A hajléktalan nők történeteiben visszatérő elem a szállásért, kávéért, cigarettáért szex követelése
Ma Magyarországon több ezer nő és több száz család él hajléktalanságban. Cikksorozatunkban azt vizsgáljuk, milyen lehetőségek vannak arra, hogy ez a tarthatatlan helyzet megoldódjon. Hogyan segíthet a társadalom abban, hogy ez ne így legyen?
Ezeket láttad már?
A hajléktalanság eleve egy nehéz és terhelt szituáció, de miben különbözik a nők élményanyaga a férfiakétól? Helyszíni riportokkal, szakértőkkel, nyitott interjúalanyokkal kerestük a válaszokat, és tanultunk többet egy olyan „láthatatlan” problémáról, amiről nem beszélünk eleget, mégis körülöttünk bárhol jelen lehet.
Mi a helyzet a hajléktalan nők női egészségével?
Cikksorozatunk következő része kapcsán Magyarország első és egyetlen traumaérzékeny nőgyógyászati rendelőjében jártunk, ahol a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakemberei vezettek körbe és meséltek a rendelő társadalmi szerepének fontosságáról.
Míg egy átlagos nő igyekszik évente rutinszerűen megejteni az ajánlott nőgyógyászati szűréseket, van állandó nőgyógyásza, addig a hajléktalanságban élő sokezer nő több, mint kétharmada egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán jut el nőgyógyászhoz – és nem azért, mert ne lenne rá lehetőségük. Az Új Egyenlőség 2019-es felmérése szerint a hajléktalanságban élő nők nemcsak a lakhatásuk elvesztése előtt éltek át hosszan tartó abúzust, hanem utána is. Sajnos a nem hajléktalan nők is nagy arányban válnak bántalmazottá, és a hajléktalan nők és partnereik között is ugyanaz a bántalmazás természetrajza. Ami viszont utóbbi csoport helyzetében más volt, hogy a férfiak tudatosan használták ki a hajléktalansággal járó kiszolgáltatottságot.
A megkérdezett nők történeteiben visszatérő elem volt a szállásért, kávéért, cigarettáért való szex követelése, és ha ők „ebben nem voltak partnerek” akkor gyakran estek szexuális erőszak áldozatául. Ez csak egy példa arra a számtalan veszélyes helyzetre, amelyekkel egy lakhatási deficittel küzdő nőnek nap mint nap szembe kell néznie. Amíg veszélyben van a teljes egzisztencia, a lét, a gyermekek biztonsága, addig hatványozottan nehéz a test többi igényére figyelmet fordítani – háttérbe szorulnak a szépségápolás, a lappangó, de elhúzódó betegségek kivizsgálása, vagy az ajánlott éves szűrővizsgálatok is.
Hajléktalan nő = Bántalmazott nő
A BMSZKI saját kutatásában arra világított rá, hogy az állami egészségügy „nincs kellően felkészülve a hajléktalan nők szociális, mentálhigiéniás és egészségügyi szükségleteire”. Ezen csoport tagjai magas arányban bántalmazott nők is egyben, így őket sokkal inkább visszatartja a bizalmatlanság, a kiszolgáltatott pozícióba kerülés, nem beszélve arról, hogy a nőgyógyászati vizit váratlanul felidézhet bennük traumatikus élményeket. Ezekről ha a nő maga nem is képes beszélni, testének apró jelei elárulják – a test nem hazudik, nem felejt. Így a sztenderd, állami rendelés minden procedúrája megterhelő lehet számukra, az adminisztrációt pedig nem mindenki képes egyedül végigvinni. Bár hiába nincs ezekre az igényekre felkészülve az állami ellátás, az igény attól még megvan - nők százai esnek el szükséges szűrővizsgálatoktól a traumaérzékenység hiánya miatt.
Erre a hiányosságra válaszolt a BMSZKI és a Budapest Bike Maffia közös gyűjtésével kialakított traumainformált nőgyógyászati rendelő a BMSZKI Dózsa György úti épületében. Az alagsorban található Magyarország első, és jelenleg egyetlen traumaérzékeny rendelője, ahol a kapucsengőtől kezdve, egészen a vizit végégig minden úgy van kialakítva, hogy az a beérkező páciensek – ebben az esetben exkluzívan hajléktalan nők – komfortérzetét szolgálja, a profi orvosi ellátás mellett.
Vida Judith és Fehér Boróka, a rendelő programfelelősével, Lánszki Rékával közösen vezettek körbe a 2022-ben átadott rendelőben. Először szóba kerül a menstruációs szegénység, hiszen ez a Magyarországon is jelentős problémakör szorosan összefügg a nőgyógyászati szolgáltatással, ugyanis a nem megfelelő vagy a nem megfelelően használt női higiéniás eszközök komoly komplikációkat okozhatnak később.
