4 gyerekkori „ártatlan” mondat, ami mély sebeket hagyhat

A legtöbben hallottunk már olyan káros mondatokat gyerekkorunkban, amelyek akkor talán ártalmatlannak tűntek, később viszont visszaköszöntek az életünkben. Ezek nem csupán szavak, hanem olyan minták, amelyek generációról generációra öröklődhetnek tovább, és mélyen befolyásolhatják, hogyan látjuk önmagunkat, a kapcsolatainkat és a világot. Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus mondja el, hogy melyek azok az ártatlan” mondatok, amik egy életre mély sebeket hagyhatnak bennünk.

Nem a szavak fájnak, hanem ami mögöttük van

„Nem a mondat maga a lényeg ezekben az esetekben, hanem az az érzelmi mintázat, ami a családban uralkodik” – magyarázza Limpár Imre. A pszichológus szerint ezek a mondatok csak „sűrítményei” egy családi dinamikának, amelyek aztán mélyen beleégnek a gyerek tudatába. „Sokan azt hiszik, hogy a probléma magában a mondatban van – például abban, hogy az apám ezt meg azt mondta. De valójában nem ez a lényeg, hanem amit a mondat tükröz: hogy milyen érzelmi mintázat uralkodott a családban, milyen volt a légkör, és hogyan viszonyultak a gyerekhez, az élethez, vagy úgy általában a világhoz."

Ez az, amit Limpár Imre „transzgenerációs téglának” nevez a 100 mondat, amely megváltoztatta az életemet című könyvében: a szülőktől kapott üzenetrendszer, amely alapján döntéseket hozunk magunkról, a világról, a kapcsolatainkról és a jövőnkről. Ezekből a mintákból épül fel a személyiségünk alapja, amelyek gyakran annyira mélyen rögzülnek bennünk, hogy felnőttként is ösztönösen ezeket követjük.

1. „Kislányom, jegyezd meg egy életre…”

A szakértő úgy véli, hogy ezek az üzenetek életigazságnak hangzanak, pedig valójában belső korlátokat állítanak fel. „Kislányom, jegyezd meg egy életre, minden férfi disznó, és csak azt akarja” – idéz egy gyakori példát a pszichológus. „És ezt elmondja nem egyszer, hanem százszor. A gyerek pedig megtanulja, hogy a párkapcsolat küzdelmes, a férfiakkal csak a gond van. Ez lesz az ő életigazsága.”

10 mondat, amit soha ne mondj magadnak: ijesztő, mennyire károsak a mentális egészségedre

2. „Mindennek megvan az ára”

Mire a gyerek felnő, már automatikusan ezeket a normákat követi: hogyan kell viselkedni pénzügyekben, kapcsolatban vagy karrierben. „Mi, magyarok például gyakran halljuk: »Mindennek megvan az ára, mindenért szenvedünk; nehogy visszanyaljon a fagyi.« Ezek a jó szándékú szólások – valójában a mögöttük lévő világlátás – megkeseríthetik az életünket.”

3. „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld”

Limpár Imre egy saját példát is hoz, állítása szerint évek óta „küzd” Yoda mesterrel. A legendás mondat a Star Wars című filmből – „Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld” – generációk számára vált iránytűvé, mégis, pszichológiai szempontból egy káros mintázatot mutat be. „Most az a generáció fiatal, akinek az apja a ’70-es, ’80-as években VHS-en nézte a filmet, és beleszeretett ebbe a jelenetbe. A káros üzenet az, hogy a próbálgatásnak nincs létjogosultsága. És ha nincs, akkor a gyerek nem mer kísérletezni.”

A szakértő hangsúlyozza, hogy ez az üzenet összeér olyan magyar szólásokkal, mint „Járt utat járatlanért el ne hagyj”, ami szintén a biztonságot, nem pedig a fejlődést erősíti. „A magam részéről azt szeretném, nemhogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el, hanem machetével irány be a susnyásba, és az illető találja meg a saját ösvényét, a saját igazát” – mondja. Ezek a mondatok azért is öröklődnek, mert minden generáció új köntösben, de ugyanazt adja tovább. „Fiam, mi valamit vagy rendesen csinálunk, vagy sehogy. Ugyanaz az üzenet, csak más csomagolásban: hibázni nem lehet.”

4. „Gazdag ember csak gazember lehet”

Limpár szerint a pénzügyi minták különösen mélyen gyökereznek a magyar családokban. „Rengeteg magyar családban elhangzik valamilyen formában, hogy »Gazdag ember csak gazember lehet.« Ezért ha valaki elér egy magasabb anyagi státuszt, lehet, hogy önmagát egy kicsit gazembernek fogja tartani.”

Ez a belső ellentmondás gyakran nem tudatos, mégis hatással van az önértékelésre. „Ha valaki összegyűjt százmilliót egy vállalkozási ötletével, nem biztos, hogy duzzadni fog a melle az önbizalomtól, hanem azt érzi – tudattalanul –, hogy az anyám, apám ezt biztosan nem helyeselné. Lehet, hogy már nincsenek is köztünk, de az érzelmi mintázat tovább él.”

A tudattalan üzenetek életeket formálnak

Eme iránymutatások tehát láthatatlanul formálják a gondolkodásunkat és a döntéseinket. Sokszor nem is a szöveg, hanem a mögötte lévő érzelmi mintázat a kulcs: az a hitrendszer, amit a család közvetít a világról. „A gyerek nem érti a szándékot, csak az üzenetet viszi tovább. Felnőttként pedig már nem is tudjuk, honnan ered az a belső tiltás, félelem vagy bűntudat, ami minden sikerünk után megszólal bennünk.”

Két bóknak tűnő mondat, amit soha ne mondj a partnerednek: valójában kapcsolatromboló hatásuk van

Felnőttként pedig sokszor észre sem vesszük, hogy a szüleinktől hallott káros mondatok határozzák meg a mai döntéseinket – legyen szó párkapcsolatról, pénzről vagy akár a munkánkról. „Mindenre hatnak” – nyomatékosítja Limpár Imre.