem ilyen, de a reakció ugyanaz.” A dietetikus szerint minden olyat próbál felfüggeszteni a szervezet, amire éppen nincs szüksége ebben a felfokozott stresszhelyzetben - többek között az emésztést.

Ezért lehet az, hogy puffadunk, görcsölünk vagy éppen székrekedésünk van ilyen szituációkban. A szervezetünk ahogy érzékeli ezt a stresszhelyzetet, lelassítja az emésztést. Anna az alábbi változásokat is hangsúlyozza:

• Stressz hatására változik a gyomorsav összetétele is, sokan ilyenkor refluxos tüneteket is tapasztalnak. Reflux esetén a savas gyomortartalom egy része visszajut a nyelőcsőbe.
• Idegesség, stresszhelyzet esetén a bélmozgás is változik, lelassul (székrekedés), vagy éppen felgyorsul (hasmenés) - mindkettőnek lehetnek hosszabb távú következményei, így ha hosszabb ideig áll fenn valamelyik probléma érdemes szakorvost felkeresni.
• A gyulladásos folyamatok is felerősödnek, ez összességében hat a szervezet védekezőképességére, illetve a gyulladás károsíthatja a bélfalat is, emiatt fogékonyabbak lehetünk különböző fertőzésekre.

Árthat a bélflóránknak

„A bélflóránk állapotára hat az idegrendszerünk, viszont a bélflóra is hatással lehet az agyunk működésére, a bél-agy tengelyen keresztül. Folyamatos, krónikus stressz mellett sajnos gyakran felborul a bélflóra és el tudnak szaporodni a kevésbé jótékony baktériumok is, ezt nevezzük diszbiózisnak” – árulja el Anna.

Emellett azt is megjegyzi, hogy a folyamatos és a rövidtávú stressz is befolyással van a tranzit időre és a motilitásra is, tehát, hogy mennyire gyorsan tudjuk megemészteni az elfogyasztott élelmiszereket, majd az hogyan halad át a bélrendszeren. Ezért tapasztalhatunk akár egy vizsga, fontos interjú vagy prezentáció előtt is székrekedést, vagy hasmenést.

A rostok sokat segíthetnek

„A bélflórára a legnagyobb hatással a rostok lesznek, ők tápanyagot szolgáltatnak a bélbaktériumoknak. Rostokat a legnagyobb mennyiségben zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek tartalmaznak, illetve a hüvelyesek. Ezért is érdemes napi 400-500g zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani, nem csak az ásványi anyag-, és vitamin tartalmuk miatt” – ajánlja Anna.

A reflux nem csupán emésztési gond: megvan, mi állhat a tünetek hátterében

Milyen a helyzet a pro - és prebiotikumokkal?

„A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amik megtelepednek a bélcsatornában és jótékonyan befolyásoljak azt.” Probiotikumokat természetes módon a szakértő szerint savanyított tejtermékekkel tudunk bevinni, ilyenek a joghurt és a kefir például. De étrend-kiegészítő formájában is kaphatóak – ezt azonban csak akkor érdemes választani, ha valóban felborult a bélflóránk, vagy valamilyen antibiotikumot szedünk például, ami szintén meg tudja zavarni ezt az egyensúlyt.

„A prebiotikumokról is fontos beszélni, ők a probiotikus törzseknek szolgáltatnak tápanyagot, tehát az egészséges bélbaktériumokat látják el élelemmel. A prebiotikumok közé tartozik a rezisztens keményítő, amit a burgonya, banán, zabpehely tartalmaz, az inulin, amit a hagymafélék - vöröshagyma, póréhagyma, fokhagyma-, a búza és a rozs is tartalmaznak illetve az anyatej, amiben oligoszacharidok találhatóak.”

A D-vitaminra is érdemes gondolnunk

Na de vajon milyen vitaminok, ásványi anyagok, tápanyagok fontosak még az idegrendszerünk egészséges működéséhez? Anna így fogalmaz: „Talán a legfontosabb a D-vitamin, amit ugye UV-fény hatására elő tudunk állítani, azonban októbertől márciusig Magyarországon mindenkinek ajánlott pótolni, hiszen nem jutunk elég napfényhez, továbbá én nyáron is szoktam javasolni, ha valaki figyel a fényvédelemre.”

Elképesztő, mit tehet a testeddel, ha túl gyorsan eszel

A szakértő hozzáteszi, hogy az omega-3 is támogatja az idegrendszer normál működését, ezt legnagyobb mennyiségben halakból (pl.: lazac, tonhal, makréla, hering), dióból, lenmagból vagy chia magból tudjuk bevinni. Természetesen, ha valaki nem szereti a halat, ami a legjobban hasznosuló forrás, étrend-kiegészítő formájában is pótolható.

„Amit még kiemelnék az a magnézium. Ezt többek között az étcsokoládé, az avokádó, leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és magok tartalmazzák. Pótlását sportolóknak szoktam ajánlani, illetve nyáron, ha valaki izomgörcsöt tapasztal, annak gyakori okozója lehet a magnéziumhiány.”

Ezek a szokások is segíthetnek

Ami az egyéb étrendi vagy életmódbeli szokások kialakítását illeti stressz vagy szorongás okozta emésztési panaszok esetén: „A legfontosabb talán a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás: próbáljunk meg ugyanakkor lefeküdni és felébredni, próbáljunk meg alvás előtt nyugtató tevékenységeket folytatni inkább, csökkenteni a kék fényt - olvassunk, hallgassunk relaxáló zenét, illetve az autogén tréning vagy meditációs is nagyon hasznos” – tanácsolja Anna.

Javítsd az emésztésed bolygóideg-gyakorlatokkal: énekelj, zuhanyozz, nevess!

A szakértő arra is biztat, hogy próbáljunk rendszeresen sportolni. „A mozgás fokozza a bélperisztaltikát is, tehát segít az egészséges bélmozgás fenntartásában, illetve természetesen ki is tud kapcsolni minket.” Emellett az étkezéseinket próbáljuk egyenletesen eloszlatni a nap során, együnk 3-4 óránként. „Az biztosan nem jó, ha a legnagyobb étkezésünk a vacsora, hiszen az alvásunk nem lesz olyan pihentető, mivel a regeneráló folyamatok helyett az emésztés foglalja le a szervezetünket.”

Sokat tehetünk az egészségünkért

„Alapvetően a bélflóránk egészségéért változatos, rostdús és kiegyensúlyozott táplálkozással tudunk tenni. Próbáljuk kerülni az alkoholfogyasztást, ami sajnos negatívan tudja befolyásolni a bélbaktériumok egyensúlyát. A tudatos stresszkezeléssel, megfelelő mennyiségű és minőségű alvással és a rendszeres mozgással tudjuk még a legtöbbet tenni a bélflóránk egészségéért” – mondja Anna.

A szakértő végül, de nem utolsósorban hangsúlyozza: „Sajnos gyógyszerek is lehetnek káros hatással a bélmikrobiom összetételére, kifejezetten a nemszteroid gyulladáscsökkentők. Ide tartozik az aszpirin, az ibuprofén, a diklofenák és a paracetamol. Ezeknek a túl gyakori használata csökkenti a gyomor és a bél védő funkcióit, illetve szintén felboríthatják a bélflóra egyensúlyát.”