A lelki egészség nem kiváltság, hanem alapvető jog – húzzák alá az UNICEF Magyarország szakértői, különösen, ami a fiatal generációt illeti. A szervezet szerint túl vagyunk azon a ponton, hogy a gyermekek mentális egészsége pusztán egészségügyi kérdés lenne, sokkal inkább égető gyermekjogi ügyről van szó, amely sürgős figyelmet és rendszerszintű válaszokat igényel. A „hogyanokra” egy különleges együttműködés és egy páratlan kerekasztal-beszélgetés adhatja meg a választ, amelyben – a szakembereken túl – azoknak is jócskán van beleszólása, akiket leginkább érint a probléma: a tinédzsereknek.
Ezeket láttad már?
Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója, Leiner Laura író, Rhone Emma, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete és Szlankó Viola, a szervezet gyermekvédelmi igazgatója a digitális magányról, szorongásról, online bántalmazásról és a fiatalokat érintő kapcsolódási nehézségekről folytattak érdemi párbeszédet a szervezet május 17-i rendezvényén. A beszélgetés során hamar egyértelművé vált: a kamaszok mentális jólléte ma már nem csak arról szól, hogy érzik magukat a bőrükben, hanem arról is, milyen közegben tanulnak meg kapcsolódni egymáshoz.
A számok nem hazudnak
„Szeptemberben megyek gimibe, és a jövendőbeli osztálytársaim már most kiközösítettek egy fiút, akinek cringe a digitális footprintje. Hogyan tudom megvédeni?” – hangzott el egy kérdés az UNICEF Magyarország kerekasztal-beszélgetésén. Bár a mondat „tipikus kamaszgondnak” tűnhet, a számok egészen mást mutatnak: a nemzetközi adatok szerint minden hetedik fiatal él valamilyen mentális zavarral.
A szervezet saját kutatása alapján hazánkban az iskolapszichológusok több mint kilencven százaléka rendszeresen találkozik szorongással, több mint felét pedig depressziós tünetekkel vagy önsértéssel küzdő gyermekekkel is összehozta már a sors. Ezekre az égető problémákra próbálja felhívni a figyelmet az UNICEF Magyarország és Leiner Laura, a kortárs magyar ifjúsági irodalom egyik legmeghatározóbb alakjának (a Szent Johanna gimi és a Bexi-sorozat írója) együttműködése is, melynek fókuszában a fiatalok valódi nehézségei állnak.
Új korszak kezdődik: Gyurkó Szilvia lesz az államtitkára a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyeknek
Rhone Emma, az UNICEF Magyarország nagykövete szerint a fiatal lányok és fiúk közel sem ugyanazokkal az elvárásokkal találkoznak növekedésük során.
A lányokra kezdettől fogva sokkal nagyobb nyomás nehezedik.
A fiúknak sokkal több mindent elnéznek! Mi, lányok kezdettől fogva azt hallgatjuk, mit szabad vagy épp illik tennünk és mit nem, nem beszélve a külsőnkkel kapcsolatos elvárásokról. A legkisebb, rossz mozdulatra is be tudnak szólni! A jövőre nézve is több terhet tesznek a lányok vállára; számos megjegyzés éri őket a koruk, a családi állapotuk és (később) a gyermekáldás miatt is” - magyarázza Emma.
A fiatal nagykövet úgy látja, a nemi differenciákon túl a közösségi média is jelentős kihívások elé állítja a kortársait. „Olyan, mintha már most egy versenyszférában élnék. Folyamatosan megy az összehasonlítgatás magam és mások között, ha pedig abból én jövök ki vesztesként, az okot adhat a bullyingra is” – fogalmazott, megvilágítva a – talán – legégetőbb, megoldásra váró problémakört: az online világ és a közösségi média gyermekekre gyakorolt hatását.
Két világ között
Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, pszichológus úgy látja, hogy a lelki nehézségek megosztása a mentális-, és a lelki egészség egyik fontos védőfaktora lehet, ugyanakkor jó, ha tudjuk: a gyerekek nagy többsége manapság már nem egy megbízható felnőttel vagy a naplójával osztja meg legmélyebb megéléseit, hanem a ChatGPT-vel.
Ha egy gyerek szándékosan fájdalmat okoz saját magának, azt mindig komolyan kell venni
„Ennek legfőképp az az oka, hogy a ChatGPT mindig elérhető, míg egy felnőttről (sajnos) nem mindig mondható el ugyanez. Dr. Vekerdy Tamás szerint, ha a tinédzser gyerekünknek mondanivalója van számunkra, dobjunk el magunktól mindent, legyünk számára mindig elérhetők. Ezzel mélyen egyetértek! A másik dolog, amiért sokan előnyben részesítik a chatbotot, az ítélkezésmentesség.
