Mesterséges intelligencia: Akár életed szerelmét is megtalálhatja egy gép
A mesterséges szó sokakban idegenkedést kelt, az új dolgoktól való félelem nagyjából egyidős az emberiséggel. A technológia mindannyiunk életét alakítja, de vajon eljutunk addig, hogy az érzéseinkbe is beleszól? Vagy már ott is tartunk?
Ezeket láttad már?
Emlékszel még, mikor hetekkel előre szerveztünk le találkozókat, és nem jöhetett közbe semmi, hiszen a másiknak nem tudtunk szólni? Hogy távol élő rokonokkal ünnepnapokon beszéltünk, akkor is gyorsan, mert drága volt a telefonhívás? Ma pedig aggódni kezdünk, ha valakiről pár órán keresztül nem tudunk semmit, vagy késik tíz percet, és nem veszi fel a telefonját. A technológia közelebb hozott minket egymáshoz, és el is távolodtunk egymástól, miközben a mesterséges intelligencia nagyon sokszor jobban ismer minket, mint a saját családunk – vagy mi magunk.
Jobb félni, mint megijedni?
A mesterséges intelligencia teljesen átalakítja az életünket. Elveszi a munkánkat, manipulál, olvas a gondolatainkban, és egyébként is ki tudja, mi lesz belőle. Nagyjából ezek szoktak a legnagyobb félelmek lenni. „Ha azt halljuk valamiről, hogy új, és átalakítja az életünket, az valahol a komfortzónánkba történő beavatkozást szokott jelenteni. Valami újat kell megszokni, megtanulni, az életem átalakul, és ettől általában tartani szoktak az emberek. Szakemberként látjuk a korlátait, tudunk az úgynevezett » fekete doboz« hatásról, vagyis hogy a mesterséges intelligencia, egy többrétegű neurális háló olyan rendszer, amiben a szakemberek paramétereznek, súlyoznak, de nem látnak bele. Hogy mi jön ki, azt senki nem tudja megmondani. Erre jó példa a Chat GPT, ami még a készítőit is meglepte, hogy milyen jó dolgokat is tud mondani” – segít többet megtudni a kérdéskörről Érdi-Krausz Gábor, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (Milab) szakértője.
Szakemberként a másik félelem, hogy egy idő után sok olyan képességet tud kiváltani, amihez ma nagyon sokat tanulnak az emberek, és éveken keresztül fejlesztik magukat. „Ott vannak az analitikai képességek, akkora adatmennyiségből és olyan paraméterekkel tud dolgozni viszonylag rövid időn belül, ami egy orvosnak akár évtizedekbe telik. Ez nagy segítséget jelent, de ki lesz az, aki felül tudja vizsgálni? Ki lesz az, aki tovább tudja tanítani? Milyen adatokból tanul majd tovább? Eddig azokból tanult, amit mi mutattunk neki, vagyis amit az emberiség az évezredek folyamán megtanult, ezt fogja tovább vinni a gép maga? Ez mennyire jó az emberiségnek?” – sorolja a filozofikus kérdéseket Érdi-Krausz Gábor.
Az érzelmekbe is beleszólást kap
Az előbb már említett Chat GPT tanított rendszer, azaz ha egy frissen megjelent könyvet szeretnél vele összefoglaltatni, azt mondja majd, hogy csak 2021-ig elérhető adatokkal tanították, így nem tud neked segíteni. De modellek egy része képes önállóan is tanulni, következtetéseket levonni. Felismeri a sakk szabályait, megtanulja és stratégiát épít. Vagy éppen megismeri a felhasználót, és tudja, mi az, amire vágyik. Vagy előfordul, hogy a rendelkezésre álló adatokat hibásan értelmezi. Több példát lehet erről is olvasni, az Egyesült Államokban egy banki szoftver is nagyon könnyen elfogult lett, vagyis az adatok, a paraméterezés és a felhasználás, folyamatos ellenőrzés hatalmas felelősség.
