A szex szőrösen is jó, és a természetesség igenis szexi
A kilencvenes és a kétezres évek a szinte a teljes szőrtelenségről szóltak. Legalábbis ami a női testet illeti, nyaktól lefelé. Aztán az elmúlt években valami megváltozott. Idén már tényleg érdemes feltennünk a kérdést: vajon újra trendi a bozont?
Ezeket láttad már?
A kilencvenes évekre szépen lassan eltűntek a nyolcvanas évek Madonna-féle hónaljbozontjai, a vastag szemöldökök és a bikinivonal alól kikandikáló szőrszálak. A kétezres években már szinte automatikusan leszállópályát borotváltunk vagy gyantáztattunk magunknak, a hónaljunk makulátlanul csupasz volt, akárcsak az alkarunk és a lábunk. Másképp az utcára se nagyon merészkedtünk ki. Olyanok voltunk, mint a negyvenes évek hollywoodi filmsztárjai. Voltak biztos kapaszkodóink, azt érezhettük, belesimulunk a tömegbe azzal, hogy mindannyian ugyanott vagyunk szőrtelenek, s ugyanolyan tabu a kis bajuszka, mint a hónaljszőr. Aztán az utóbbi pár évben hirtelen minden összezavarodott.
Nemtől és szexuális orientációtól függetlenül
Szőrös hónaljú tinilányok hirdetik nemiségük szabadságát az Instagramon, van, aki izzadtságfolttal fotózkodik, hogy így hangsúlyozza: joga van a természetességhez, és nem fogja megtagadni a saját testét (és testnedveit). Trend lett a szőrös láb is, mely most a tinilázadás egyik formája, amivel sokan nem tudnak mit kezdeni, hiszen úgy érzik, ezzel egy nő végképp átlép egy határon, ami vizuálisan elválasztja a férfiaktól. Ezzel egyidejűleg a férfi hónaljszőr sitty-sutty eltűnt, és alig volt időnk alkalmazkodni az új idők szeléhez, azon kaptuk magunkat, hogy bizonyos férfiak teljesen csupaszak. A metroszexuális hullám a férfiaktól is elvárta a hónalj szőrtelenítését és a szeméremszőrzet eltávolítását, vagy legalábbis elegáns trimmelését. Sőt sokan ezt a mellszőrzetükkel is megtették.
Most, a 2020-as évek elején épp szimpatikus korszakot élünk: ki-ki a maga módján fejezi ki a személyiségét a szőrösség vagy szőrtelenség mellett állást foglalva, legyen férfi , nő, heteroszexuális, vagy az LMBTQ közösség tagja. Persze mindig vannak felvillanó trendek, amik ugyanannyira árulkodnak az adott pillanatról és a testünkkel való játékos viszonyról, mint arról, mit akarunk belőle eltakarni és megmutatni. Közben a lézeres szőrtelenítés már végleges döntések felé terel minket, és talán bele sem gondolunk, mi lenne, ha húsz év múlva örülnénk neki, hogy a nyáresti borozás közben simogatóan belekap szőrszálainkba a hűvös szellő. Akkor már hiába vágynánk erre. Vagy válaszul erre következik majd a szőrbeültetés a jövőben?
Persze lehet a komolyabb, sőt tudományosabb oldalról is szemlélni a dolgot. A szőrzet ugyanis evolúciósan fontos szerepet tölt be az élőlények életében, segít nekik a hideg, a természeti körülmények elleni védekezésben, és megóvja az alatta lévő védőréteget, a bőrt a hámsérülésektől és az esetleges fertőzésektől. Ráadásul a párzásban, így ezzel együtt a létfenntartásban is komoly szerepet játszik, hiszen a csak az adott példányra jellemző sajátos illat hordozóközege is.
Fontos biológiai funkciója van
Talán nem is olyan régen szagolt a hajunkba szerelmesen egy férfi , és ez nem csak a szuper illatú samponunknak volt köszönhető. Nem beszélve arról, hogy hajkoronánk megvédi a fejünket a hidegtől és a közvetlen napsugárzástól is. De nemcsak a fejünkön lévő szőrzetnek van fontos biológiai funkciója. Amikor erre gondolok, elmerengek azon, hogy akkor vajon miért is irtóznak sokan attól, hogy máshol is legyen egy-egy szőrfolt, ha már a leglátványosabb helyen, a fejtetőnkön díszeleg a legnagyobb szőrcsomónk? Minden relatív, és ez úgy látszik, a szőr esetében fokozottabban is igaz. Pár hete kíváncsiságból belelapoztam egy népszerű, egész nívós férfi magazinba. A képekre voltam leginkább kíváncsi, pontosabban arra, hogy pillanatnyilag mi a fősodor elfogadott, „kanonizált” szőrtrendje. Csalódnom kellett: a csupasz egységesség uralta a képeket. Sehol egy szőrszál a szeméremdombokon, mint a bölcsiben. Az egyértelműen a pornó műfajából, a kilencvenes években érkező trend úgy tűnik, még mindig tartja magát, ha arról van szó, hogyan lehetnénk a legkívánatosabbak egy férfi szemében.
