Az olimpiai jégkorcsolyázók ruhájának ennek a 4 szabálynak kell megfelelnie, levonás jár érte, ha megszegik
A 2026-os téli olimpia Észak-Olaszországban zajlik, ahol a sportolók elképesztő teljesítménye mellett a műkorcsolyázók látványos, aprólékosan kidolgozott jelmezei is magukra vonzzák a figyelmet. De azt tudtad, hogy ezek a ragyogó kreációk szigorú szabályok szerint készülnek? Négy olyan előírást gyűjtöttünk össze, amelyekről talán még sosem hallottál!
Ezeket láttad már?
Csillogó kristályok, légies anyagok, drámai szabásvonalak – a műkorcsolya az egyik leglátványosabb téli olimpiai sportág, ahol a ruhák majdnem akkora szerepet kapnak, mint a tripla ugrások. A felszínen azonban nemcsak esztétikai döntésekről van szó. Az olimpiai jégkorcsolyázók jelmezei szigorú előírások szerint készülnek, és ha egy versenyző átlépi a határt, annak komoly pontlevonás lehet a vége. A SELF cikkében összegyűjtötte azt a négy szabályt, amelyet minden versenyzőnek be kell tartania.
1. A túlzott meztelenség tabu
A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) szabályai szerint a versenyzők ruházata nem sugallhat „a sportághoz nem illő, túlzott meztelenséget”. Az, hogy mi minősül „túlzott meztelenségnek”, természetesen szubjektív, de Lisa McKinnon, egy Los Angeles-i jelmeztervező azt mondja, hogy kerüli az átlátszó anyagok használatát. Ügyel arra is, hogy a a ruhák jól illeszkedjenek, így bizonyos testrészek, például a fenék és a mellbimbók ne látszódjanak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a ruhák ne lehetnének kissé pikánsabbak. Amber Glenn például Madonna Like a Prayer című dalára készült programjához egy csipkével és bordó anyaggal díszített, vállról leomló ruhát viselt, amely McKinnon szerint „érett és szexi, de nem túlzó.”
2. Nem lehet túl giccses és hivalkodó
A szabályzat szerint a jelmeznek „visszafogottnak, méltóságteljesnek és sportversenyhez illőnek” kell lennie – nem lehet hivalkodó vagy teátrális. Ez sem egy egzakt kategória, de a tervezők kerülik a túl feltűnő elemeket, például azt, hogy a sportoló az előadás közben változtasson a jelmezén. Ugyanakkor a ruha tükrözheti a választott zene karakterét. McKinnon szerint ez kulcsfontosságú: „Az elsődleges cél, hogy a jelmez összhangban legyen a zenével és a koreográfia hangulatával.”
A 70 éves Donatella Versace testhezálló vörös miniruhában érkezett az olimpia megnyitójára
3. Semmi sem eshet le a jégre
A harmadik szabály a biztonságról szól: minden díszítésnek rögzítettnek kell lennie, semmi nem válhat le menet közben. Egy leeső kristály vagy gyöngy ugyanis nemcsak pontlevonást eredményezhet, hanem súlyos balesetet is okozhat.
McKinnon különös gondot fordít arra, hogy minden részlet a helyén maradjon, még a legintenzívebb forgások és ugrások közben is. „Dupla csomókat kötünk, több irányba záródó kapcsokat használunk, és csak a legjobb minőségű ragasztót alkalmazzuk" – árulta el. Egy-egy ruha elkészítése akár 50-100 órát is igénybe vehet.
4. A szabályszegés pontlevonással jár
Ha egy sportoló megszegi a jelmezszabályokat, programonként egy pont levonás jár. – ez ugyanakkora büntetés, mint egy esés a jégen. Bár szigorúnak tűnhet, ezek az előírások a sportolók biztonságát és a teljesítményre való fókuszt szolgálják. McKinnon szerint a tökéletes jelmez szinte észrevétlen: „A ruha kiegészíti a programot, és szinte eggyé válik a zenével, a koreográfiával és a sportoló mozgásával."
A 2026-os téli olimpia tehát nemcsak a sportteljesítmények, hanem a kreativitás és a szabályok közötti egyensúly ünnepe is. A jégen látott ruhák mögött rengeteg munka és precizitás rejlik – és most már azt is tudjuk, hogy miért!