Önkéntes alapon segítenek
Azonban Fehér Boróka szerint a BMSZKI szállásain inkább az okoz problémát, hogy a menstruáció alapvetően egy nagyon intim és személyes ügy, viszont a higiéniás termékeket a szociális munkásoktól, segítőktől kell külön kérni, ők pedig „kiszámolva” kapnak egyszerre csak pár napra elegendő mennyiséget. Viszont a lenti rendelőben is tartanak betéteket, hogy az odalátogató nőknek tényleg semmiben ne kelljen hiányt szenvedniük.
A nőgyógyászati rendelőben egyelőre havonta néhány alkalommal fogadják az előre bejelentkezett ügyfeleket; a két orvos önkéntes alapon végzi a rutinvizsgálatokat, szűréseket és a fogamzásgátló spirálok felhelyezését. Jelenleg beavatkozásokra még nincs lehetőség, de aktívan dolgoznak betegutak kialakításán, illetve a várandósgondozás feltételeinek megteremtésén.
Lánszki Réka szerint minden fogadónapon legalább egy várandós hajléktalan nő érkezik hozzájuk, akiket a mostani felállás szerint tovább kell irányítani az állami ellátásba. Az ellátogató ügyfelek életkora változó, de eddig még nem volt „kiskorú” lány, csak 18 éves fiatalok – ugyanakkor kortól függetlenül mindenki részéről pozitív a visszajelzés.
Iskolába járt, sokat dolgozott, szerelmes lett, majd az utcára került - Egy hajléktalan nő története
A szolidaritás ereje
Érkezéskor az összes ügyfél Molnár Dorina freskójával találkozik először, amelyet a művész Szőllősy Kálmán, Körtánc című fotója nyomán festett meg. A festményen négy különböző korú, bőrszínű, testalkatú nő táncol mezítláb egy virágos réten, ezzel kifejezve a női szolidaritás erejét és szépségét. Már a belépéskor a rendelőben dolgozó egyetlen szociális munkás fogadja a nőket, és egy rövid, kötetlen beszélgetés közben bekísérik a váróba – közben lehetőség van a kulccsal zárható fürdőszobában mosakodni, vagy a zárható szekrényekben megőrzésre otthagyni a dolgaikat. Mindenki fél óránként jegyezhet elő vizsgálati időpontra, ezt megelőzően a BMSZKI képzett szociális munkásai stresszoldó beszélgetéssel készítik fel az odalátogató nőket a vizsgálatra: együtt teáznak, kávéznak a váróban.
A barátságosan berendezett előszobában van dekoráció, képek a falon, prospektusok, igényes konyha, és a kis kávézóasztalt székek ölelik körbe. Boróka és Judith elmondása alapján gyakran „kávéházi hangulat” alakul ki a spontán beszélgetésekből, kifejezetten jó kedvűen töltik az idejüket az oda látogató nők. A vizsgálószobába érkezéskor egyből feltűnik, hogy másképp van elrendezve a szoba, mint a megszokott nőgyógyászati rendelőkben, és Lánszki Réka biztosít róla, hogy a vizit sem szokványos: fókuszban a biztonságérzet megteremtése, ezért háttal van fordítva a vizsgáló ágy, az ablakok pedig le vannak takarva. Az ajtó elé is egy függönyt helyeztek el arra az esetre, ha valaki belépne (erre azonban külön figyelnek, hogy ne történjen meg), ezenkívül az orvoson kívül egy asszisztens is jelen van a szobában, aki az orvossal együttműködve közérthetően ismerteti a rendelés minden mozzanatát páciensnek.
Hogy elmondjuk mikor mi történik a vizsgálat során, az a traumatudatosság alapszintje. A traumatudatosság pedig nem áll meg a pácienst megillető méltóságnál – az érzékeny szemléletmód köti össze az abúzust átélt nőket a segítséget nyújtó szakemberekkel, akik megteremtik az 'autonómián és kölcsönös tiszteleten' alapuló környezetet
– magyarázza Fehér Boróka.
