Így alakulhat a Föld és a klíma védelme a koronavírus-járvány után
Az újfajta koronavírus-járvány az egész világon ember milliárdjainak az életét forgatta fel. Hosszú hetekre, hónapokra állt le az élet, minden, amit korábban természetesnek vettünk hirtelen elérhetetlenné vált. A bezártság idején átértékelődött nagyon sok minden, és szinte biztos, hogy a járvány okozta felfordulás sok változást fog hozni az életünkbe, még akkor is, ha a veszélyhelyzet után elméletileg minden visszatérhetne a régi kerékvágásba. Azonban éppen a régi kerékvágásról derült ki az elmúlt időszakban, hogy a kényelme ellenére, lehet, hogy itt az ideje letérni róla. Új sorozatunkban arra keressük a választ egy-egy téma szakértőjével, hogy milyen változásokra készülhetünk fel a járvány után. Kaufer Virág a Greenpeace nemzetközi portfólió menedzsere ezúttal a környezetvédelemért és a klímaváltozás ellen folytatott küzdelem lehetséges forgatókönyveit gondolta végig.
Ezeket láttad már?
A globális egészségügyi krízis egyik pillanatról a másikra minimumra csökkentette a kereskedelmet és a közlekedést és ennek hatására drámaian visszaesett a széndioxid-kibocsátás. Bár ez az amiről a környezetvédők évtizedek óta álmodnak, sajnos ez nem fog így maradni, szükséges politikai és gazdasági döntések nélkül. Sőt, leginkább arra lehet számítani, hogy a széndioxid-kibocsátás a gazdaságélénkítő intézkedések miatt hamarosan a korona előttinél is magasabbra áll majd vissza.
A korona-krízis igazi tanulsága egy környezetvédő számára az, hogy az emberiség igenis meg tudja változtatni környezetpusztító szokásait. A kormányzatok képesek egyik napról a másikra radikális döntéseket hozni az emberi élet védelméért, vállalva annak is a kockázatát, hogy ez a gazdaságnak ártani fog.
A nagy kérdés korona után: vajon mi kell ahhoz, hogy a döntéshozók az emberiséget veszélyeztető klímaváltozást is ilyen határozottan kezeljék?
A világ gazdasági és politikai vezetői ma már tisztában vannak azzal, hogy a világjárványok kockázatát növelő életvitel, fogyasztás és termelés árt a klímának és a környezetnek is. Magyarul: az emberiség egészsége és a Föld egészsége ugyanattól függ. Vajon képesek vagyunk-e hosszú távon is felhagyni környezetpusztító szokásainkkal? Ez nem csak egyéni, hanem társadalmi szintű kérdés, főleg a fejlett nyugati világban - aminek Magyarország is része.
A jó hír az, hogy korona előtt is tudtuk már hogy mit kellene tenni, ez a világjárvány után csak egyértelműbb lett. A bolygónk határain belül maradni azt jelenti, hogy mielőbb felhagyunk a fosszilis energiák (olaj, gáz és szén) fogyasztásával; a mértéktelen hús és tejtermék fogyasztással; az igényeket igyekszünk minél kisebb távolságból szállított termékekkel kielégíteni Megadóztatjuk a környezetpusztító cégeket, felszámoljuk az adóparadicsomokat és az ebből befolyt pénzt az egészségügyi és más közszolgáltatások fejlesztésére fordítjuk. Akár a koronavírusnál, a klímavédelemben is a megoldások azonnali megtalálása és végrehajtása a gazdasági és politikai vezetők elsődleges felelőssége.
Új sorozat: Hogyan fogunk...? - Biztonságos lesz a szállásod a járvány után?
Új sorozat: Hogyan fogunk...? - Biztonságos lesz a szállásod a járvány után?
Számos országban - például Új-Zélandon vagy Litvániában - használták a kormányok a korona járvány utáni intézkedéseket arra, hogy újragondolják a gazdaság, a környezet és a társadalom viszonyát.
Számos eszközünk van ezen túl arra, hogy a saját életmódunkkal is a változást segítsük. Nyaralni ezentúl olyan helyre menjünk, ahová repülés nélkül is eljuthatunk; vásároljunk helyi, bio és szezonális élelmiszereket; városi közlekedésre autó helyett a rollert vagy a biciklit válasszunk; és olyan politikusokra szavazzunk, akik a Föld és az emberiség egészségét és jóllétét közös ügyként kezelik.
