Hétszer annyian laknak itt, mint Budapesten, mégis követendő példa: a fenntarthatóság egyik fellegvárától rengeteget tanulhatnánk

A Világbank szerint a világ népességének több mint 50%-a városokban vagy városi területeken él, és ez a szám várhatóan tovább növekszik a következő évtizedekben. Éppen ezért a városaink „zöldítése” elengedhetetlen a fenntartható jövő szempontjából. Ugyan Magyarországon is számos kezdeményezés tesz azért, hogy a jövőbe több legyen a fenntartható város, ám messze le vagyunk maradva Hongkongtól, vagy éppen Helsinkitől, amely a fenntartható városok lista élén áll. A zöld városok között egyébként szerepel még Koppenhága, Oslo, Rejkjavík és San Diego is.

Hongkong célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, és az ott élők számára ez jelentős előnyökkel jár az élhetőség szempontjából. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a városok zöld jellemzői összefüggésben állnak az emberek jobb egészségi állapotával, boldogságával és általános jóllétével. Eláruljuk, hogy mitől olyan fenntartható Hongkong, és hogyan tesznek ők a zöldebb jövőért.

Egy átlagos nap Hongkongban

A Standard Insights egy hongkongi fogyasztói jelentésében több mint 1000 hongkongi lakost kérdezett meg arról, hogy hogyan tesznek a környezetért, milyen szokásaik vannak. A 2023-as kutatás szerint a válaszadók 93%-a aggodalmát fejezte ki a fenntarthatósággal és a környezeti problémákkal kapcsolatban, 50,8%-uk pedig arról számolt be, hogy mély aggodalommal tekint bolygónk jövőjére.

Ökotudatos trendek itthon és a nagyvilágban

A felmérés szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentése vezeti a fenntarthatósági törekvéseket, ami azt jelenti, hogy a lakosok igyekeznek kerülni az élelmiszerek pazarlását, hogy a több tonnányi, háztartásokból származó élelmiszer-hulladékot csökkentsék. Az energiatakarékosság a második leggyakoribb környezetvédelmi intézkedés a lakosok részéről. A közlekedési szokások szintén jelentős szerepet játszanak: a lakosok az autó helyett már inkább a gyaloglást, a kerékpározást vagy a tömegközlekedést választják elsődleges közlekedési módként.

A fenntartható fogyasztás és a zöld életmód egyre nagyobb lendületet kap Hongkongban, ahogy a város egy környezettudatosabb társadalom kialakítására törekszik. A fenntartható fogyasztás fogalma olyan gyakorlatokat foglal magában, amelyek célja a természeti erőforrások felhasználásának minimalizálása, a mérgező anyagok csökkentése, a hulladék és a szennyezés mérséklése, miközben javul az életminőség.

A fenntartható fogyasztási célok eléréséhez elengedhetetlen a fogyasztók, a vállalkozások és a kormányzat együttműködése, hogy Hongkong egy fenntartható és élhető várossá váljon. Ez természetesen pénzügyi különbségekkel jár, de a hongkongiak hajlandóak magasabb árat fizetni a fenntartható és felelős gyártásból származó termékekért és szolgáltatásokért.

Fenntartható közlekedés

Hongkong a világ egyik legfejlettebb tömegközlekedési rendszerével rendelkezik, amely az utasforgalom körülbelül 90%-át biztosítja naponta. Ennek ellenére a közlekedés jelentős mértékben hozzájárul a város szén-dioxid-kibocsátásához. A fenntartható közlekedés fontosságát felismerve a hongkongi kormány több kezdeményezést is elindított a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a levegőminőség javítása érdekében.

2020 decemberében bemutatásra került egy innovációs program, melynek része az új városrészek kerékpárosbarát kialakítása, a kompjáratok zöld technológiával való korszerűsítése, valamint a közösségi és kereskedelmi járművek villamosítása. Ezen kívül egyre több az elektromos minibusz és busz, valamint az elmúlt években megnőtt az elektromos magánautók száma is. Ezeknek az összehangolt erőfeszítéseknek a célja a kibocsátás mérséklése és

egy zöldebb, környezetbarát közlekedési rendszer kialakítása Hongkongban.

Miért zöld város Hongkong?

Mit jelent a „zöld város”? A zöld város egy olyan település, amely aktívan törekszik lakói jólétének előmozdítására és a környezetvédelemre. Gyakran a kormányzati intézkedéseket, a közösségi gyakorlatokat és az infrastruktúrát vizsgálják annak megállapítására, hogy egy város „zöldnek” tekinthető-e. Valójában azonban egy város „zöldsége” egy skálán értelmezhető, és több szempontból is összetett. Nem létezik olyan, hogy a világ legzöldebb városa, viszont ezek azok, amelyek más településekhez képest többet tesznek a fenntarthatóságért.

Az életmódváltás pozitív hatásai a másfélfokon túl

Mitől függ, hogy mennyire zöld egy város? Többek között a zöldterületek elérhetősége, a tömegközlekedési lehetőségek, a kerékpározhatóság és újrahasznosítási programok is számítanak. Hongkong emellett nagy hangsúlyt fektet a a zöldépítészetre és a várostervezésre annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntarthatóságot és csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, ugyanis a város teljes szén-dioxid-kibocsátásának 60%-áért egyedül az ingatlanszektor felelős.

Mivel a hongkongi épületek 85%-a több mint tíz éves, jelentős korszerűsítésekre van szükség ahhoz, hogy a kormány elérje a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célját. A fenntartható átalakulás egyik ígéretes lehetősége a kihasználatlan tetőfelületek hasznosítása. Ezeket könnyen zöldfelületűvé lehet alakítani. Az új épületeket pedig már úgy tervezik, hogy azok a tervezéstől a használatba vételig fenntartható módon készüljenek el. Ezeknek a betartására számos kormányzati intézkedés van.

Ugyan Hongkong még így sem a legzöldebb város a világon, hiszen elmarad Helsinkitől vagy Szingapúrtól, mégis rövid idő alatt rengeteg intézkedés született, amely nemcsak a hétköznapi életre, a közlekedésre vagy épp az élelmiszer-hulladék csökkentésére terjed ki, hanem folyamatosan innovatívabbnál innovatívabb megoldásokat találnak a szépségiparban vagy éppen a divatiparban felhalmozott szemét újrahasznosítására és fenntarthatóbbá tételére.

Örökségből jövő: mit tanulhat a világ az afrikai slow fashion márkáktól?

Habár Magyarországon is számos intézkedés van a zöldebb jövő érdekében, messze nem olyan hatékonyak a szabályozások, mint más országok városaiban.