Ezért érzel féltékenységet a tudomány szerint

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

Ismered ezt az érzést, ami a szakemberek szerint a bizalom és az önbizalom hiányából fakad? A féltékenységet sokat emlegetjük, sokan átéljük, szenvedünk tőle, de valójában nem törődünk vele eleget. Oka mindig a bizonytalanság, a különböző mértékben megjelenő gyanakvás, és az a rossz benne, hogy elbillenti, esetleg teljes mértékben destabilizálja, vagy egyenesen pokollá teszi a partneri viszonyt. Ismerkedjünk meg vele közelebbről kicsit!

Honnan ered a féltékenység, milyen típusai vannak és mit árul el rólunk? A tudomány válaszol
Honnan ered a féltékenység, milyen típusai vannak és mit árul el rólunk? A tudomány válaszol
Fotó: Getty Images /Westend61

A féltékenységet általában olyan érzelmek, cselekvések együtteseként határozzák meg, amelyek az önértékelés, illetve a szerelmi kapcsolat veszélyeztetettsége esetén lép fel. Azt pedig a leggyakrabban a partner és egy másik fél közötti vonzalom észleléséből eredeztetik. Vannak különbségek a biológiai és a társadalmi helyzetből eredően is a női és a férfi féltékenység között, viszont a statisztikák, illetve a modern, úgynevezett önbevallásos féltékenységi tesztek tanúsága szerint mindkét nem képviselőinek legalább a felét foglalkoztatja a megcsalás elméletben és gyakorlatban is.

Nem állunk jól a bizalom tekintetében

Nincs mit szépíteni a helyzeten, az hagyján, hogy féltékenyek vagyunk, de iszonyú megcsalásoknak vagyunk részesei. A házasságok nagy része nagyon rövid idő alatt tönkre is megy emiatt. Ha jobban belegondolunk, kevés olyan ember van, aki a közvetlen környezetében, családjában, baráti társaságában, kisvárosában, ne látott volna olyat, hogy valaki a kifelé biztosnak mutatott kapcsolatából félrelép, ki-be járkál esetleg a másik fél háta mögött. Ritkán vezet jóra az ilyen játszma, de vannak azért különböző fokozatai.

Az egyik legrosszabb verzió, amikor otthon a kedves családapa, családanya arcát mutatja az illető, kifelé pedig egy valóságos predátornő, esetleg Don Juan. Ilyen esetekben a másik fél féltékenysége, lássuk be, nem alaptalan, sőt talán „tüzeli” is az elkövetőt, mert erősíti annak az önbizalmát, vagyis inkább a hatalmát a másik felett, míg az „áldozatét” gyengíti. Ennek aztán beláthatatlan következményei lehetnek, és eljuthat egy kapcsolat odáig, hogy a környezetet is megbetegíti és külső segítség nélkül nem is lehet megoldani.

Figyelmeztető jelek

A féltékenység sokszor indokként, enyhítő körülményként merül fel az erőszakos cselekedetek elkövetésére az emberek tudatában, de ez csak a hagyományos, romantikus elképzelés. Miért nem gondolunk a féltékenységre inkább úgy, mint valami átélhető, megélhető dologra, figyelmeztető jelre, amelynek kapcsán szembenézhetünk magunkkal, javíthatunk az önérzetünkön? Akár építhetjük, megmenthetjük a kapcsolatainkat, ha kiismerjük ezt az érzést. Ehhez tudnunk kell, hogy a féltékenység igen összetett dolog. Vannak fokozatai és árnyalatai. Már Freud is megkülönböztette az érzelem három szintjét a féltékenységgel kapcsolatosan. Az úgynevezett „normálisat”, ami azért szintén nem feltétlenül a racionalitáson alapul. Ennek oka a gyászhoz hasonlóan a másik ember elvesztésétől való félelem, illetve az önző vágy az örömforrás visszaszerzésére.

