A városi zöldfalak nemcsak gyönyörűek, hanem fontos szerepük lehet az emberiség túlélésében, mutatjuk, miért
Egyre több belső térben - például reptereken, hotelekben - találkozunk úgynevezett zöldfalakkal, amelyek nemcsak feldobják a helyiséget, hanem rengeteg pozitív hatásuk van a fizikai és mentális egészségünkre nézve. De honnan ered a vertikális kertészkedés és milyen formái léteznek?
Repkénnyel befuttatott házak, régi villák engem mesére emlékeztetnek. Gyerekkoromtól kezdve azt gondoltam, ilyen helyeken tündérek, manók élnek. Ott borítja vadszőlő a házfalat. Aztán később apukám a hegyen lévő házfalát hagyta, hogy benője a nyáron buja zöld, ősszel gyönyörűséges vörösben, rozsdaszínben, okkeresen aranyló növény. Csodájára járnak a háznak ilyenkor az ismerősök. Mondanom sem kell, hogy nála nyáron vagy öt fokkal van hűvösebb odabenn, ami mondjuk 39 foknál, már jelentős javulás klímaberendezés nélkül.
Évtizedek óta barátnőm Németh Anikó, a Manier Szalon tulajdonosa, akinek sokáig az Opera mögött volt egy óriási üzlete, és Budapesten az elsők között épült nála egy zöldfal. Ahogy beléptem hozzá 25 négyzetméternyi falfelület fogadott, harsogó színekkel adva meg a hangulatot. Hú, mennyit ücsörögtem ott a növények előtt, mint aki a Pálmaházba jár! Később pedig elkezdett velem jógát gyakorolni Dancsuly Kriszta, aki tájépítész és alapítója a Mohány és Páfra zöldfalakat építő, egyik első magyarországi cégnek, Kiss Mártonnal együtt.
Az ő első munkájuk volt a Manier Szalon látványos zöldfala. Kriszta meg is mutatta, hogy mennyire összetett a vertikális kertészet, a belső falak beborítása zöld növényekkel, a megfelelő locsolási rendszer kiépítésével, és több hónap, míg a növények belakják a falat, és jól érzik magukat. Igaz, én itthon maximum a „soha nincsen elég szobanövény” felkiáltással szoktam már a plafonról is lelógatni futónövényeket, és egy sarokban felhalmozni, hogy dzsungelban érezzem magam.
Az esztétikán, modern designon túl azonban a növényeknek a Föld nevű bolygón a túlélésünkben van szerepe. Elég nagy. Ha nem kapunk észbe, és tovább írtjuk a növényzetet, és szentháromságnak tekintjük a beton, acél, üvegfelület építészetet, akkor, ha mi el is tűnünk a bolygóról, a zöld élővilág boldogan visszatér és burjánzik. Elég, ha fotókat nézünk Csernobilról, vagy megnézzük David Attenborough Élet a bolygónkon című tanúvallomását, dokumentumfilmjét, aminek az eleje és záró képsoraiban ott áll az egykori kataszrófa helyszínén.
Lakatlan természetesen, viszont a növények mindent benőttek, újranőttek, visszavadultak, nem kellünk ehhez, mi emberek. Akár velünk, akár nélkülünk, a természet élni fog.
Urban gardening
Csodájára járunk még mindig a vertikálisan terjeszkedő kertészkedésnek, pedig már az ókorból is ismerhetjük Szemiramisz függőkertjét, a világ egyik csodájának számított. Még akkor is, ha valójában azt sem tudjuk létezett-e ténylegesen. Napjainkban már az lenne a csoda, ha a gigaberuházók szem előtt tartanák a fenntartható és élhető városok alapkövetelményét, nevezetesen a zöldfelület megőrzését, és kreatív módon fejlesztését.
Egyébként Patrick Blanc francia trópuskutató a kilencvenes években foglalatoskodott sokat azzal, hogy megfigyelte a trópusi erdőkben a növények föld nélkül, a fák törzsén is mindenféle gond nélkül megélnek, így rengeteget kísérletezett azzal, hogyan vihetné be ezt a tudást a városi dzsungelba, mint az építészethez szorosan kapcsolódó tudatosan épített, organikus szövetet. Ugyanebben az évtizedben fejlesztette szinte tökélyre a megfigyeléseit, amivel már neki tudott kezdeni gyakorlatban is megvalósítani ezt a nagyvárosok épületeinek házfalán.
Egyébként volt elődje már Blanc-nak, 1938-ból ismerhetünk egy zöldfalat, amely Stanley Hart White világhírű tájépítész, amerikai kutató munkája volt. Ő úgynevezett botanikai téglákkal kísérletezett. Ezek a vertikális kertek igaziból a 2000-es években lettek jobban ismertek, miután Blanc első zöldfalát 1988-ban megépítette Párizsban, a Museum of Science and Industry-t. A technológiát rengeteg országban alkalmazzák mind külső, mind épületek belső falain, sőt egész épületegyüttesek, felhőkarcolók beborítására is. Sokak által ismert a párizsi Musée du Quai Branl.
Például én is álltam Sydney-ben egy monumentális épület aljában és bámultam az üvegfelületeken, ablakokon lelógó zöldnövényeket. A One Central Park jelenleg Ausztrália legmagasabb épülete,166 méter, 12 éve épült meg, a világhírű, szintén francia Jean Nouvel építész és Patrick Black tervei alapján. Majd négyszáz fajta, Ausztráliában őshonos növény borítja be az épületet. És amit nem láttam lentről, hogy a tetőn elhelyezett motoros tükrük biztosítják, hogy az árnyékos részek is elegendő fényt kapjanak.
