előfizetésem
Hírlevél
Generációs gazdasági szakadék: Miért szegényebbek a mai fiatalok, mint a szüleik voltak?
A 21. században a fiatalok előtt egyre nehezebben nyílik meg az anyagi függetlenség, felemelkedés útja, miközben a szüleik generációja még élvezhette a jóléti állam és a gazdasági növekedés előnyeit. Akkor azt gondolták, hogy az ő gyermekei, a mai generáció majd sokkal kényelmesebben éli az életét, megvesz mindent, amire szüksége van: autót, házat, utazást. De nem így történt.
Bár azt gondolhatnánk, hogy jobban élünk, mint az akkori huszonévesek, mégis nagyon úgy fest, hogy a mostani generációk mégis szegényebbek, mint a szüleik voltak ugyanennyi idősen.
A jólét ígérete kontra valóság
A 2000-es évek elején sok fiatal úgy lépett ki az iskolapadból, hogy remélhette: kemény munkával és megfelelő kitartással legalább olyan életszínvonalat érhet el, mint az ősei az ő korában. Aztán jött a valóság, ami igen kiábrándító volt egy olyan embernek, aki éppen munkát keresett, és szeretett volna megállni a saját lábán.
A mostani 25-34 éves korosztálynak a háztartási vagyona jóval kevesebb, mint a 30 évvel idősebbeké ugyanekkor, a különbség pedig folyamatosan növekszik. Hogy ennek mi az oka, azt napestig lehetne sorolni, hiszen nem csak gazdasági helyzet változott, nem csak az államot lehet okolni, hogy nem úgy élünk, ahogy szeretnénk.
A naptej és a fürdőruha mellett kell a készpénz is – legyél tudatos utazó pénzügyileg is!
Magyarországon a fiatalok gyakran alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint amennyire a megélhetéshez szükség lenne. A lakhatási és az oktatási költségek folyamatosan emelkednek, ez pedig megnehezíti a számukra a vagyongyűjtést és az anyagi stabilitás elérését.
A „bérlő generáció”
Az, hogy manapság szinte mindent bérlünk és bérbe adunk, senkinek sem meglepő. A lakhatás kérdése pedig különösen égető probléma jelenleg. A fiatalok egyre nehezebben tudnak saját ingatlant vásárolni, hiszen azok ára szinte hónapról-hónapra növekszik. Szemben a bérekkel, amik sokszor évente sem akarnak még csak néhány százalékot sem feljebb kúszni. Ez az oka annak is, hogy sokan kénytelenek még akkor is a szülői házban maradni vagy bérlakásban élni, amikor már dolgoznak.
„Bármilyen kevésnek is tűnik a jövedelem, érdemes már az elején megtanulni a pénzzel bánni. Nem az összeg számít, hanem a szokás. Aki már kis összegből is tud félretenni, az később nagyobb jövedelemmel is tudatosabb lesz. A tervezés, az előregondolkodás olyan készség, amit nem öröklünk – meg kell tanulnunk” - mondta el Kovács Hajni pénzügyi mentor, a Pénzügyi napló megálmodója. Hozzátette, hogy a mai fiatalok nem csak magasabb árakkal, hanem egy újfajta elvárásrendszerrel is szembesülnek.
Kutatások szerint a 18-34 éves magyar fiatalok több mint 60%-a még mindig a szüleivel él, ami jelentős növekedést jelent a korábbi évekhez, évtizedekhez képest. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a szüleink korában a fiatalok iskola után férjhez mentek, elköltöztek otthonról és családot alapítottak, manapság ez jelentősen megváltozott. A tendencia viszont nemcsak anyagi, hanem bizony pszichológia terhet is jelent mind a két fél számára.
A fiatalok nem tudnak önállóvá, felnőtté válni, ami hosszabb távon hatással lehet az életminőségükre, valamint a társadalmi integrációjukra. Azzal alapvetően semmi gond nem lenne, hogy valaki 25-30 évesen is otthon él, azzal viszont annál inkább, hogy ezt kihasználva mindent a szülőkre hárítanak. Nem vásárolnak, nem adnak bele a közös kasszába, nem vállalnak felelősséget sem magukért, sem másért.
Így változik az állatvédelmi szemlélet Magyarországon
Ismét jöhetnék egy saját példával, miszerint 30 évesen mit keresek még mindig itthon? Az igazság az, hogy mivel csak édesanyám él, itthonról dolgozom, nem kell bejárnom sehova, és amúgy sem lennék képes sem nagyvárosban, sem pedig egy lakásban élni, minek költözzem el? Ez azonban nem azt jelenti, hogy élősködöm rajta. Vagyok olyan szerencsés, hogy külön „lakásom” van a családi házunkban, de a kert, az udvar közös, a terhek is, a rezsi is, minden.
Tehát ugyanúgy fizetem a részemet, mint bárki más, aki valaki mással él együtt. Ez azonban nekem is hatalmas könnyedséget jelent, és persze neki is, aki nem lesz már fiatal. Most így gondoskodunk egymásról. Lehet, ha később párom és családom lesz, akkor elköltözöm, de jelenleg így most nagyon kényelmesen elvagyunk együtt. Viszont tény, hogy én sem feltétlenül tudnék saját lakást vagy házat venni a keresetemből, maximum egy zsákfaluban a világ végén.
