Elmúltál 30 és nincs végrendeleted? Na és azt tudtad, hogy az állam is lehet örökösöd?
Vannak olyan témák, amikről nem, vagy csak keveset és nehezen beszélünk. Mi lesz a megtakarítások sorsa, ha idő előtt bekövetkezik a váratlan? Gondoltál már például arra, mi történik a bankszámládon lévő pénzeddel, a megtakarításaiddal, a kocsiddal, vagy épp a lakásoddal és az arra felvett hitellel, ha történik veled valami végzetes? Na ezért fontos, hogy legyen végrendeleted.
Ezeket láttad már?
Nyilván azon sem szoktunk gyakran gondolkodni, hogy adott esetben ki örökölne utánunk, és egyáltalán, mi egy hagyatéki eljárás hivatalos útja. Sokan a végrendelet fogalmát is csak az amerikai filmekből ismerik, így fogalmuk sincs arról, mit érdemes belefoglalni, hogyan kell elkészíteni, mi kell hozzá, mennyibe kerül, és ki segíthet az elkészítésében.
Számos olyan kérdés felmerülhet a téma kapcsán, amire a válaszokat érdemes szakemberre bízni, mint például egy családjoggal foglalkozó ügyvédre, épp ezért cikkünk elkészítéséhez is szakértőhöz fordultunk - Dr. Kánya-Juhász Nóra ügyvédhez, akinek szakterülete a polgári jog, praxisának jelentős hányadát a családjogi ügyek teszik ki, melybe beletartoznak a házassági bontóperek, szülői felügyelet rendezése, gyermek-tartásdíjjal kapcsolatos ügyek, házassági vagyonjogi ügyek, továbbá az élettársi kapcsolattal kapcsolatos egyes kérdések.
Mi az a hagyatéki eljárás?
„Az öröklési jog azt szabályozza, hogy az egyéni tulajdonban lévő javak a tulajdonos halála esetén milyen módon kerülhetnek mások tulajdonába" - kezdi a magyarázatot dr. Juhász Nóra, aki kifejti, hogy az örökhagyó halála esetén a hagyatéka, mint egységes egész száll az örökösre, tekintettel arra, hogy a magyar öröklési jog szerint az öröklés az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva azonnal és automatikusan bekövetkezik. „Tehát a magyar jog értelmében nem szükséges az örökösnek elfogadó nyilatkozatot tenni, mivel az öröklés az örökhagyó halálával megnyílik" - folytatja az ügyvédnő, aki részletesen kitér a hagyatéki eljárás céljára és menetére is.
„A közjegyző csupán tanúsítja, hogy az egyes vagyontárgyak tulajdonosa megváltozott, azonban ahhoz, hogy a tulajdonjogunkat az egyes nyilvántartásokba például ingatlan-nyilvántartásba, gépjármű nyilvántartásba bejegyeztethessük, szükséges a közjegyzői hagyatékátadó végzés" - fejti ki a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy örökölni a törvény rendelkezése vagy végintézkedés alapján lehet.
„Előbbi esetben törvényes öröklésről, az utóbbi esetben pedig végintézkedésen alapuló öröklésről beszélünk. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha nincs más örökös, a hagyaték az államra száll. Az állam tehát törvényes örökös" - magyarázza az ügyvédnő, aki arról is beszél, hogy elhalálozás esetén a hagyatékba a halál időpontjában meglévő vagyon mellett beleszámítanak az esetleges tartozások is. Ezen kívül felhívja a figyelmet arra is, hogy az örökös a tartozásokért a hagyaték erejéig felel, tehát nem lehet kizárólag tartozást örökölni.
„Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet, ezt nevezzük a végintézkedés szabadságának" - hangsúlyozza dr. Juhász Nóra, aki azt is kiemeli, hogy végrendelkezni csak személyesen lehet, és hogy egy kézzel írt dokumentum is tekinthető végrendeletnek, amennyiben tartalmaz a halála esetére szóló vagyoni rendelkezést és külsőleg egyértelműen megállapítható, hogy az örökhagyótól származik a kézírás.