Közben egyre többször futsz te is bele a mindennapok során a használatába. Mindenki örül annak, hogy végre szuper képeket készít a telefonjával, mert a beállításokat, az ügyetlenkedéseket intézi helyettünk a mesterséges intelligencia. Az sem baj, ha segít kitalálni és ajánlatot tesz a következő úti célra vagy éppen az új pulóverhez ajánl nadrágot. De hogy életed szerelmét is ő találja meg? Az online társkereső oldalakon nagyban bejátszik, hogy kit ajánl a rendszer. Pedig ha valami, akkor a szerelem az egyik legemberibb tulajdonság, kiszámíthatatlan és sokszor látszólag érthetetlen kapcsolódások egészítik ki tökéletesen egymást.
„Az tény, hogy az érzelmekbe nem tud beleszólni, viszont első körben olyanokkal boronál össze, ahol van kapcsolódási lehetőség. Az online felületek és az elektronikus eszközök folyamatosan adatokat gyűjtenek rólunk, ehhez mi Európában a hozzájárulásunkat adjuk. A bankunk, a Facebook, a telefonszolgáltató, mindenki információkat gyűjt rólunk, és ezeket elemzik. Közhelyes mondás, hogy a Facebook valószínűleg sokkal jobb pszichológiai diagnózist tud adni rólunk, mint bármelyik pszichológus. Az ajánlórendszerek rengeteg paramétert vesznek figyelembe azzal kapcsolatban, hogy miket csinálunk, hogy mi az érdeklődésünk, kik a barátaink, nekik kik a barátaik, és ők miket csinálnak, mi érdekli őket. Mintákat gyűjtenek, és ezeket elemzik, megtudják rólunk, mi érint érzékenyen, mi érdekel minket, és ennek alapján ajánlanak árut, szolgáltatást, barátot vagy éppen társat” – mondja a szakértő, és persze az is tény, hogy a mesterséges intelligencia csak a bemutatásban segít, talán még némi beszélgetésindító mondattal áll rendelkezésre, de hogy utána ebből mit hozunk ki, az egyelőre még az embereken múlik.
Etikus vagy nem?
Hogy milyen adatok állnak a rendelkezésére, az tőlünk is függ, de hogy ezeket az adatokat mire használják, az már ennél egy sokkal összetettebb kérdés. A mesterséges intelligenciának komoly etikai kérdésekkel kell megküzdeni. Vegyünk egy másik nagyon emberi érzést: a gyászt, és a haláltól való félelmet. Egyrészt segít, mert az egészségügyben számtalan olyan felhasználása van, ami a jobb, gyorsabb és korai diagnosztikában segít, de mesterséges intelligencia segít abban is, hogy egykori szerettünk stílusával, szófordulataival, akár a hangján megszólalva legyen egy saját chatbotunk. Vicces arcfilterekért cserébe odaadjuk az arcképünk akár ismeretlen alkalmazásoknak is. De vajon ők mit csinálnak vele, meddig és közben kihez jut el? A mesterséges intelligencia etikus felhasználása rengeteg kérdést felvet, már eleve azt is, hogy egyáltalán kell-e az egészet szabályozni.
„Éppen most voltam egy konferenciabeszélgetésen, ahol jogászok vitáztak erről a kérdésről. Volt, aki azt mondta, hogy nem kell szabályozni, mert majd kialakul, és a szokásjog jelenik majd meg. A másik oldal képviselői pedig azt mondják, hogy igenis akár folyamat-, akár társadalmi szinten, de lehet, hogy már a technológia szintjén kell szabályozni” – foglalja össze Érdi-Krausz Gábor. És hogyan tudunk egyénileg a legtöbbet tenni, hogy ne kelljen félni a mesterséges intelligenciától, hanem valóban minket szolgáljon? „Tudatossággal, odafigyeléssel és körültekintéssel. Tudnod kell, hogy adataid nem feltétlenül kerülnek jó kezekbe. Képezzük saját magunkat, és ne fogadjunk el tényként a kibervilágból érkező összes információt” – foglalja össze.
