Radiológus szakorvos arról, mikor kell aggódnunk egy pajzsmirigy-göb miatt

Ha az orvos az ultrahanggal azt állapítja meg, hogy göb van a pajzsmirigyünkben, akármilyen nyugodtan is beszél, a légzésünk feszültebb lesz. De valójában mennyire ijesztő, ha egy ilyen hírrel hagyjuk el a rendelőt? Dr. Szalontai László azt mondja, nem kell megijedni, és azzal folytatja, hogy bár a pajzsmirigy-göb körülhatárolt elváltozást jelent, azok döntő többsége jóindulatú. Az ultrahangos vizsgálatok során minden hatodik nőnél találni elváltozást, de ezek kilencven százaléka bár utánkövetendő, sok esetben semmilyen bajt nem okoz. A doktor szerint a göb(ök) megjelenése a pajzsmirigy „természetes válasza az élet kihívásaira”.

„Ez itt egy göb” – és nem a világ vége

Előfordul, hogy jódhiány, stressz vagy hormonális változás hatására egyszerűen kicsit átalakul a szövet. Ilyenkor semmi másra nincs szükség, minthogy a pajzsmirigyünk állapotát rendszeresen ellenőriztessük. „A szakavatott szemnek a TIRADS-rendszer segít eldönteni, mi gyanús és mi nem. Az 1-es és 2-es kategóriába tartozó göbök általában ártalmatlanok, csak időnként kell rájuk nézni, a 3-as enyhe kétkedésre adhat okot, a négyesnél közepes a gyanú, az 5-ösnél pedig már felmerül, hogy a képlet rosszindulatú. Az utóbbi két fokozatnál biztosan szükséges a mintavétel. A göbök nagyrésze azonban 1-es vagy 2-es besorolású, és csak akkor vesznek belőlük mintát, ha növekedni kezdenek. De a többségükkel soha semmi más teendőnk nincs.”

Az autoimmun folyamatoktól sem kell megijedni

A beszélgetésbe az autoimmun betegségeket is behozzuk, mint egy szintén lehetséges problémát. A szakember egy papírra felvázolt rajzzal szemlélteti a folyamatot: a pajzsmirigy a gégénket öleli körül pillangó formában, két lebenyből áll, amelyeket egy kis „híd” köt össze – mindezek mellett egy ún. falósejt is ábrázolva van, amelyből egy nyíl mutat a pajzsmirigy felé.

Az autoimmun betegségekben a fehérvérsejtek egyszer csak eltévesztik az irányt, és a saját pajzsmirigy-sejtjeinket kezdik el támadni – ez a Hashimoto-betegség. Eleinte túlpörög a rendszerünk – ilyenkor kicsit sem érezzük magunkat betegnek, mert tele vagyunk energiával és még fogyunk is –, aztán a pajzsmirigy hormon szövete kimerül, és átmegy alulműködésbe. Ilyenkor másfajta hatások jelennek meg, amelyek hajhullást, fázékonyságot, hőhullámokat és elhízást okozhatnak. De ez is csak annyit jelent: figyeljünk oda, és persze konzultáljunk egy endokrin orvossal. A kialakult autoimmun állapot többnyire egyszerűen és jól kezelhető.

Ez a tápanyag kulcsfontosságú lehet az Alzheimer-kór megelőzésében, mégsem fogyasztasz belőle eleget

A göbök általában ártalmatlanok

A nők nagyrésze egyébként tünetmentes, a leggyakoribb pajzsmirigy-elváltozás pedig a göb, amivel nyugodtan együtt élhetünk, mert semmi különöset nem csinál velünk. Dr. Szalontai László arra is felhívja a figyelmünket, hogy a göb az esetek nagyon kis százalékában okoz gombócérzést a torkunkban, mégis számos alkalommal keresik őt fel ezzel a tünettel. „A gombóc, amit sokan a nyakuknál éreznek, gyakran a reflux jele. A valódi pajzsmirigy-problémák a legtöbbször alattomosak – nem fájnak, nem dagadnak, csak ott vannak.”

Amennyiben volt már negatív pajzsmirigy ultrahang vizsgálatunk, valamint az éves ellenőrzéseken a TSH értékek rendben vannak, ez utóbbinak utánkövetése az, ami kiemelten javasolt. Dr. Szalontai László szerint, ha a TSH érték rendben van, nem érdemes magunkat túlvizsgálni e téren. „Tekintsük azt az alapnak, de ha az elmozdul, akkor mindenképpen fel kell keresnünk egy endokrinológust – viszont ha az stabil, nincs miért aggódni. Emellett ideális 30 év felett panaszmentesség esetén ultrahangosan ellenőriztetni a pajzsmirigyünket, és figyelni az utánkövetési javaslatokra.”

Jelszó: jód

A beszélgetés végén az életmód kerül szóba. „A dohányzás növeli a pajzsmirigy-elváltozások kialakulásának kockázatát, ahogy a jódhiány is problémákhoz vezet. Építsünk be az étkezésünkbe minél több tengeri halat, sok zöldséget, és persze vigyünk be a szervezetünkbe jódozott sót is. Kétségtelen, hogy az egyre népszerűbb mediterrán diéta ebben az esetben is jótékony hatású, ráadásul megvan az a pozitív tulajdonsága is, hogy nem telít el” – mondja az orvos.

Dr. Szalontai László imponáló derűvel beszéli végig az időt, és nekünk sem kell félnünk a pajzsmirigyünktől. „A vérképünk mellett 30 év körül legalább egyszer, azután 5-7 évente ellenőriztessük a pajzsmirigyünket is, amennyiben nincs panaszunk. Azt is tartsuk szem előtt, hogy e szervünk a terhesség után, menopauza közben, hormonális hatásra megváltozhat. Emellett vannak hajlamosító tényezők is – de mindezek még mindig nem számítanak végítéletnek”, zárja gondolatait a szakember.