„A mai fejlett jogrendszerekben - így a magyar jogban is - az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg. A törvény csak akkor jelöli ki az örököst, ha az örökhagyó örökösnevezési jogával egyáltalán nem élt, vagy nem teljeskörűen élt. A törvényes öröklés rendje az örökhagyó végintézkedése hiányában vagy annak hézagaiban érvényesül, azonban Magyarországon még napjainkban is kivételes jelenség a végintézkedés tétele, ezért gyakran érvényesül a törvényes öröklés rendje a hagyatékátadási gyakorlatban."
Az ügyvédnő azt is kifejti, hogy az örökhagyó törvényes örökösei a hatályos magyar öröklési jog szerint a leszármazói és a túlélő házastárs. Tehát az örökhagyó leszármazói közül első helyen a gyermekek tekinthetők törvényes örökösöknek, és valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl a törvény szerint. A családjogi esetekben tapasztalt szakértő arról is beszél, hogy a házastársat megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
Majd arról is beszél, hogy ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben, és ha a leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Ilyen módon örökölhetnek az örökhagyó dédszülői és távolabbi felmenői is.
Más örökös hiányában – ideértve azt is, ha a települési önkormányzat mint törvényes örökös az örökséget visszautasítja – az állam a törvényes örökös. A következőkben megvizsgálunk néhány konkrét kérdést részletesen is, amik talán benned is felmerültek a sorok olvasása közben.
Ki lehet törvényes örökös, ha nincs házastárs és gyerek?
Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Amennyiben az örökhagyó végintézkedés hagyása mellett hunyt el, úgy a végintézkedésben meghatározottak az irányadóak, tehát az ott megnevezett személy vagy személyek örökösök. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül. Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ez azt jelenti, hogy nem kötelezhető az örökös a hagyaték értékénél nagyobb érték megfizetésére, ez a határa az ő kötelezettségének.
Az örökösök egymással való viszonya nem hat ki az öröklés tényére. Irreleváns tehát öröklésjogi szempontból, hogy az örökösök egymással milyen viszonyban vannak. Amennyiben az öröklés folytán közös tulajdon keletkezik az egymással rossz viszonyban lévő örökösök között, az meg tudja nehezíteni a közös tulajdonnal való rendelkezést. Az örökösnek joga van arra, hogy az örökséget - az öröklés megnyílása után, egyoldalú nyilatkozattal - visszautasíthassa. Az örökségről való lemondás és az örökség visszautasítása két különböző jogi fogalom.
Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. Az öröklésről lemondás tehát az örökhagyó és az örököse közötti szerződés, mely lemondás történhet ingyenesen vagy visszterhesen. Ezzel szemben a visszautasítás az öröklés megnyílását követő egyoldalú nyilatkozata az örökösnek.
Mi történik a bankszámlán lévő pénzzel??
Ilyen esetben is azt kell először megvizsgálni, hogy hagyott-e végintézkedést az örökhagyó. Amennyiben igen, az abban foglaltaknak az irányadóak a hagyatékban lévő vagyontárgyak öröklésére. A törvényes öröklés rendje szerint az örökösök egyenlő arányban örökölnek. A közjegyző előtt zajló hagyatéki eljárásban a közjegyző végzésével tanúsítja, hogy az egyes vagyontárgyak tulajdonosa megváltozott, ezen végzés szükséges ahhoz, hogy az ingatlan tulajdoni lapján a tulajdonosváltozást öröklés jogcímén az ingatlan-nyilvántartásban átvezessék. Több örökös esetén ezekben az esetekben közös tulajdon keletkezik.
Egy végrendelet mitől védi meg a törvényes örökösöket?
Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. A végintézkedés szabadsága a tulajdonos rendelkezési szabadságából következik. Ez a jogintézmény azt hivatott biztosítani, hogy az örökhagyó a tulajdonával halála esetére is szabadon, kívánsága szerint rendelkezzen.
