Súlyos ételmérgezést okozhat, ha erre az egy dologra nem figyelsz oda a bevásárlás után

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Éppen ezért, ilyenkor különösen oda kell figyelni az ételek helyes tárolására, hogy elkerüljük az ételfertőzés vagy ételmérgezés kialakulását.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban és nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően.

Te meddig őrizgeted a csirkehúst a hűtőben? Valószínűleg sokkal tovább, mint szabadna!

A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Továbbá az E. coli baktérium egyes törzsei is súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Az élelmiszerbiztonságra a nyári melegben fokozottan oda kell figyelnünk

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60 fok között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60 fokra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak.

Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8 fok között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során, különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.

Utazás során is fontos a tudatosság az élelmiszerbiztonság szempontjából

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.

5 étel, amit SOHA ne egyél lefekvés előtt a dietetikus szerint

• „Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek.
• Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
• Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

10 dolog, amit a hűtődben tárolsz, pedig semmi keresnivalója ott: azonnal vedd ki őket

Utazáskor, különösen a nagy melegben és egzotikus helyeken fontos odafigyelnünk arra is, hogy milyen ételeket, italokat és hogyan fogyasztunk, hogy elkerüljük az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket.

• Tájékozódjunk úticélunk általános biztonsági és közegészségügyi állapotáról.
• Étkezés előtt mindig alaposan mossunk kezet - ha nincs rá lehetőség, akkor használjunk kézfertőtlenítőt.
• Az alapos hőkezelés elpusztítja a gyomor- és bélrendszeri fertőzést okozó baktériumokat és vírusokat, ezért a frissen és forrón tálalt ételek biztonságosabbnak tekinthetők.
• A nem pasztőrözött tej, friss zöldségek, gyümölcsök és fagylaltok is kórokozókkal szennyezettek lehetnek. A saláták, előre szeletelt gyümölcsök, utcán árult gyümölcslevek bármennyire is jól néznek ki, kockázatosak lehetnek.
• Ha olyan területre utazunk, ahol a csapvíz fogyasztása nem biztonságos, az élelmiszerek szennyezett vízben történő mosása is kockázatot jelenthet. Ilyen esetben ne igyunk a csapvízből, és még fogmosásra se használjuk.
• A palackozott italok, illetve a sör, a bor, a tea, a kávé a legtöbb esetben biztonsággal fogyaszthatók.

A te konyhafiókodban is ott van ez a mérgező tárgy: azonnal szabadulj meg tőle

4 dolog, amire mindenképp figyelj oda nyáron, hogy elkerüld az ételmérgezést vagy ételfertőzést

• Akár otthon főzünk, akár a kertben grillezünk, tartsuk külön a nyers élelmiszereket és a készételeket! A nyers húsokhoz, zöldségekhez és készételekhez mindig használjunk külön vágódeszkát és kést, hogy elkerüljük a keresztszennyeződéseket.
• Alaposan mossunk kezet ételkészítés előtt, közben és utána, valamint a nyers hússal, tojással való érintkezést követően.
• A kánikulában az asztalon hagyott étel akár egy óra alatt is kockázatossá válhat. Célszerű kisebb adagokban tálalni és a hűtőből mindig frissen elővenni a következő adagot. 
• Nyáron legyen nálunk jégakku és hűtőtáska, ha hűtést igénylő, romlandó élelmiszereket szállítunk.

10 élelmiszer, amit a dietetikusok soha nem fogyasztanának: rákos megbetegedéseket okozhatnak

Milyen ételeket érdemes készítenünk a nyári hőségben?

A meleg megváltoztathatja az étvágyunkat, így tervezzünk ennek megfelelően. A szezonális, friss alapanyagok használata különösen előnyös: friss zöldségekből és gyümölcsökből pár perc alatt hűsítő krémleveseket és turmixokat készíthetünk. A különböző saláták is kiváló megoldásnak bizonyulnak. Érdemes ilyenkor gyorsan, akár sütés nélkül is elkészíthető fogásokat választani. Figyeljünk arra, hogy az elkészült ételeket minél hamarabb lehűtsük és a hűtőbe tegyük. Kerüljük a tojásos, majonézes ételeket, a krémes süteményeket és a tejszínes önteteket, mivel ezek különösen gyorsan romlanak.

Honnan tájékozódhatunk megbízható forrásból?

Nemcsak nyáron, hanem az év minden napján érdemes tisztában lennünk azzal, hol találhatunk megbízható információkat az élelmiszerbiztonságról. Szerencsére több hiteles és közérthető forrás is segít eligazodni ebben a témában – ezek közül kiemelkednek a Nébih szemléletformáló kampányai: a Nébih Oktatási Program, amely hetente jelentkezik informatív élelmiszerbiztonsági rovattal a hivatal Facebook oldalán. További hasznos tartalmak érhetők el a Maradék nélkül élelmiszerpazarlás-megelőzési program, a Szupermenta, a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy és a Rizikometer felületein.