Tudod, ki tervezte az LMBTQ mozgalom nemzetközi jelképét?
A szivárvány a szórakozás, a szerencse és a remény szimbóluma, ami ősidők óta velünk van. Mutatjuk, hogyan lett a szivárvány az új kis fekete.
Ezeket láttad már?
A rikító színekben pompázó szivárvány mindenki számára egy szemet gyönyörködtető jelenség. Az utóbbi évek egyik meghatározó szimbóluma szinte mindenhol megtalálható, az ellenállhatatlan divatkiegészítőktől kezdve, a sztárok ruhatárán át, egészen a lakberendezésig. Mi áll az optimista, különböző korszakokon és kultúrákon átívelő attitűd hátterében?
Egy ősi jel
A jelenséget ősidők óta valamilyen misztikus, spirituális jegynek tartják, általános értelmezésben a híd összekötő erejét jelenti, ami több vallásban és mitológiai történetben is felbukkan a szivárvánnyal kapcsolatban. A tibetiek szerint Buddha egy szivárvány lépcsőn érkezett a földre, de a skandináv és a japán mitológiákban is a földi és az égi világ összeköttetésére szolgált, valamint a keresztény szimbolikában is megjelenik, Isten ezzel hirdeti a Noéval kötött szövetségét, és azt, hogy többé nem sújtja özönvízzel a Földet. A Szivárványkígyó az ausztrál őslakosok művészetében és vallásában istenségnek számít.
Pozitív energiák, popkultúra, anarchia
A számtalan jelentéssel bíró „égi jelben” található hét energikus szín a lehetőségek, a megvilágosodás és a tudás szimbólumával lett felruházva. Az utóbbi évtizedekben a sokszínűség és a béke üzeneteként jelenik meg. A pozitív érzéseket kiváltó szivárvány a popkultúrában is érezteti hatását. Salvatore Ferragamo 1938-ban tervezte meg ikonikus szivárványszínű platformos szandálját Judy Garland színésznő számára. A cipő egyébként mai napig kapható, annak ellenére, hogy az eredetije már múzeumi darab.
A szimbólum rákerült a Pink Floyd első konceptalbumának borítójára, az 1973-as The Dark Side of the Moon-ra, amelynek központi témája a hétköznapokban ránk nehezedő nyomás, az idő, a pénz, a háború, az őrület és a halál. – írja a Guardian. Rob Janoff grafikusnak köszönhetően 1976 és 1998 között szivárványos volt az Apple logója, amellyel Steve Jobs emberközelibbé szerette volna tenni a vállalatot. A cég korábbi igazgatója szerint a logó a „bujaság, a tudás, a remény és az anarchia” együttesét testesíti meg. A párizsi elektronikus duó, a Daft Punk 2001-ben dobta piacra szivárványos üzenetekkel és képi világgal megtöltött Discovery albumát, majd egyre több zenész és divattervező látott fantáziát a színsorban.
Sokszínűség, szabadság, jó energiák
„A szórakozás, a szerencse és a pozitivitás szimbóluma. Az emberek erre vágynak a bizonytalan időkben. A szivárvány egy olyan klasszikus, amit az emberek ismernek, de többféleképpen értelmeznek.„ – jegyzi meg Vanessa Spence az Asos vezető munkatársa, aki szerint a szivárvány már rég kilépett a fesztiválok világából. A The Future Laboratory trendelőrejelző ügynökség munkatársa, Maks Fus - Mickiewicz a jelenség gyökerét az eredetileg trendként és internetes mémként 2011-ben indult Tumblr seapunk-kultúrában látja, amikor elöntötték az oldalt a különféle sellő, delfin, unikornis és szivárvány posztok. „A hullámot meglovagolta a Grimes, Katy Perry és Nicki Minaj is. Természetes reakció volt ez a recesszióra. Ha nem tudsz változtatni a környezeteden, a téged körülvevő geopolitikai helyzeten, akkor létrehozod a saját világodat. Az esőt szivárvány követi, egyfajta természetes ellenállás ez, a rosszból fakadó jó dolgok metafórája. – ez teszi a szivárványt a jókedv és az inkluzivitás szimbólumává” – fejti ki a szakértő, aki kiemeli a divat maximalistájaként számon tartott Alessandro Michelét, aki a Gucci egykori tervezőjeként előszeretettel építette be a szivárványt a divatház kollekcióiba, és amin felbuzdulva több ismert márka is piacra dobta saját szivárványos termékcsaládját.
Kölcsönös elfogadás, optimizmus: egy élhetőbb világ
Az 1970-es évek óta a szivárvány az LMBTQ mozgalom nemzetközi jelképe, az első, eredetileg nyolc színű, sokszínűséget kifejező zászlót Gilbert Baker meleg művész és aktivista készítette, aki minden színt külön jelentéssel ruházott fel: a rózsaszín a szexualitást, a piros az életet, a narancssárga a gyógyulást, a sárga a napot, a zöld a természetet, a türkiz a művészetet, a kék a harmóniát, az ibolya a lelket szimbolizálja. Ez az egyetlen olyan zászló, amit megvásárolt a világ legjelentősebb kortárs gyűjteményével rendelkező New York-i Modern Művészeti Múzeum (MoMA), de a színes zászlót még a Fehér Ház homlokzatára is kivetítették, majd külön emojit is kapott. Az Instagram elterjedése csak olaj volt tűzre, a szivárvány aranykorát éli. Az oldal görgetése közben annyi inger éri az embert, hogy gyakran csak színekkel lehet kitűnni. Az Instagram képes megjósolni vagy meghatározni a trendeket, ennek is betudható, hogy ilyen szabadon használjuk a fiatalos színkombinációt.
A Boston University tanulmánya rámutat, hogy az optimista emberek átlagéletkora 11-15 százalékkal hosszabb, mint a pesszimistábbaké. Az optimizmus és a tolerancia mindennél fontosabb üzenetek voltak az elmúlt évben, így a szivárványos termékek is kelendő árucikké váltak a vásárlók körében, mindamellett, hogy egyfajta kereskedelmi mentőövet is jelentettek a márkák számára. „Az elmúlt két évben a márka egyik legtöbbet eladott terméke a szivárványos cipő és táska, többen ezzel azonosítják be a divatházat, miután egy véletlen folytán bekerült a kínálatunkba. Arra gondoltunk, hogy a bevállalósabb vásárlók keresik majd, de gyorsan népszerű lett a legtöbb korosztály körében.” – magyarázza Rebecca Farrar-Hockley a Kurt Geiger kreatív igazgatója, aki szerint az emberek a bizonytalanabb időkben nagyobb hajlandóságot mutatnak a vidám dolgok iránt.
Érthető, hogy a jelenségre gyorsan reagált a fogyasztói kultúra, bár a legtöbb vállalat olyan színbe csomagolja az emberek álmait, amilyenben ők látni szeretnék. Pozitív, hogy egyre több a társadalmi felelősségvállalásban élen járó márka az Ikeától a Gap-ig, de ami még ennél is fontosabb, hogy ne hagyjuk kialudni a lángot még akkor sem, ha viharfelhők gyülekeznek felettünk. A pozitivitás szimbólumait viselni nem csak passzív cselekedet. A felelősségvállalás a mindennapjaink részévé kell váljon egy toleránsabb, különb jövő reményében.
