Az igazi intimitásgyilkos: ez a szokás rengeteg kapcsolatot tesz tönkre, és semmi köze a hűtlenséghez

Igen, jól olvastad. Nem a veszekedések, nem a hűtlenség, nem a pénzügyi problémák a legnagyobb intimitásrombolók, hanem a csendes eltávolodás, a nehéz beszélgetések kerülése, a sebek elbagatellizálása, a másik lelki világa iránti közöny. A kapcsolat gyilkosa az, amikor már nincs kedv beszélni, nincs idő odanézni, nincs energia odafigyelni. És közben azt hisszük, minden rendben van, hiszen nem veszekszünk.

Mi is pontosan ez az intimitásgyilkos szokás?

Szakértők szerint az egyik leggyakoribb és legártalmasabb párkapcsolati minta az úgynevezett érzelmi elkerülés. Ez az, amikor valaki tudatosan vagy tudattalanul nem vállalja fel a nehéz beszélgetéseket, nem kérdez, nem oszt meg, nem kíváncsi. Azt hiszi, a béke fenntartása egyenlő azzal, hogy a kényes témákat elkerüli, de ezzel lassan érzelmi távolságot épít ki.

Az intimitás nem szexet, nem romantikát, nem közös vacsorákat jelent, hanem azt, hogy érzelmileg elérhetőek vagyunk egymás számára. Hogy a másik láthat bennünket akkor is, amikor sebezhetőek, zavarodottak, vagy épp bizonytalanok vagyunk. És hogy mi is kíváncsiak vagyunk arra, mi zajlik benne. Ha ez eltűnik, a kapcsolat csak egy jól működő logisztikai egységgé válik, két ember, akik együtt élnek, de belül már messze sodródtak egymástól.

A minden rendben hazugsága

Gyakran azok a kapcsolatok tűnnek a kívülállók számára tökéletesnek, ahol ez az érzelmi távolodás már rég elkezdődött. Nincs vita, nincs dráma, minden rendezett. De a felszín alatt ott a csend. Egyikük nem meri kimondani, mi bántja, a másik pedig már nem is kérdez. Egy idő után már az is kényelmetlen, ha a másik szomorú vagy ideges, inkább átsiklunk fölötte, elvárva, hogy oldja meg magának.

5 dolog, amit a boldog párok másképp csinálnak, mint az átlag - ideje tanulnod tőlük

A leggyakoribb jelek, hogy ez történik:

• A beszélgetések felszínessé válnak
• Kényes témákat inkább nem hoz fel egyik fél sem
• Az egyik mindig kerül, a másik mindig küzd, de egyre fáradtabban
• Egyre kevesebb a spontán gyengédség, érintés, figyelem
• Már nem osztjátok meg, mi történt veletek napközben, és nem is hiányzik

Miért tesszük ezt?

Az elkerülés hátterében gyakran félelem áll. Félelem attól, hogy konfliktus lesz, hogy a másik dühös lesz, hogy sebezhetőnek látszunk. Sokunkat nem tanítottak meg arra, hogyan kezeljük az érzelmeinket vagy hogyan kommunikáljunk nyíltan. Ezért inkább elrejtjük, tagadjuk, figyelmen kívül hagyjuk őket, és közben észrevétlenül elmagányosodunk egy kapcsolatban.

Sokan ráadásul úgy érzik, hogy az intimitás igénye gyengeség. Pedig az egyik legerősebb emberi igényről van szó: látni és láttatni magunkat. Ha ezt hosszabb ideig nem tapasztaljuk, az kapcsolatrombolóbb lehet, mint bármilyen konkrét probléma.

Mit tehetsz ellene?

A legfontosabb: vedd észre! Ne várd meg, amíg már késő lesz. Amikor azt érzed, hogy kevesebb a beszélgetés, ritkul az érintés, és mintha egy láthatatlan fal épülne közétek, akkor kell közbelépni.

Kezdd kicsiben:

• Tedd fel a kérdést: Mi van veled mostanában? Miben vagy?
• Oszd meg a saját érzéseidet, még akkor is, ha nem teljesen tiszták
• Ne félj a konfliktustól, hiszen az őszinteség néha kényelmetlen, de gyógyító
• Hallgasd meg a másikat úgy, hogy közben nem keresel azonnali megoldást
• Kezdjetek el tudatosan időt szánni egymásra, beszélgetésre, nem csak közös programokra

És ha úgy érzed, hogy egyedül már nem megy, ne féljetek szakember segítségét kérni. Egy párterapeuta nem csak akkor lehet hasznos, amikor baj van, hanem akkor is, amikor egyszerűen újra közelebb szeretnétek kerülni egymáshoz.

A legmérgezőbb dolog, ami egy párkapcsolatban megtörténhet veled: érdemes gyorsan lezárni, ha ezt tapasztalod

A valódi közelség nem jön magától

A legtöbb kapcsolatban nem a nagy események, hanem az apró, mindennapi döntések alakítják ki az intimitás mértékét. Az, hogy odafigyelsz-e, amikor a másik mesél valamit. Hogy kérdezel-e, amikor látod, hogy rossz kedve van. Hogy nem mész el a nehéz pillanatok mellett. Hogy mersz jelen lenni akkor is, ha kényelmetlen.