Ezekkel a kreatív módszerekkel megelőzhető a demencia, miközben boldoggá is tesz
Ahogy az átlagéletkor folyamatosan emelkedik, egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a betegségek, amelyek időskorban jelentkeznek – köztük a demencia is, amely a jövő egyik legnagyobb egészségügyi kihívása lehet. Bár a gyógyszeres kezelés fontos szerepet játszik a tünetek enyhítésében, ma már egyre több kutatás és szakértő hangsúlyozza a megelőzés és a kiegészítő módszerek jelentőségét is.
Ezeket láttad már?
Hiába van egyre több információnk a demenciáról, a népesség idősödésének következtében a demenciában szenvedők száma 2030-ra elérheti a 82 millió, 2050-re pedig a 153 millió főt a világon. Mivel korspecifikus betegség, ezért a női betegek száma több mint a kétszerese a férfiakénak. Tavaly ez az évente 1,64 millió áldozatot szedő betegség volt a hetedik halálok világszerte.
Magyarországon 250 ezer diagnosztizált ember van, de ennél jóval többre becsülik a betegek számát. Ezek a számadatok alátámasztják, hogy a demencia egy olyan, családokat, közösségeket, szociális és egészségügyi rendszert is érintő betegség, aminek be kell kerülnie a társadalmi közbeszédbe. Már csak amiatt is, mert ez egy visszafordíthatatlan agyi szindróma, aminek kórlefolyása tíz-tizenöt évig is eltarthat.
A májban dől el minden?
A demencia különböző agyi rendellenességeket foglal magában, fokozatosan romló memóriavesztéssel, gondolkodási és kommunikációs nehézségekkel, valamint viselkedésváltozással jár. Bár gyógyíthatatlan, egyes kezelések valamint életmódbeli változtatások lassíthatják a folyamatot és javíthatják a beteg életminőségét.
Az egyik legelismertebb orvosi szaklap, a Lancet tavaly publikált tanulmányában a világ huszonhét demencia-szakértője azt a következtetést vonta le, hogy tizennégy módosítható kockázati tényező kezelése az esetek negyvenöt százalékát megelőzhetné vagy késleltethetné. Ilyen kockázati tényező például: alacsonyabb iskolai végzettség, halláskárosodás, magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, depresszió, mozgásszegény életmód, cukorbetegség, agyi trauma, túlzott alkoholfogyasztás, társadalmi elszigeteltség, légszennyezés.
8 apró döntés, ami előbb-utóbb az agyad leépüléséhez vezethet
A Texas A & M University tudományos kutatása kimutatta a kettes típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór szoros összefüggéseit. Narendre Kumar, a tanulmány vezető szerzője szerint a diabétesz enyhítésére vagy megelőzésére irányuló intézkedések jelentősen lassíthatják a demenciatünetek növekedését. A kutató szerint a májban metabolizálódik minden, amit megeszünk, ezért a bél-agy tengely között a máj lehet a kulcsszereplő a folyamatban.
A megelőzés szerepe
A demenciában szenvedők háromnegyedét nem diagnosztizálják, így nem kerülnek az ellátási rendszerbe. Azonban a szellemi hanyatlás megelőzésében és a kognitív funkciók megőrzésében számos mentális és fizikai tevékenység hasznosnak bizonyulhat. A megelőzés során bevezetett kreatív terápiáknak, programoknak kifejezett motiváló hatása van.
A demenciával élőket aktivitásra sarkallja, ha fontosnak, hasznosnak érzik magukat. Az olyan kreatív tevékenységek, mint a kézimunka, barkácsolás, sütés és főzés, társasjátékozás vagy barkácsolás akár harmincöt százalékkal is csökkenthetik a demencia kockázatát, növelhetik az életminőséget.
A Semmelweis Egyetem új tanulmánya rámutat, hogy a tizenkét héten át, hetente kétszer tartott zöldterápia hatására javult az idős betegek egyensúlya, a szellemi funkciók állapotát is jelző lépéstempója. Demencia szempontjából a különböző érzékszerveket (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés) bevonó kertek fokozzák az érzelmi jóllétet. A kezelésben részt vevők szociálisabbak lettek: gyakrabban beszélgettek egymással a foglalkozásokon kívül is, szívesebben vettek részt más közösségi programokon.
Társaságban minden egyszerűbb
A csoportfoglalkozások jelentősek a szociális kapcsolatok szempontjából, mivel az elmagányosodás az időskor negatív pszichés változásai közül az egyik legfontosabb és leggyakoribb. A kiscsoportos terápiák, mint például a fitnesz vagy a táncóra olyan készségeket javítanak, mint a kommunikációs és szociális kapcsolatok, a környezethez való alkalmazkodás vagy a készség- és képességfejlesztés. Emellett a csoport tagjai között pozitívan erősíti az „együttes élményt”, ami gyógyítólag hat a közösség tagjaira.