Amennyiben az örökhagyó végrendeletet hagy, úgy szabad belátása szerint rendelkezik a vagyonáról, vagy annak egy részéről. A végrendeletben meg kell nevezni a végrendeleti örökösöket, és azt is, hogy pontosan milyen vagyonelemet kíván részükre juttatni az örökhagyó. A végrendeletben tehát nincs olyan kikötés, hogy a végrendeleti örökösöknek egyenlő arányban kellene örökölni, erről is az örökhagyó dönt. Az esetleges öröklési jogi jogvitákat nem lehet csupán végintézkedés hagyásával kiküszöbölni.
Kit lehet örökösnek kijelölni egy végrendeletben?
Az örökhagyó végintézkedésében a vagyonáról rendelkezhet halála esetére. Az örökhagyó tetszése szerinti számban nevezhet örököst. Az örökhagyó bárkit örököséül nevezhet. Nincsen különbség a végrendeleti örökös és a törvényes örökösök között. Öröklés esetén az örökösöknek – ha nem utasítják vissza az örökséget – helyt kell állni a hagyatéki tartozásokért. Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel, ennek ok az, hogy ezek olyan költségek, melyek az örökös érdekét szolgálják.
Hogyan lehet végrendeletet készíteni?
Végrendelkezni személyesen lehet, azaz ez a személyes jognyilatkozat nem tehető meg képviselő útján. Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet, szóbeli végrendelkezésnek csak a törvényben meghatározott esetben van helye. Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Az írásbeli magánvégrendelet saját kezűleg kell írni és aláírni, amennyiben más által írt az írásbeli magánvégrendelet, úgy két tanú együttes jelenlétében kell az örökhagyónak aláírnia, vagy ha már az örökhagyó aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak kell elismernie.
A tanúknak is alá kell írni a végrendeletet a tanúi minőségüket feltüntetve, vagy az örökhagyó az általa aláírt végrendeletet a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi. Ezek hiánya nélkül az írásbeli magánvégrendelet alaki kellékei hiányosak, ezért érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni. Szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
Az örökhagyónak a végintézkedésben arról kell rendelkeznie, hogy halála esetére egyes, vagy az összes vagyonába tartozó tételt ki fog örökölni. Ahhoz, hogy a végrendelet megfeleljen a törvény által szabott alaki és tartalmi feltételeknek mindenképpen szakember segítségét érdemes igénybe venni, ugyanis az érvénytelen végrendelet biztosan nem fogja elérni az örökhagyó által kívánt célt. A közjegyző előtt készített végrendelet díját a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet alapján határozza meg a közjegyző, az ügyvéd által készített végrendelet díja – ahogyan minden más egyéb ügyvédi megbízási díj is – szabad megállapodás tárgyát képezi. Nincs általános díjszabás, hiszen a megbízási díj mindig az ügy munka ráfordítás igényétől, illetve az ügy értékéhez kapcsolódó felelősség mértékétől is függ.
Miről lehet végrendelkezni?
Az örökhagyó a vagyonáról tud végrendeletet készíteni, nincs szabály arra vonatkozóan, hogy a vagyona egyes elemeiről nem lehetne halál esetére rendelkezni. A magyar jog az állatot dologként kezeli, tehát a tulajdonjog szabályait kell rá alkalmazni, így lehet végintézkedéssel rendelkezni például a házi kedvencről is.
Kinek kötelessége intézni a temetést?
Az örökhagyó illő, azaz az örökhagyó életkörülményeihez, anyagi helyzetéhez igazodó, eltemetésének kötelezettsége elsősorban morális kötelezettség, de szükség esetére a kötelezettség sorrendjét jogszabály is meghatározza. Ettől függetlenül gyakran felmerülő kérdés, hogy a temetési költségek kit terhelnek. Ha az örökhagyó a saját temetését végrendeleti meghagyással vagy külön megbízási szerződéssel nem rendezi, vagy arra nem a szerződéses eltartó köteles, a költségeket főszabály szerint az örökös köteles viselni.
