A kigondolt összeg négyszeresével érdemes számolni, ha külföldre költözést tervezel

Az én véleményem és tapasztalatom alapján a legnagyobb hiba az, hogy az emberek sokat várnak a külföldre költözéstől. Azt hiszik, hogy ez majd minden problémájukat megoldja. Pedig ez cseppet sem igaz, sőt, ezek a problémák még tovább is fognak tetőzni más kihívásokkal is.

Ebből adódóan sok a tévhit is. Mik ezek? A „kolbászból van a kerítés”-dolog valóban irreális elvárásokat támaszt az emberek elé?

Ez az alap. Mindenki ezt gondolja. Ezt én is megtapasztaltam 21 év alatt. Sokan úgy gondolják: a szomszédnak a gyereke költözött külföldre, és mivel neki bejött, akkor nekem is be fog. Ez nem így van. Más tapasztalat, máskor van a megzuhanás. Nem lehet sablont húzni a külföldre költözésre.

Tudnál nekem arról mesélni, hogy hol és milyen folyamata van a letelepedésnek? Milyen papírok kellenek, mennyi idővel előtte érdemes elkezdeni ezek beszerzését?

Ha megvan a célország, és ha az vízumköteles a magyarok számára, akkor sokkal több a felkészülési idő, mintha nem vízumköteles területek esetében. 22-es csapdája: munka, lakás, és bankszámla kell. A vízumköteles országok ezt azonban leegyszerűsítik: tehát már be vagy oda engedve, felülvizsgáltak téged. Még ha nehezebb is bekerülni például Ausztráliába, mégis egyszerűbb indulni. Ezért hoztam létre a Minden Ami Külföldet, mert minden országnak más a szabályai, más nyelvtudásra van szükség, így nem lehet konkrétumot mondani, hogy hol és milyen papírokra van szükség.

Új otthon, régi gyökerek; hogyan élnek a külföldön letelepedett magyarok? - Élettapasztalatok a külföldi élet kihívásairól és szépségeiről

Gondolom sokat tudnál mesélni. De most arra vagyok a leginkább kíváncsi, hogy milyen valós költségekkel kell számolni egy magyar embernek, ha például Ausztráliában szeretne letelepedni?

Mindenekelőtt azt javaslom, hogy bárki, aki költözne, először készítsen egy költségtervet, főleg, ha családostul indulna útnak. Na, ezt az összeget érdemes legalább megháromszorozni. Csak akkor szabad elindulni, ha ez valamilyen módon rendelkezésedre tud állni. Saját tapasztalat alapján mondom, ha valaki családdal vágna bele, akkor ott először menjen előre az egyik felnőtt, mert így sokat lehet spórolni. Mi 4 millió forintot gondoltunk 2018-ban, és majdnem a négyszerese lett.

Vízumköteles országban bár a dokumentáció fix, de például a kaució minden országban más és más. Messziről jöttél, nincs előéleted, ezért alapból több kauciót kérnek tőled. Teljesen más egyedül, párként, családként. Gyerekekkel ugyanis nem biztos, hogy alhatsz egy szobában, amit az airbnb-n találtál.

Honnan tájékozódhatunk a legjobban, ha ebben gondolkodunk?

Nagyon sokan azt gondolják az AI partnerük ebben, de ő is az internetről gyűjti az infót, ezáltal nagyon sok hamis információt ad. Nem tudja ugyanazt megadni, mint egy országspecifikus szakember, aki ezzel foglalkozik, akinek valós rálátása van, valós tudása van a témát illetően. Minden fifikával tisztában van, ami jelentősen megkönnyíti a költözni vágyó életét. Tény, hogy nagyon sok jó oldal van, de aki komolyan gondolja, annak valóban szakemberre van szüksége, még egy nem vízumköteles ország esetén is.

Mit gondolsz, mi számít sikeres és nem sikeres letelepedésnek, hogy egy kicsit jobban lássuk a pozitívumokat és a negatívumokat.

Azt veszem észre, azok akik elkötelezettek, azoknak sikerül. Aki elbizonytalanodik - sokszor már a tervezési részben -, annak nem sikerül. Sikertelennek mondom azt is, ha nem érzi jól magát ott, ahova ment. Ez akkor van így, ha túl nagy az elvárás az országgal szemben. Ausztrália nagyon szép, van akinek viszonylag könnyű a vízumot megszerezni, de életvitelszerűen nem biztos, hogy jó ott élni, hiszen messze van, távol a hazától, a barátoktól, a családtól, ráadásul más országokba sem olyan egyszerű eljutni. Aki elkötelezett, tudja, mit akar, annak sikerül. Másnak nem biztos.

Egy kicsit a pénzügyekről, a lehetőségekről, hogy mire számíthatunk később. Hány évig kell az adott országban élni és dolgozni, hogy nyugdíjra jogosult legyen valaki?

Ez is országspecifikus, hiszen a legfontosabb, hogy Magyarország és a választott ország között van-e nyugdíj megállapodás. 90%-val van, de van amivel nincs, ami nagy problémát jelenthet. Nézzük meg tehát előre, hogy az adott országban van-e nyugdíjra egyezmény, vagy nincsen. Hatalmas döntési paraméter lehet, ha valaki hosszú távra tervez.