„Az olyan monoton sportok, mint a sétálás, úszás vagy kerékpározás, az agy kevésbé aktivizálódik, mint a táncnál, ahol új lépéseket kell felismerni és alkalmazni. A különbséget a testi és szellemi aktivitás kombinációja jelenti” – állítja Notger Müller neurodegeneratív betegségeket kutató professzor, aki szerint a gyakran táncoló embereknek mintegy harminc százalékkal kisebb az esélyük a demenciára.
Depressziót és demenciát is okozhatnak ezek az élelmiszerek: sokkoló felfedezést tettek a kutatók
Egyre több neurológus támogatja a spirituálisabb gyakorlatokat – napi tizenöt perc meditáció, jóga vagy a hagyományos kínai gyógyászat egyik ágaként ismert, légzőgyakorlatokra építő csikung. Emellett az egészséges táplálkozás, társasági élet, házimunkák vagy napi húsz perc futópadon való kocogás is segíthet megőrizni a szellemi vitalitást. Hasonlóképpen frissen tartja az agyat és a mentális egészséget a rejtvényfejtés, könyvklubba járás vagy egy kis offline vagy online pletykálkodás a barátokkal, szomszéddal.
A zene is gyógyít
Számos tanulmány hivatkozik az orvosi kezelések alkalmával egyre gyakrabban használt zeneterápiára, ami számos előnnyel bír a demens betegek esetében. A nyugtató hatású zene hallgatása, éneklés, zenélés csökkenti a szorongást, a stresszt és a depressziót, jó hangulatot teremt, pozitív hatással van a kognitív funkciókra. A hosszú távú, preverbális memóriát mozgósító tevékenységekkel (például éneklés, versek, mondókák felidézése) feledhetőek az emlékezeti hiányosságok, enyhíthető a beszédzavar, szótalálási nehézségek okozta frusztrációk.
A demencia számos oka az agyi sejtpusztulás körül összpontosul, ami felveti annak lehetőségét, hogy a zene, főleg a slágerek és a kedvenc dalok segíthetnek a demenciában szenvedőknek azáltal, hogy megjavítja vagy megerősíti a sérült idegi kapcsolatokat és sejteket. A cambridge-i zeneterápiás kutatóintézet kimutatása szerint a rendszeres zenehallgatás hatására a gyógyszeres kezelésekre is kevesebb szükségük volt a betegeknek.
Kiderült: ha ennyi lépést megteszel naponta, az csökkentheti a demencia kockázatát
Tehát a zene feltételezhetően hasznos orvosi kezelés lehet a demenciában szenvedőknek. Az olyan minőségi meditatív időtöltések, mint a kézműveskedés vagy a kreatív hobbik leginkább a viselkedészavarokat képesek enyhíteni, jótékony hatásait terápiás célokra is használják. Az alkotás serkenti az agy úgynevezett jutalomközpontját, a dopamin-neurotranszmitter termelődését, ami boldogságérzetet ad.
Az alkotói munka csodákra képes
Ha valaki a külvilágot kizárva teljesen elmerül az alkotásban, egyfajta flow állapotba kerül, miközben a tevékenység több érzékszervre is hathat: a puha színes fonalakkal való horgolás a szemnek, tapintásnak és a fantáziának is teret ad. A relaxációs, egyszerűen ismétlődő mozdulatok amellett, hogy nyugtatóak, sikerélménnyel töltenek el.
Az agy és a kéz összmunkája fejleszti a finommotorikus készségeket, erősíti a figyelemre való fókuszt, kisimítja az idegeket. A hobbiboltok kínálatában is vannak egyszerűbb origamik, színezők, mandalafestők – amelyek esetében ajánlott olyan, életörömöt sugárzó színeket választani, mint a vegetáció, a természet vagy az élővilág – melyek közvetlenül befolyásolják az agyi funkciókat.
Négyszer nagyobb eséllyel alakul ki nálad demencia, ha ezt a tünetet tapasztalod az éjszaka közepén
Stimuláld az agyad!
Az American Academy of Neurology tizenegy éven át tartó kutatása több mint ötszázezer embert követett nyomon, akik a kísérlet során beszámoltak szociális, fizikai és szellemi tevékenységeikről: milyen gyakran találkoznak a barátaikkal, mi az iskolai végzettségük, milyen gyakran lépcsőznek, járnak munkába stb. Az aktívan sportolóknál 35 százalékkal, a háztartási munkát gyakran végzőknél 21 százalékkal, a társasági életet élőknél 15 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kockázata.
„Az agy stimulálása kulcsfontosságú. A kóros feledékenység kockázati tényezői között vannak olyanok, amiket nem tudunk befolyásolni – mint az öregedés vagy a genetika. A kutatás rávilágít arra, hogy bizonyos viselkedési formák csökkenthetik a demencia kockázatát, vagy késleltethetik a kialakulását. Meg kell jegyezni, hogy az eredmények közötti összefüggések nem feltétlenül és minden esetben közvetlenek” – állapította meg dr. Scott Turner, a Georgetown Egyetem orvosi központjának vezetője, aki szerint a biztató eredmények megerősítik, hogy mennyire fontos a prevenció és az apróbb életmódbeli változtatások is.
