A demencia legelső jelét szinte senki nem veszi észre, olyan ártalmatlan, de annál fontosabb üzenet a testtől
Egy friss kutatás szerint a demencia legelső jelei jóval hamarabb jelentkezhetnek, mint azt korábban gondoltuk, és sokkal hétköznapibb formában, mint hinnénk. Egy látszólag ártalmatlan testi-lelki reakció már korán figyelmeztethet arra, hogy az agy védekezni próbál.
Ezeket láttad már?
Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák évekig, sőt évtizedekig is lappanghatnak anélkül, hogy látványos tüneteket okoznának. Az első figyelmeztető jelek olykor nem is a memóriát vagy a gondolkodást érintik, hanem egészen más síkon jelennek meg: például a stresszkezelésben, érzelmi reakciókban vagy a közérzet változásában. Egy új kutatás most arra világított rá, hogy az olyan események, mint a gyász vagy az anyagi nehézségek, mérhető elváltozásokat okoznak az agyban, és ezek az elváltozások összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásával.
Ezek a demencia rejtett hírnökei
A Neurology című szaklapban megjelent tanulmányban több mint 1200, kognitívan még egészséges személyt vizsgáltak meg az Alzheimer és a családi háttér kapcsolatát kutató ALFA program keretében. Bár a résztvevők többsége nem mutatott memória- vagy gondolkodásbeli zavarokat, közös bennük, hogy a családjukban már előfordult Alzheimer-kór. A kutatók MRI-vel vizsgálták az agy szerkezetét, illetve a gerincvelői folyadékban mérték a demenciához köthető biomarkerek – például a béta-amiloid és a tau-fehérje – szintjét.
A stressz valóban „ráül” az agyra
A tanulmány eredményei szerint a gyász, különösen a partner elvesztése, egyértelműen hatással volt az Alzheimerhez köthető biomarkerekre: A béta-amiloid 42/40 aránya csökkent (ez a fehérje felhalmozódik az Alzheimeres agyban). A tau-fehérje és a neurogranin szintje nőtt, melyek az idegsejtek sérülésére utalnak.
Az is kiderült, hogy ezek a változások nemek szerint eltérőek: a férfiaknál erősebben csökkent a béta-amiloid aránya, míg a nőknél kifejezettebb volt a tau-fehérje növekedése. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező résztvevők esetében mindkét típusú változás erősebben jelentkezett.
Munkanélküliség, anyagi gondok és az agy zsugorodása
A tanulmányban az anyagi stressz és a munkanélküliség is kimutatható hatással volt az agy szürkeállományára, különösen azokban a területekben, amelyek az érzelmi szabályozásért és a gondolkodásért felelnek. A munkanélküliség a férfiaknál mutatott erősebb agyi térfogatcsökkenést, az anyagi veszteségek pedig inkább a nők agyára hatottak negatívan.
A kutatók szerint ezek a stresszes életesemények nemcsak lelkileg viselik meg az embert, de konkrét, mérhető elváltozásokat is okozhatnak az agyban, és akár évekkel megelőzhetik a demencia diagnózisát.
Mit jelent ez a hétköznapokban?
Bár a demencia megelőzésére még nincs biztos módszer, a stresszcsökkentés és a mentális jóllét támogatása kulcsfontosságú lehet. Az iskolázottság, a támogató társas kapcsolatok és a stabil életkörülmények mind védőfaktorként működhetnek.
A kutatás legfontosabb üzenete: figyeljünk a testünk és lelkünk apró jelzéseire, mert lehet, hogy már ezek is fontos információkat hordoznak arról, hogy az agyunk miként próbál megküzdeni a hosszú távú megterheléssel.