Tudsz esetleg valamit arról, hogy munkanélküli segélyre jogosult-e valaki, ha más országban él és dolgozik?

Ami nagy különbség a Magyarország, Ausztrália és például Anglia között, hogy külföldön nem szégyen a munka. Az a fontos, hogy folyamatos munkaviszonnyal rendelkezzünk. Ha a mérnökként megy valaki Angliába, de nem tud elhelyezkedni, akkor sem fáj neki a takarítás. Azt nézik, hogy tényleg dolgozni akartál. Minden országban van munkanélküli segély, de nagyon megnézik és felülvizsgálják azt. Sok esetben viszont akkor is lehet kérvényezni, ha valaki nem állampolgár, de ahhoz bizonyítani kell, hogy folyamatosan munkát keresett az illető.

Angliában mi a helyzet a munkaügyi vízummal, beutazással így, hogy már nem az Európai Unió tagja? Ez mennyiben változtatta meg a piacot az utóbbi években?

Amit én látok, hogy aki itt él, azok közül sokan visszasírják az EU-t, de mégis jót tett Angliának ez az egész. A vízum miatt sokan mentek haza, akik nem voltak hajlandóak tenni azért, hogy itt maradjanak, mint a nyelvvizsga és társai. De a kereskedelmi piacot is nagyon megváltoztatta. Ez csak két év alatt tisztult le, hiszen addig nehéz volt a behozatal az élelmiszeripar számára. Sok hiánytermék volt, sok minden eltűnt a polcokról, de nem volt soha olyan, hogy nem volt mit enni. Maximum a tizenkettő helyett csak hat kenyérfajta van. Nem volt sose élelmiszerhiány, csak szűkült a kínálat.

Mit látsz, mi a leggyakoribb ok, amiért külföldre mennek az emberek?

A jobb élet reménye, és a másik a politika. Azonban mindenhol megvannak a politikai problémák, amik elől nem lehet elmenekülni. Az elmúlt három évben életkortól függetlenül felborult a kivándorlás. Míg régebben szinte bárki kapható volt erre, addig ma már csak a értelmiségi rész indul neki külföldnek. Legalábbis a tapasztalataink szerint.

Mennyire gyakran jönnek haza az emberek, és milyen okból? Mi az, ami miatt úgy döntenek: ez nem nekik való?

A fő ok a családnak a hiánya. A másik, hogy nem tudják otthonuknak tekinteni az adott desztinációt. De gondot jelenthet a megfelelő beilleszkedés, valamint a megfelelő nyelvtudás hiánya is. Például Angliában azért is nehéz, mert más a mentalitás, mert az angolok felületesek, de a magyarok nem. Míg itthon vannak szoros barátságok hosszútávra, ott ez nem igazán jellemző.

Jobb életszínvonal, önállóság, függetlenség, több lehetőség - miért vágynak a fiatalok külföldre?

Miért érdemes közvetítő segítségét igénybe venni, ha valaki úgy dönt, külföldre próbálna szerencsét?

Mindegyik országnál mindenki saját maga meg tudja tenni a lépést a vízumhoz. De azért van szükség ügynökre, mert neki nem ez az első ügye, rengeteg tapasztalattal rendelkezik, sok kiskaput tud, sok mindent látott, amire mi nem is gondolnánk. A saját magunk életét könnyítünk meg vele, ráadásul így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valóban sikerül a letelepedés.

Végül pedig mesélj nekem kérlek arról, hogy milyen szakmák a legkeresettebbek az egyes országokban? Milyen munkalehetőségeink vannak odaát.

Vízumköteles országokban a kétkezi munkásoknak és az értelmiségieknek van a legnagyobb kereslete. Vannak általuk meghatározott letelepedési szakmalisták, de ha nincs a listán a szakmánk, akkor az megnehezíti az életet. Viszont, ha nem vízumköteles az terület, akkor tulajdonképpen, ha nem szégyen a munka, akkor bármi szóba jöhet. Ezáltal nagy eséllyel találhatunk munkát. De készülni kell arra, hogy ha nem zseni valaki, esetleg kutató vagy bármi hasonló, akkor legtöbb esetben visszalépés történik a ranglistán. Még akkor is, ha a vízum arra a szakmára van építve, akkor sem garantált, hogy minden rendben fog menni a munka területén.

Érdemes azonban rendszeresen bújni a közösségi oldalakat, onnan információkat szerezni, de mindig le kell szűrni az ott olvasottakat. Sajnos azt tapasztalom, hogy a magyarok gyakran le akarják beszélni másokat a költözésről. Nézzük inkább a médiát, kérjünk segítséget az országspecifikus partnertől. Ne hagyjuk magunkat lebeszélni a döntésünkről. És soha senki ne gondolja, ha elköltözik külföldre, akkor megoldódnak a problémái.

Tehát akár London, akár Új-Zéland, akár Sydney a cél, a legfontosabb lépés a tudatos felkészülés. Költségterv, papírok, nyelvtudás, reális elvárások, ezek nélkül könnyen csalódás lehet abból a bizonyos régóta dédelgetett álomból. De aki időt és energiát fektet a tervezésbe, emellett szakértői segítséget is kér, és nem mások tapasztalataiból indul ki, az valóban új otthonra találhat, nem csak új lakcímre.