A ChatGPT nem mond szentbeszédet, »csak« meghallgatja a fiatalokat, leggyakrabban pedig pozitív visszajelzésekkel szolgál, mint például »köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataidat!« Ez elgondolkodtató lehet a szülők számára. Tényleg csak annyira vágynak a fiatalok, hogy valaki ítélkezésmentesen meghallgassa őket?” – tette fel a költői kérdést a pszichológus a kerekasztal-beszélgetésen, egyúttal aláhúzta: a ChatGPT – épp a pozitív, mindig „simogató” visszajelzései miatt – egyáltalán nem tükrözi a valóságot, ez pedig – hosszú távon – rendkívül kontraproduktív lehet.
A valóság torzulása még jellegzetesebb „tünet” a közösségi média világában. „Sok osztálytársam teljesen mást mutat magáról Instagramon, mint amilyen valójában. Nehéz hiteles embereket találni, olyanokat, akikkel szívesen barátkoznék,”– fogalmazta meg a probléma gyökerét az egyik tinédzser résztvevő. Leiner Laura szerint tény, hogy a mai fiatalok sokkal kiszolgáltatottabbak, mint a korábbi generációk. „Úgy hiszem, irtó nehéz lehet nekik eldönteni, hogy a közösségi médiában látottakból mi igaz és mi nem, mi a helyes és mi a helytelen. Ez sokszor még felnőttként is kihívás!” – fogalmazott a népszerű szerző.
Pszichológus arról, hogyan nevelhetünk valóban boldog, mentálisan egészséges gyereket
Szlankó Viola pszichológus úgy látja, az egészségtelen kapcsolódásokból egy-kettőre kialakulhat bullying, azaz szándékos, ismétlődő fizikai, pszichés vagy online bántalmazás, amely kezelése kapcsán óriási, rendszerszintű hiányosságok vannak a közintézményekben. „A pedagógusok legtöbbször nem látnak a kapcsolódások mögé, ha pedig online zajlik a bullying, nem is látják, mi megy egy-egy Facebook-, vagy Messenger csoportban,” – hangsúlyotta a szakértő. Mészáros Antónia szerint, aki bánt, az legtöbbször a közösség előtt akar tetszelegni, akit pedig bántanak, annak a többiek közönye fáj a leginkább.
A szakértők egyetértettek abban, hogy egy-egy osztályon belüli zaklatási ügyet
nem az osztályközösség tagjainak kell feloldani.
Az online világ pszichológiája - Így okoz lelki sebeket a láthatatlan tér
A tinédzsereknek érdemes egy olyan felnőttel megosztani a problémáikat, akiben maradéktalanul megbíznak. „Ha az osztályfőnök tehetetlennek bizonyul, akkor a gyerekeknek (és a szüleiknek) addig kell menni, amíg nem találnak olyasvalakit, aki komolyan veszi őket,” – fogalmaz Szlankó Viola, hangsúlyozva, nekünk, felnőtteknek is bőven van dolgunk a témával. „Társadalmi szemszögből nézve érdemes úgy alakítanunk a közbeszédet, hogy az példaértékű legyen a gyerekek számára.”
A kulcs neve: reziliencia
A kerekasztal-beszélgetés legfontosabb tanulsága egyértelműen az, mekkora megtartó erővel bírnak a közösségek egy-egy kiélezett szituációban, ám a személyes reziliencia is sokat nyomhat a latban a gyermekek mentális egészsége védelmében. „Ha egy gyerek megtalálja azt, amiben a legjobb, és hasonló érdeklődésű fiatalokkal veszi körbe magát, már nyert ügyünk van. A reziliencia elsődleges építőköve ugyanis az öröm és a kompetencia megélése olyasvalamiben, amiben ténylegesen jók vagyunk,”– fogalmazott a pszichológus.
7 hétköznapi szokás, ami elszívja a mentális energiát és az erőt az életedből
Arra a kérdésre, mit üzenne azoknak a fiatal lányoknak, akik keresik önmagukat, Leiner Laura megkapó őszinteséggel válaszolt. „Óriási bizalmam van a mostani, fiatal generációban. Higgyetek és bízzatok magatokban. Ez a legfontosabb! Beszélgessetek egymással, mert jó, ha tudjátok: sosem vagytok egyedül!
Az UNICEF Magyarország és Leiner Laura együttműködésének célja, hogy közérthető, hiteles és a fiatalokat megszólító párbeszéd induljon a mentális egészségről és hozzájáruljon a témát övező tabuk lebontásához, valamint a stigmatizáció csökkentéséhez. Leiner Laura szerepvállalásával segít abban, hogy az UNICEF Magyarország programjai és eszközei célba jussanak: többek között a szülőknek és pedagógusoknak szóló e-learning anyagokat, a bántalmazás megelőzését szolgáló Help App alkalmazást, valamint a mentális egészség térképet és a mentális egészség kisokost népszerűsíti.
