Kabát gombagyökérből, digitális szoknya: így lehet egyre kevesebb a ruházati hulladék

Ma már nem kétséges, hogy a divatipar az egyik legszennyezőbb ágazat, továbbá a folyamatos túltermelés és túlfogyasztás terepe. Pozitívum azonban, hogy a hatóságok, a vállalatok és a fogyasztók egyre inkább felismerik ennek a rendszernek a fenntarthatatlanságát, és igény mutatkozik a környezettudatos alternatívákra.

Az Európai Parlament egyik jelentése szerint a ruházat és a lábbelik gyártása a globális üvegházhatású gáz kibocsátás tíz százalé káért felelős – ez több, mint világszerte az összes légi és tengeri szállítás kibocsátása együttvéve. Emellett évente a ruházati hulladék tetemes része a hulladéklerakókba kerül vagy elégetik. De miért is vásárlunk ennyit?

A körkörös gazdaság lehet a megoldás

Az agresszív marketing technikák, a hipergyorsan változó trendek és az alacsony árak miatt könnyen az impulzív vásárlás csapdájába eshetünk. Az így megvett ruhákat azonban gyakran csak rövid ideig használjuk, és a szemétben végzik.

Ez a rendszer óriási terhet ró a környezetre.

A körkörös vagy körforgásos gazdaság egy olyan modell, amely minimalizálja a hulladéktermelést, miközben maximalizálja az erőforrások felhasználását. A divatiparra vetítve ez azt jelenti, hogy az egyes ruhadarabok a használatot követően új élet ciklusba léphetnek. Ellentétben a lineáris gazdasággal, az anyagok nem végzik hulladékként, hanem újrahasznosítják azokat. A ruhadarabokat hosszú élettartamra és újrahasználatra tervezik, a termékek tartósak és könnyen javíthatóak.

A gyártási folyamatban az erőforrásokat hatékonyan használják fel, az anyagok regenerálhatóak a hulladékok újrahasznosításával, és folyamatosan visszaforgathatók a gazdaságba, csökkentve az új nyersanyagok iránti igényt. Az elmúlt évtizedekben számos startup látott napvilágot a divatiparban – a gyors növekedési potenciállal bíró vállalkozások jó része a divat fenntarthatóbbá tételét tűzte zászlajára, a körkörös divat elveit követve és az újrahasznosításra fókuszálva.

Ha a természet már kitalálta, miért ne másolhatnánk le mi is? Ez a biomimikri

Az alapanyagok új élete

A Recircled nevű amerikai startup a használt ruhákat és cipőket alapanyagaikra bontja – ezeket az anyagokat később új termékek készítéséhez kínálja fel más vállalatok számára. Eközben a német Kleiderly a használt ruhákat műanyaggá alakítja, amelyből például napszemüvegek készülnek, a francia Fairbrics pedig ipari szén dioxid felhasználásával állít elő poliésztert. A svéd Renewcell egy forradalmi alapanyagot, a „circulose”-t alkotta meg, amely elhasznált farmerekből és gyártási hulladékokból készül.

Az eljárás során a farmer gombjait és cipzárjait eltávolítják, a szövetet pedig pépesítik, majd új szálakat hoznak létre belőle. A Renewcell olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint a H&M és a Levi’s, és nagy hangsúlyt fektet további újrahasznosítási technológiák fejlesztésére. A finn Infinited Fiber által létrehozott „Infinna” nevű anyag egy cellulóz alapú szál, amely kiválóan helyettesíti a pamutot. A brit Worn Again vegyi eljárással alakítja át a régi textíliákat és műanyagokat új szálakká. A H&M és más nagy vállalatok is támogatják a projektet, amely már több millió eurónyi befektetést vonzott.

A természet ereje

A MycoTex nevű holland cég egyedülálló módon gombagyökérből készít ruházatot – az anyag biológiailag lebomló, miközben tartós és attraktív. A fenntartható ruhafestés területén élen jár a Colorifix, amely természetes festékeket állít elő biológiai folyamatokkal, vagy a holland Dyecoo, amely víz és vegyszerek használata nélkül képes textíliákat festeni. Az ugyancsak finn Spinnova faipari hulladékból gyárt textíliákat vegyszerek nélkül, minimális mennyiségű víz fel használásával. Ez a megoldás nemcsak fenntartható, de teljesen lebomló anyagokat eredményez, amelyek mikroműanyag-mentesek.

A cég bőralternatívák fejlesztésén is dolgozik. És ha már anyag variációk: a Bananatex a világ első olyan tartós, technikai szövete, amely az abacá banánnövényből készül. A növényt a Fülöp-szigeteki hegyvidéken, fenntartható, vegyes mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémában termesztik, önellátó módon, peszticidek, műtrágya és plusz víz felhasználása nélkül. A brit Arda fejlesztése is figyelemre méltó: a sörfőzés során keletkező árpaszemekből készítenek bőrhelyettesítő anyagot New Grain néven.

Már a méhlepényünkben is mikroműanyag van – hogyan védekezhetünk az élővilág csendes gyilkosai ellen?

Forradalmi szoftverek és mesterséges intelligencia

A legújabb, körkörös divatot támogató digitális fejlesztések közé tartozik a portugál Smartex innovációja, amely valós időben képes azonosítani a textilipari hibákat. Ez kiszűri azokat az anyagokat, amelyek egyébként hamar megsemmisítésre kerülnének, így csökkenti a felesleges hulladékot. A Dye Recycle a kémiai körforgást helyezi előtérbe a divatiparban: kifejlesztett egy fenntartható technológiát a textilhulladék összetevőinek elválasztására, amely révén azok külön-külön hasznosíthatók újra.