Előnye is van, ha már nem vagy olyan szerelmes, mint az elején

Előnye is van, ha már nem vagy olyan szerelmes, mint az elején

A „kivetített” féltékenységet, amely a saját hűtlenségre vonatkozó tudattalan (esetleg nagyon is tudatos) vágyakért a partnert teszi bűnössé. Valamint a „téveszmés féltékenységet”, amelynek hátterében gyakran valótlan, paranoid tartalmak állnak, de amelynek megjelenése mindig köthető az előző kettőhöz. Ez utóbbi vezet a súlyos drámákhoz, ugyanis, ha a féltékenység patológiássá válik, akkor ön- és közveszélyes lehet a féltékenykedő fél. Gondoljunk csak Otelló esetére a világirodalomból (aki feleségét, Desdemonát ölte meg féltékenységből), vagy nézzünk bele a napi rendőrségi hírekbe.

Hatással van a kapcsolatra

A múlt század eleje és Freud óta persze számos pszichológiai kutatás foglalkozott a féltékenység jelenségével, megállapítva például, hogy az irigységgel szembeni védekezésként jön létre. Vagyis a feltételezett harmadik személlyel szembeni bűntudatunkat szeretnénk csökkenteni vele. Az 1990-es évek elején pedig megszületett az első átfogó féltékenység-koncepció az amerikai tudományos életben, bizonyos Robert G. Bringle modellje. Eszerint a féltékenység megjelenésének három kiváltó oka van egy kapcsolatban: az elköteleződés, a bizonytalanság és a válaszkészség.

Egy házasság, de akár egy alkalmi randi is együtt jár az elköteleződés valamilyen mértékével. Ezt az elköteleződést aztán különbözőképpen értékeli a másik, és annak megfelelően bizonytalanodhat el, vagy lehet biztos a dolgában. A féltékenység, ha már megszületett és kifejezést adtunk neki, érzelmi válaszokra készteti a másik felet, félelmet, dühöt, irigységet csalhat elő. Mindezek a tényezők különböző mértékben járnak együtt, keverednek, erősödnek, gyengülnek a személyiségek, a temperamentumok, a kapcsolatok minőségének, meg a különböző helyzeteknek, és még sok minden másnak a függvényében. Aztán ezek határozzák meg a féltékenység mértékét, ami hat a kapcsolat stabilitására, erősíti vagy épp megborítja a viszonyt.

Fájdalmas érzés

A féltékenység érzése önmagában is egy érdekes téma. Abraham Buunk professzor három alaptípust kategorizált. A reaktív féltékenységet, amely a reális érzelmi, illetve szexuális hűtlenségre irányul. A preventív, vagyis megelőző féltékenységet, amely a feltételezett későbbi hűtlenség kivédésére szolgál, úgy, hogy például eleve megpróbálja megakadályozni valaki, hogy a párja egy harmadik féllel felvegye a kapcsolatot. A szorongó féltékenység pedig állandó aggodalmat, szaknyelven ruminációt jelent a partner lojalitása felé. Ami biztos, hogy a féltékenység fájdalmas érzés, amit sok más még fájdalmasabb érzés kísérhet, ami kikezdi az önbizalmat és a személyiség stabilitását. A különböző tudósok különböző féltékenységelméletei elég jól összeegyeztethetők egymással, így érdemes alaposan tanulmányozni azokat. Egyrészt azért, mert kiváló szappanopera forgatókönyveket, vagy krimiket lehet gyártani ezek segítségével.

Képzeljük csak el: a férj még nem is vonódott be egy harmadik féllel való kapcsolatba, azonban a feleség a legapróbb jelzéseket is arra használja, hogy megerősítse saját gyanakvását. Másrészt, de főleg azért, mert megismerhetjük a saját kapcsolataink természetét a modellek segítségével esetleg megelőzhetjük a bajt. Persze a pozitív kimenetelekből is lehet aztán film vagy regény, de a lényeg az, hogy az életben boldoguljunk egymással. Tudjuk kezelni, megelőzni, de legalábbis ismerjük fel a különböző viselkedéseket. Legyünk tisztában például azzal, amikor már a paranoid gyanakvás, a túlságosan felfokozott érzelmek, vagy a detektív viselkedésmódok dominálnak, hiszen ezek elkerülhetetlenül negatív következményekkel járnak a párkapcsolatunkra nézve.