Elég felidézni a Szakíts, ha bírsz! című film híres jelenetét, melyben Jennifer Aniston brazilgyantázás után provokatívan – és meztelenül – végigsétál a lakáson a leesett állú Vince Vaughn szeme láttára. Vajon mit bírnak ennyire a férfiak a szőrtelen női nemi szerven? Talán az elveszett gyermeki ártatlanságot juttatja eszükbe? Persze egy férfi hajába is jó beletúrni, akárcsak a nőébe beleszippantani – csak éppen más a szerepük a fajfenntartásban. A női haj evolúciósan jelzésértékkel bír a férfi számára arról, mennyire egészséges a nő és milyen erősek a reproduktív képességei (talán az sem véletlen, hogy sokan idősebb korukra egyre rövidebbre vágatják a hajukat, hiszen tényleg a fiatal lányok jellegzetes frizurája a hosszú haj). Ugyanúgy, ahogy a széles csípő és a nőies mell, a sűrű hajkorona is vonzó a férfiak számára, mert a termékenységet jelképezi.
A női haj, akárcsak a hónaljszőrzet, a feromonok párologtatásában játszik szerepet. Vajon mit üzen a testszőrzet – pontosabban: mit akarunk üzenni vele mi? A szeméremszőrzet elsődleges feladata a húgyutak, valamint a nők esetében a hüvely védelme a vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben. Mivel helyhez köti a kórokozókat, ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy azok beljebb, azaz a hüvelybe vagy a húgyutakhoz vándoroljanak – vagyis fontos egészségmegőrző funkciója van. Mi mégis szívesen szabadulunk meg tőle, holott elgondolkodtató, hogy a hónaljszőrzet mellett ez az egyetlen látványos és egybefüggő testszőrzetünk maradt fenn az évmilliók során, ha a hajunkat nem számítjuk. A természet pedig rendszerint elég jól tudja a dolgát.
Meddig megyünk el a szépség nevében?
Érdemes egy pillantást vetnünk a testszőrzet civilizációs történetére. A felesleges szőr már évszázadokkal ezelőtt zavarta az embert: a gyantázásról már i. e. 1500-ban születtek feljegyzések. Kleopátra arzéntriszulfát, égetett mész és olívaolaj keverékével szőrtelenedett, Egyiptomban pedig kígyóvérrel próbáltak küzdeni a nők a kéretlen szőrszálak ellen. Az ókori görögök is a fiatalság jelképeként látták a szőrtelenséget, akárcsak a rómaiak és a keletiek – Japánban a szőrzet ma is az ápolatlanság, a tisztátalanság jele. Míg három évtizede az számított merésznek, ha valaki „mindent lekapott” – ma már a teljes fanszőr az igazi állítás, a vagányság mutatója, és – hiába a korral lassan haladó férfi magazinok – a férfiak zöme sem a teljes szőrtelenségre esküszik a nemi tájékon, hiszen, ahogy sokan mondják: mégiscsak egy felnőtt nőt szeretnének látni az ágyban. Emlékszem, hogy életem első hónaljszőrtelenítése egy nyári hónapban történt, és tagadhatatlanul felszabadító érzés volt. A húszas éveimben áldottam a hideggyanta feltalálóját, azóta pedig gyakran imámba foglalom Gillette nevét, aki a huszadik században nők millióit segítette hozzá a pillanatok alatt megszerezhető sima lábhoz.
Valahogy mégis nehezen értem meg, miért ítélkezünk egy nő felett, ha nem tökéletes a strandon a bikinivonala. Egy makulátlanul epilált lány falatnyi bikinis képét minden további nélkül nézegethetjük – de akkor vajon miért csapja le a biztosítékot és törli az Instagram, ha ugyanez a lány bugyija mellett kunkorodó fanszőrzettel pózol a kamerába? Mikor lettünk ennyire prűdek és mikor felejtettük el, hogy a természetesség jó dolog? Talán a legjobb és leghitelesebb út azt eldönteni, mi hogyan érezzük jól magunkat, nem feltétlenül a trendek által meghatározottan ide-oda hajolni, ahogy épp fúj a szél. Az embert minden, önmagával és a testével kapcsolatos döntése meghatározza. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az önelfogadás egyetlen kizárólagos útja a szőrünk megtartása. Csak azt, hogy erről is szabadon dönthetünk, és ez a szabadság erővel ruház fel.
