Külföldön kolbászból van a kerítés - gondolják sokan, természetesen tévesen. Az biztos, hogy ha jó országot választasz, és olyat ami passzol hozzád, hosszútávon megtérülhet a kockázatokkal teli lépés. Ám sokan túl nagyot kívánnak, ám nagyságrendileg, ennyi munkát már nem tesznek abba, hogy meggyőződjenek róla, kint tényleg minden jól sül majd el.
Ezeket láttad már?
Ahhoz, hogy valaki külföldön sikeres legyen, számtalan lépésen át kell rágnia magát. Persze léteznek azok a mesék, ahol valaki nyelvtudás és ismerősök nélkül, csupán lyukas zsebbel vágott neki a világnak, és láss csodát, az élet a tenyerén hordozta. De ez nem történik meg mindenkivel, és amikor jön a csúf igazság, sokan koppannak. Na de pontosan melyek ezek a buktatók?
Egyszerűbb, ha van hova
Nem érdemes munka nélkül külföldre költözni. És ezzel nem azt mondom, hogy kint nem lehet munkát találni, de az az idő- és pénzigényesebb változat. Ha egy munka miatt mész ki, stabilan tudod, hogy hol lesz helyed, teljesen más lesz az egész helyzet. Azt érzed majd, célod van, és ez sokat segít abban a helyzetben, amikor lelkileg is egy sor kihívás ér majd. De nemcsak a lelkednek tesz jót a fix pozíció, hanem a munkádnak is.
Egyrészt, sok idő, amíg olyan kapcsolatokat építesz ki, ahol az emberek összehozhatnak azokkal, akik segíthetnek neked ebben. Másrészt, ha az első állásinterjú be is jön, az ügyintézés és a papírmunka végtelenül sok időt vesz el. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az időszakban a megtakarított pénzedet kell felélned, ami véges, és valljuk be, a legtöbb ember esetében nem fedez fél vagy egy évet sem.
És akkor még nem is említettük azt, ha mindent felteszel egy lapra, de nem jön be, majd haza kell térned, és mindent újra, elölről el kell kezdened. Hidd el, fixált tervekkel, pontos menetrenddel is tartogat elég izgalmat és meglepetést a külföldi élet, ne vállalj be extrába, szükségtelenül még több rázós szitut!
Az élet Dubajban egy magyar szemével, aki 2 éve van kint: „Arra jössz rá, hogy eddig limitáltad magadat”
Kívülálló leszel, és ez fájni fog
Akár beszéled a nyelvet, akár nem, lesznek pontok, amikor magányos leszel. Hiába érted, mit mondanak mások, egy ország és egy nép vibrálását, rezgését felismerni, és ahhoz hasonulni nem a legegyszerűbb feladat. Azt is el kell fogadnod, hogy ez az érzés, talán soha nem múlik majd el. A legtöbb társaságban te leszel a külföldi csodabogár, és ez sokszor lesz terítéken, sokszor szóba kerül majd.
A nyelvtudás hiánya még magányosabbá tehet
Elképesztően sokat segítesz magadnak, ha beszéled a nyelvet. És itt nem csak az alap kifejezésekről beszélek, hanem ha azon a szinten, hogy akár barátkozz is. Persze hidd el, ha már egy kiló krumplit tudsz kérni, akkor is sok stressztől és sírástól kíméled meg magad. Mégis, fel kell hogy készülj a kudarcélményekre, amelyek valójában nem azok. Amikor Brüsszelbe költöztem, tökéletesen kértem ki a kis adag krumplit, a velem lévő embereket szerettem volna lenyűgözni a szuper franciatudásommal.
Mégis, hiába értették mit akarok, azonnal azt kérték, váltsak át angolra. Sok helyen, hiába szeretnél beilleszkedni a nyelvvel is, az emberek háklisak lesznek, és nem engedik, nincs türelmük ahhoz, hogy kitaláld, hogyan mondják ezt vagy azt. De az is előfordul, hogy ők maguk is máshonnan jönnek, és számukra kellemetlen az adott nyelv használata, ők tartanak attól, hogy belebuknak. Vannak olyan országok is, például az Emirátusok, ahol most élek, ahol nagyon alap, nagyon rossz angollal is el lehet boldogulni.
De akkor is, legalább a nagyon rossz, nagyon alapot tudni kell. Pár napja taxit hívtam, de a sofőr nem talált oda. Három üzenet fogadott: “Siry. Sury. Sary.” Egyetlen változatot, a Sorry-t nem próbálta, de így is értjük egymást, és ezek az emberek a találékonysággal, a talpraesettséggel nagyszerűen menedzselik cambridge-i nyelvvizsga nélkül is az életüket.
Eszetlen költekezés
Amikor külföldre költözöl, minden új, és minden szuper. Éppen ezért mindent meg akarsz kóstolni, haza akarsz vinni, és meg akarod nézni. El akarsz menni az összes látványossághoz, el akarsz menni a legfancybb helyekre, de ez alapvetően sem olcsó, ha pedig nincs munkád és a tartalékokból élsz, főleg veszélyes kísértés.
Ez az a pont, ahol a legtöbb általam is ismert ember is megbukott. Azt gondolták, majd lesz valahogy, majd lesz munka, majd lesznek lehetőségek. De az idő telt, a pénz, egyre kevesebb lett, és nem nullán, de mínuszban zárták le, kivétel nélkül. Már az a vagyon sem maradt meg, ami egykor, otthon még megvolt, és a hazaköltözés után rosszabbul éltek, mint korábban.
Sok dolog a felsorolásból, talán túlságosan is fapadosnak hathat. Hiszen ki ne tudná, hogy ilyenkor kicsit spórolni kel, és hogy a semmiért nem feltétlenül érdemes egy egész életet felszámolni. Pedig hidd el, a legtöbben, a legalapvetőbb dolgokban hibáznak, és szinte nevetségesen egyszerű tényezők okozzák a vesztüket.