Az orvosok és a jelen lévő egészségügyi asszisztensek mindegyike egy részletes traumaérzékeny oktatáson vett részt, ahol elsajátították azon apró tudatos, vagy tudattalan jelzések értelmezését, amelyeket egy traumát átélt test adhat. A nőgyógyászati vizsgálat közben intruzívan előtörhetnek az pszichés vagy testi abúzus traumaemlékei, és a szakemberek a megfelelő tudással felvértezve már gondoskodni tudnak az ügyfél megnyugtatásáról, és az újratraumatizálódás elkerüléséről. Ebbe az extra odafigyelésbe beletartozik az engedélykérés a különböző vizsgálatok előtt is, és ha szükségességét érzik, akkor az orvos és az ügyfél egy menekülőszóban is megállapodik. A rendelőben tehát nemcsak az éppen aktuális szakrendelés hatáskörébe tartozó problémákat kezelik, hanem indirekt módon sikeresen feloldják a korábbi negatív tapasztalatokat, és enyhítik a kimondott vagy kimondatlan traumák okozta fájdalmat.
Közösségi gyűjtésből hozták létre
A hajléktalan női lét problémáinak ez a holisztikus megközelítése kiterjed a rendelőn túlra is. Clease Piros, a rendelő asszisztense és szakképzett bába a BMSZKI nőket ellátó szállóin és a Családok Átmeneti Otthonában tart foglalkozásokat nőknek, minden korosztályból. A kamaszlányoknak tartott foglalkozásokon közösen beszélgetnek a menstruációs ciklusról és a biztonságos fogamzásgátlásról, az idősebb nőkkel pedig a menopauza témakörét járják körbe. „Sokan ezeken a beszélgetéseken találkoznak először azzal, hogy ez az állapot több, mint 'banyakór', ahogyan ők ismerik. Számukra fontos, hogy megértsék a testük mechanizmusait, mert így még visszafelé is értelmet nyerhetnek korábbi tapasztalatok” – meséli Vida Judith.
Ezek a csoportok nemcsak az átadott tudás miatt jelentősek, hanem a csoportvezető miatt is: Clease Piros személyének megismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nőgyógyászati rendelő híre ne csak elérje a szállókon élő nőket, hanem megbizonyosodjanak róla, hogy amikor ellátogatnak a Dózsa György útra, már kereshetnek egy megbízható, kedves arcot. Boróka tapasztalata szerint hiába vannak kihelyezett szórólapok és plakátok a rendelőről, az ügyfelek megosztott élményei a legjobb marketing. A nők „szájról-szájra” adják egymásnak a pozitív tapasztalatokat, és bíztatják egymást, hogy látogassanak el a többiek is. Indulása óta a BMSZKI hajléktalan nők számára fenntartott nőgyógyászati rendelője az utóbbi idők talán egyik legsikeresebb és leggyümölcsözőbb közösségi gyűjtésből létrehozott szolgáltatása. A bejelentkező nők volumenével és igényeivel folyamatosan lépést tartó rendelőben kiemelt figyelmet kap a nők pszichéje a testük vizsgálata közben.
Partnerekként vannak kezelve
Bár rengeteg olyan helyen jártam korábban, ahol a női biztonság és a nőiesség volt fókuszban, a BMSZKI rendelője mégis egy teljesen új értelmezési síkra emelte, hogy milyen, amikor az orvosok emberként tekintenek a páciensre, a segítők pedig a segítségre szorulókra. Ugyanakkor a rendelőt fenntartók munkájának hála az ide látogató nők egy percig sem érzik lekezelőnek a bánásmódot, hanem egyenrangú partnerként vannak jelen a vizsgálat során. Fehér Borókáék örömmel mesélik, hogy a rendeli nyitása óriási sajtóvisszhangot váltott ki, és már több ajánlás is érkezett feléjük a traumaérzékeny nőgyógyászat elterjesztésére, illetve a BMSZKI rendelőjének ügyfélkörének kiterjesztésére - több traumát átélt nőket segítő szervezet jelentkezett, hogy igényük lenne erre a gondozásra.
Vida Judith szerint elméletben nyitottak lennének nem hajléktalan nők fogadására is a jövőben, azonban gyakorlatban szakorvoshiánnyal küzdenek. A tiszta, barátságos és kellemes rendelő jelen pillanatban alapfelszereléssel rendelkezik, és a fentebb említett két orvos fogadja az előjegyzett ügyfeleket. Azonban hosszútávon megoldást kell találni a laborvizsgálatok és a felírt gyógyszerek finanszírozására, és bár a finanszírozás egy elhúzódó „égető kérdés”, azonban Judithék a legtöbb irányból segítő szándékkal találkoznak. Minden nehézség ellenére azon a havi pár nyitvatartási napon a rendelő zavartalanul üzemel, nők tucatjai sétálnak be a körtáncos falfestmény előtt, és távoznak ugyanott mosolyogva, már „két centivel magasabban”, mint ahogyan bejöttek.