A mobilitás csapdái
Ahogy említettem, itthonról dolgozom, ergo nem járok be dolgozni sehova, tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy most is egy falu csendes utcájában írom ezt a cikket. De az én esetem mondhatjuk azt, hogy nagyon egyedi. Bár a fiatal generáció tagjai egyre magasabb szintű oktatásban részesülnek, ez nem mindig vezet kecsegtető munkaerőpiaci kilátásokhoz. A helyzet változik, az automatizáció és a globalizáció miatt rengeteg munkahely megszűnt, sok pedig bizonytalanná vált, főleg a covid után.
A fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb fizetésű, részmunkaidős, ideiglenes, gyakornoki állásban dolgoznak, amely nem feltétlenül biztosítja számukra hosszabb távon az anyagi biztonságot. És akkor azt még meg sem említettük, hogy bizonyos munkahelyek csak nagyobb városokban, rosszabb esetben kizárólag a fővárosban érhetőek el, így muszáj rugalmasnak lenni. Nem mindenki élhet otthon. Egy békés megyei kis zsák településről nem sok esélye van annak, hogy marketinges vagy pénzügyes állást talál magának az ember.
Divat helyett sokszor csak botrányokról szólnak a kifutók, de rendben van ez így?
Az oktatási rendszer sem igazán készít fel bennünket arra, hogy szembe tudjunk nézni ezekkel a kihívásokkal. A legrosszabb, hogy az oktatás minősége, és persze a hozzáférhetősége terén is igen nagy eltérések, egyenlőtlenségek vannak az országban, ami sajnos még tovább mélyíti az amúgy is terjedelmes társadalmi szakadékot.
„Az iskolákban jó lenne, ha a sok elmélet mellett az életre is felkészítenének – például a pénzügyi tudatosságra. Hogyan osszam be a fizetésem? Mi az a vésztartalék? Milyen szempontok szerint hozzak pénzügyi döntést? Hogyan tervezzek előre? A pénz nem tabu, hanem egy eszköz, amit megtanulhatunk jól használni.”
Semmi esély a felemelkedésre?
Nézzük csak meg a „Great Gatsby-görbét”. Eszerint ugyanis minél nagyobb a jövedelmi szakadék egy országban, annál kisebb az esélye annak, hogy a mostani generáció magasabb társadalmi rétegbe emelkedjen a szüleiknél. Ez természetesen itthon is megfigyelhető, ahol az utóbbi időszakban jelentősen csökkent a társadalmi mobilitás, hiszen a fiatalok egyre nehezebben tudnak kitörni a szegénységből.
Aki egy alacsonyabb jövedelmi szintről származik, annak egyre kevesebb az esélye arra, hogy felülkerekedjen ezen, és egy olyan megélhetést biztosítson magának, ami jobb, mint a szüleié voltak. Sőt, gyakran inkább lejjebb mutat az irány, mintsem feljebb. A probléma pedig az, hogy a vagyoni különbségek a gazdasági feszültségek mellett társadalmi nehézségeket is okozhat.
A mai fiatalok úgy érzik, hogy hiába minden erőfeszítésük, egyszerűen képtelenek előrébb lépni, fejlődni, kitörni, saját ingatlanhoz jutni, ami esetleg biztosabb jövőt eredményezne. De nincs minden veszve, ezt a szakértő is megerősítette: „Sokkal több az eszköz és lehetőség, mint valaha. Az interneten elérhető a tudás, a képzések, az inspiráló példák. Az önfejlesztés, a kitartás és az, hogy valaki hosszú távon gondolkodik, mindig előnyt jelent. Nehéz? Igen. Lehetetlen? Egyáltalán nem.”
Mi lehet a megoldás?
Bár főleg a gazdaságtól függ, hogy mit tudunk tenni, azért nem muszáj mindenről lemondani. A generációs gazdasági szakadék csökkentése érdekében az átfogó politikai és társadalmi intézkedések mellett mi is tehetünk azért, hogy ne ragadjunk le egy jövedelmi szinten. Hiába nem tehetünk a helyzetünkről, ha feladjuk, nem küzdünk, akkor sohasem fogunk tudni boldogabban élni.
Nagyapja, Esterházy Antal herceg szaharai kalandja ihlette a parfümjeit
„A pénzügyi biztonság nem csak a megtakarításon múlik, hanem a gondolkodásmódon is. Az örökölt mintáink, a hiedelmeink, hiteink, tapasztalataink nagyon sokat számítanak a háttérben. Az önismeret és a célok nagyon sokat segítenek: ha tudom, mit akarok elérni, könnyebb eldönteni, mire érdemes költenem. Nem biztos, hogy azonnal jobban élünk, mint a szüleink – de
a tudatosság segít abban, hogy egyre közelebb kerüljünk hozzá.
Az is lehet megoldás, ha valaki karriert vált, költözik, vagy tanul valami újat. De az is, ha elkezd tudatosan gazdálkodni azzal, amije van. Ahol a figyelem, ott az energia. Ha a problémákon rágódunk, lehet, hogy észre sem vesszük a lehetőségeket. De ha mindig előre nézünk, akkor folyamatosan az jár a fejünkben, hogy mi legyen a következő lépés.”