„Szexfüggő vagyok, és még csak nem is tudok róla” - Szakember segít felismerni a jeleket
A szex csodálatos dolog, azonban minden máshoz hasonlóan túlzásba lehet vinni. De vajon hogy ismerjük fel, hogy csak önfeledten élvezzük a szexuális kalandokat, vagy éppen betegségben szenvedünk?
Ezeket láttad már?
A szexfüggőség hosszú ideig nem betegségként, hanem valamiféle macsó hóbortként jelent meg a médiában. Aztán szerencsére a Michael Fassbender főszereplésével készült, egy valós emberi kapcsolatokat kiépíteni képtelen, szexfüggő férfi mindennapjait bemutató Shame – A szégyentelen című film némiképp eloszlatta ezt a tévhitet. Ezzel párhuzamosan a témában megjelenő cikkek kezdtek árnyaltabb képet festeni a problémáról a további szenzációhajhászás helyett.
Ma már tudvalevő, hogy mindkét nemet egyaránt érintő, a párkapcsolatokat ellehetetlenítő betegségről van szó, amelyből nehéz, de szerencsére egyáltalán nem lehetetlen meggyógyulni. A téma szakértőjét, Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológust, a Szex – A psziché labirintusa és a Szextrém – Perverziók, szexfüggőség és ártalmatlan különcségeink című könyvek szerzőjét kérdeztük erről.
Mit is jelent pontosan a szexfüggőség?
„A szexfüggőség viselkedéses addikció, amelyet elsősorban az definiál, hogy túlzott mértékűvé válik a személy életében: túl sok időt tölt az adott tevékenységgel, többet, mint tervezte, nem tud ellenállni neki, folytatja a káros következmények ismeretében is” – mondja. „Emellett intenzifikáció jellemzi: gyakoribbá és rendszerint egyre szélsőségesebbé válik, tehát ugyanaz az izgalmi szint már egy idő után kevés lesz. Új, kockázatosabb, extrémebb ingerek kellenek. Egyfajta kontrollvesztést jelent. Amennyiben a személy fel kíván hagyni szenvedélybetegségével, elvonási tünetek jelentkeznek: álmatlanság, ingerlékenység, szorongás. Ha ezen tünetek legalább egy része nem jelenik meg, akkor a személy nem nevezhető szexfüggőnek.”
A pornótól az egyéjszakásokig
A szexfüggőségnek nagyon sok fajtája, elnevezése és csoportosítása létezik. Hevesi rávilágít, hogy tartalma szerint lehet például valamilyen perverzióval kapcsolatos, erkölcsileg elítélt cselekedet, illetve teljesen általános tevékenység, mondjuk az önkielégítés is. Az internethez kötődően általában a pornófüggést és a cyberszexet szokták kiemelni: míg előbbi inkább felnőtt tartalmak letöltését, utóbbi egy másik személlyel való online kontaktus során átélt szexuális izgalmat és kielégülést jelent.
Egyértelmű tünetek
A betegség egyik fő tünete, hogy más addikciókhoz hasonlóan a vele töltött idő az egyéb tevékenységek rovására megy. Akár teljesen maga alá temetheti a munkánkat és a hobbijainkat, vagy még inkább a „rendes” magánéletünket. Amikor a partnerünk felfedezi a titkunk, rendszerint mélységes csalódottságot, megcsalást, önértékelés csökkenést él át.
Féltékenységet az adott tevékenység iránt, kiváltképp, mivel általában már huzamosabb ideje a kapcsolaton belüli szexuális élet, intimitás drámai mértékű zuhanásával, esetlegesen megszűnésével járt. Ekkor érti meg, hogy miért volt kevés az, amit ő nyújtani tudott a párja számára. De a társas kapcsolatok (például szórakozás, esti program a barátokkal) ugyancsak háttérbe szorulnak.
Számadatok helyett
Nagyon nehéz meghatározni, hogy Magyarországon, vagy akár az egész világon hányan érintettek ebben a függőségben. Mivel a szex és szenvedélybetegség a mai napig egyaránt tabunak számít, fokozottan rejtőzködő állapotnak nevezhető. Ráadásul társadalmilag is sokkal elfogadottabb, mint más függőségek, például a drog vagy az alkohol. Éppen ezért a betegség valódi meglétét gyakran már csak felnőtt fejjel ismerik fel, amikor az illető a függőségéből fakadóan még mindig nem képes hosszú távú társas kapcsolat kiépítésére.
2006-os amerikai adatok alapján a felnőttek körében minden hatodik személy problémás internetes szexfelhasználónak nevezhető, és Hevesi Krisztina feltételezése szerint ez a szám azóta vélhetően emelkedett. A nemek közötti felosztásról sajnos szintén nincs adat, így csak az orvosi vélekedésre hagyatkozhatunk: bár a társadalmi normák miatt alapvetően a férfiakhoz kötik e betegséget (mivel valamennyire szabadabban kezelik, nyíltabban felvállalják), valószínűleg a nők egyenlő arányban érintettek.
Prevenció és gyógyulás
Hevesi szerint a felismerés súlyosabb esetben önmagában kevés lehet. Kiváltképp, mivel a függő nagyon hosszú ideig tagadja, hogy problémája lenne az adott viselkedéssel. Rendszerint szakemberrel való konzultáció, terápia segíthet. Magyarországon is működik az Anonim Szex- és Szerelemfüggők közössége, akik hetente többször tartanak gyűléseket Budapesten és Pécsett. Az összejövetelek célja, hogy a függők segítsenek egymásnak „józanok” maradni, megtanuljanak felépülni belőle.
A kialakult helyzet kezelése helyett érdemes figyelni a prevencióra, hiszen ez minden esetben „olcsóbb” megoldás: kevésbé megterhelő testileg, lelkileg, időben és anyagilag is. A megelőzést elsősorban az információátadás jelenti, hogy már az első tünetek észlelésekor, amikor még kisebb erőfeszítésbe kerül a lemondás, a személy felismerje a problémát és meg tudja fékezni magát a függővé válástól.
