Ennyi édesség még belefér: szakértők árulták el, mi az a mennyiség, amivel még a szívünknek is jót tehetünk
Együnk édességet vagy ne? Te is megkívánod sokszor, pedig tudod, hogy nem tesz jót az alakodnak és a vércukorszintednek sem? Szerencsére ezekről a finomságokról nem kell lemondanunk teljesen, mértékkel nyugodtan fogyaszthatjuk úgy, hogy az egészségünknek sem ártunk vele. A kérdés már csak az: mennyi az a mennyiség, ami még belefér?
Ezeket láttad már?
Végre megadták a szakértők a választ arra az égető kérdésre, hogy mennyi édességet ehetünk egy nap, hogy azzal ne ártsunk egészségünknek. Kiderült, hogy nem kell lemondanunk teljesen kedvenc finomságainkról, ám nem árt, ha csak mértékkel fogyasztjuk őket.
Meglepő eredmények
Két kisebb szelet csokoládé elfogyasztása nemcsak megengedett, de még a szívünk egészségének is jót tehet - állapították meg egy svéd kutatás során. A szakemberek 70 ezer svéd szív- és érrendszerét vizsgálták meg nassolási szempontokat figyelembe véve, és arra a meglepő tényre jöttek rá, hogy azoknál, akik teljesen tartózkodtak az édességektől, megnőtt a szívroham kockázata.
Azoknál viszont, akik hetente legfeljebb 14 adag édességet fogyasztottak, tehát maximum naponta kettőt, hatodával csökkent a stroke esélye és körülbelül ötödével volt kisebb az esélyük szívrohamra azokhoz képest, akik hét nap alatt kevesebb, mint kettőt ettek. Az eredmény hasonlóan pozitív más szív- és érrendszeri probléma kialakulása, például az aneurizma, a szívelégtelenség vagy a szabálytalan szívverés esetében is.
A Daily Mail azt írja, az orvosok azt már régóta kiderítették, hogy a magas cukortartalmú étrend növelheti a szívbetegségek kockázatát, mivel a kalóriadús édességek növelik a túlsúlyossá, elhízottá válás esélyét. Szakemberek szerint naponta legfeljebb 30 gramm hozzáadott cukrot, azaz maximum 7 kockacukornak megfelelő mennyiséget ajánlott enni, a gyerekeknek pedig ennél is kevesebbet.
Akár 10 évvel fiatalabbnak tűnhetsz ettől az élelmiszertől, mégis alig eszel ebből a csodaszerből
Kiderült, hogy a cukor teljes kerülése sem jó
Mi lehet az oka annak, hogy a mérsékelt cukorfogyasztóknak jobbak az eredményei, mint azoknak, akik egyáltalán nem esznek édességet? Valószínűleg az, hogy a cukrot teljesen kerülőknek más az étrendje. „A nagyon kevés cukrot fogyasztók valószínűleg túlságosan szigorú, korlátozó étrendet követnek, és lehetséges az is, hogy a cukorfogyasztást már meglévő egészségi problémájuk miatt korlátozzák" - mondta el Suzanne Janzi, a Lund Egyetem szakértője.
Hozzátette, az eredmények azt sugallják, a túl kevés cukorbevitel növelheti a szívproblémák, például a szívroham és a stroke kockázatát. „Bár a vizsgálatunk nem állapít meg ok-okozati összefüggést, ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rendkívül alacsony cukorfogyasztás nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a szívünk és érrendszerünk egészséges maradjon."
A cukros üdítők viszont nagyon is károsak
Ugyanakkor a kutatás ismét rávilágított, hogy bizonyos cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása nagyon is káros a szív egészségre nézve. A cukros üdítők heti nyolc alkalomnál gyakoribb fogyasztása például csaknem harmadával növelte a szív aneurizma, és közel ötödével a szívelégtelenség és a stroke, valamint 10 százalékkal a szabálytalan szívverés kockázatát.
A szakértő szerint ez összefügghet azzal, hogy ezek az italok éhessebbé teszik az embereket, ami több kalória bevitelre sarkall. „Az édesített italokban található folyékony cukrok kevésbé telítenek el, mint a cukor szilárd formája. Tehát kevésbé érezzük jóllakottnak magunkat tőle, ez pedig túlfogyasztáshoz vezethet."
Megjegyezte, természetesen a kontextus is számít, édességeket például inkább társaságban vagy különleges alkalmakkor fogyasztunk, édesített italokat pedig ennél gyakrabban, a mindennapokban.
A felmérésbe 1997 és 2009 között 60 év körüli, túlsúlyos résztvevőket vontak be, akiket kifaggattak arról, milyen formában és milyen gyakran fogyasztanak cukrot, szénsavas italokat vagy édességeket. Életüket egészen halálukig követték vagy pedig addig, míg nem diagnosztizáltak náluk szív- és érrendszeri betegséget, vagy amíg le nem zárult a kutatási időszak.