Állítólag 15 km rozsdamentes acél sodronyt és 5500 db ültetőedényt használtak annak idején. Mondjuk hozzáteszem van, ami egyelőre mindent képzeletet túlszárnyal. Qatar városában található a több mint 7000 négyzetméteres világ legnagyobb zöldfala. A zöldfalak építésében óriási lehetőségek vannak, nem véletlen, hogy Bécsben, ami a legélhetőbb európai városunk, a városi tanács hét évvel ezelőtt hozott egy döntést.
Eszerint a törvénymódosítás szerint Bécsben új építésű házak (melyek hét és fél méternél magasabbak) homlokzatának legalább ötödét növényeknek kell borítaniuk. Bécs belátta, hogy a zöldfalak segítenek közvetlen környezetük hűtésében. A régi épületek zöldítésére pedig igényelhetnek támogatást is akár a lakók. A zöldfalak növényei tudható, hogy gyorsabban növekednek, mint a frissen ültetett fák, és így hamarabb hozzájárulnak az élehető mikroklímához.
A zöldfal megmenthet minket?
A városi zöldfalnak, akár kívül, akár belül, akár a tetőn, akár az úton, vertikálisan, horizontálisan óriási szerepe van, hogy azt a klímahelyzetet, amiben vagyunk, ha nem is elkerüljük, és visszafordítsuk, de legalább lassítsuk a folyamatot. Hogyan? A növények fotoszintézis révén szén-dioxidot vesznek fel és oxigént bocsátanak ki. Emellett a zöldfalak képesek megkötni a levegőben lebegő szennyező részecskéket, például port, polleneket és egyéb szennyező anyagokat.
Kutatások kimutatták, hogy a zöldfalak hatékonyan csökkenthetik a beltéri és kültéri légszennyezettséget, különösen a forgalmas városi környezetben. Természetes hőszigetelőként is működnek. Nyáron csökkentik a falak hőelnyelését, télen pedig javítják a hőmegtartást. Ez különösen fontos a nagyvárosokban, ahol a beton és aszfalt által felhalmozott hő súlyosbítja a helyi klímaváltozást. Egy zöldfallal borított épület energiafogyasztása jelentősen csökkenhet, hiszen kevesebb légkondicionálásra és fűtésre van szükség.
Beépített öntözőrendszerekkel működnek, amelyek gyakran esővizet vagy újrahasznosított vizet használnak. Ez nemcsak a fenntartható vízhasználatot támogatja, hanem csökkenti a városi csapadékvíz-elvezetési rendszerek terhelését is. A zöldfalak a városi területeken is lehetőséget biztosítanak a növények és rovarok, például méhek és pillangók számára. Ez különösen fontos a biológiai sokféleség fenntartásához, amely a városi területeken gyakran háttérbe szorul. Nem mellesleg pedig nyugtató hatással vannak az emberekre, csökkentik a stresszt és növelik a produktivitást.
A közösségi kertek titkai: Így hozza össze a városi embereket a természet ereje
Kutatások igazolták, hogy a természet közelsége javítja a mentális egészséget, különösen a városi környezetben élők körében. Az irodákban elhelyezett zöldfalak hozzájárulnak egyszerűen ahhoz, hogy jobban érezd magad, ha belépsz a munkahelyedre, és nem csak a közérzet javul, hanem a kreativitásnak is teret biztosít az irodai dzsungel. Növelik a levegő páratartalmát, ami különösen előnyös száraz klímában vagy légkondicionált helyiségekben.
Ez a tulajdonság csökkentheti a bőrszárazságot, irritációt és más légzőszervi problémákat. A zöldfalak látványos dizájnelemek, a szemnek is már izgalmasak. A különféle növények kombinációja változatos textúrákat, színeket és formákat hoz létre, amelyek gazdagítják a vizuális élményt. A zöldfalak gyakran művészeti alkotásként is funkcionálnak, amelyek az adott helyszín identitását és értékeit tükrözik. Közösségi projektek keretében is megvalósíthatók, amelyek erősítik az összetartozást.
A közös ültetési és gondozási tevékenységek támogatják az együttműködést és a környezettudatos szemlélet terjedését. A modern zöldfalak technológiai fejlesztései lehetővé teszik az automata öntözést, a tápanyagellátást és az energiahatékony működést. Az okosrendszerek segítségével állapotuk folyamatosan monitorozható, ami minimalizálja a karbantartási igényt. Bár számos előnyt kínálnak, telepítésük és fenntartásuk költséges lehet.
A természettel való kapcsolódás az idegrendszeredre is hat, ezért jó, ha sokat tartózkodsz vidéken vagy a szabadban
Az automata rendszerek kiépítése és a megfelelő növények kiválasztása alapos tervezést igényel. Fontos, hogy a zöldfalak telepítése során helyi, őshonos növényeket használjanak, amelyek alkalmazkodnak az adott környezethez, és minimalizálják a víz- és energiafogyasztást. A fenntartható jövő egyik leginnovatívabb elemei, amelyek nemcsak a környezetre, hanem az emberek életminőségére is pozitív hatással vannak.
„Földünkön az élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt kialakult létfenntaró rendszer. Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent – a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit kímélelenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot.” (David Attenborough)