Kellenek a mély és őszinte beszélgetések

Jó hír, hogy a párkapcsolat nemcsak elromolhat, hanem fejlődhet is. Annak ellenére, hogy a mai virtuális világ, a felgyorsult érintkezés nem feltétlenül kedvez a stabilitásnak. Az elzártságban való csetelés segítségével nem csak új kapcsolatokat alakítanak ki az emberek, hanem sokan visszatérnek régi szeretőkhöz a házastárssal való új összezártságból menekülve. Persze a virtuális kapcsolatok nem feltétlenül realizálódnak, de mégis gyengítik az elkötelezettséget, a lojalitást a jelenlévő felé, tehát a féltékenység minden formáját és változatát ugyanúgy meg lehet élni velük. A fizikai érintést nélkülöző kontaktusok száma egyébként is nő a virtualitásban, és aki ezeket részesíti előnyben, az egy idő után nehezebben tud bánni az intimitással, kevésbé tud mit kezdeni az elköteleződéssel, eleve nehezebben kezeli a kapcsolati problémákat, de a mindenféle hétköznapi kihívásokat is.

A nőket vagy a férfiakat viseli meg jobban a szakítás? A válasz elgondolkodtató

A nőket vagy a férfiakat viseli meg jobban a szakítás? A válasz elgondolkodtató

Könnyebben gondoljuk azt, hogy amint a profilképeinket szebbre, jobbra tudjuk cserélni, úgy megtehetjük ezt a jelenlegi kapcsolatainkkal is. Szomorú tény, – és ezt a válások magas aránya is mutatja -, hogy sem a magunk, sem a másik ember féltékenységével nem nézünk szembe, és nem törekszünk eléggé arra, hogy javítsunk az önérzetünkön, ezzel együtt a kapcsolatainkon is. Pedig érdemes időt szakítani a mellettünk, velünk élő ember érzéseinek, érzelmeinek alaposabb megismerésére. Kideríthetjük a féltékenységének okait, a mindenkor megélt veszteségeink, az előző kapcsolataink minősége nagyban meghatározza a párválasztásainkat és a kapcsolataink minőségét is. Ha két ember tudatosan figyeli, hogy mivel okoz fájdalmat a másiknak, és min tud javítani, azzal nagy eredményeket érhet el. Aztán ha kórosnak látja a helyzetet, akkor akár szakember segítségét is kérheti. A mély és őszinte beszélgetésekkel, másképp, mint a szexszel, de esélyt adunk magunknak a boldogságra, a kiteljesedésre. A virtuális kapcsolódási lehetőségek meg amúgy sem szaladnak el azalatt és lehet, hogy kevésbé lesznek érdekesek, mint egy „jelenléti” utazás a másik koponyája körül.

Problémák adódtak a szerelmi életedben? Nem vagy egyedül!

Glamour Napok Banner
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!
Techxpo További cikkek

Ez is érdekelhet

A kollégám a „tükröm”? Munkatársi kapcsolatok értékelése az önfejlesztésben

glamour plusz ikon A kollégám a „tükröm”? Munkatársi kapcsolatok értékelése az önfejlesztésben

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Az ősz legnagyobb trendjei: must-have darabok, amik nem hiányozhatnak a ruhatáradból (x)

Az ősz legnagyobb trendjei: must-have darabok, amik nem hiányozhatnak a ruhatáradból (x)

Katy Perry és Michele Morrone káprázatosak az új Dolce&Gabbana kampányfilmben (x)

Katy Perry és Michele Morrone káprázatosak az új Dolce&Gabbana kampányfilmben (x)

3 tipp, melyekkel pénzügyileg is tudatos maradhatsz a Glamour-napok alatt (x)

3 tipp, melyekkel pénzügyileg is tudatos maradhatsz a Glamour-napok alatt (x)

Őszi divattrendek: ezek a színek hódítanak idén (x)

Őszi divattrendek: ezek a színek hódítanak idén (x)