előfizetésem
Hírlevél
Több mint száz év után fedezték fel a Drakula írójának elveszett rémtörténetét, pedig egy kézenfekvő helyen lapult
Bram Stoker gótikus horrorregényét, a Drakulát szinte mindenki ismeri. Ám az író korábban egy hasonlóan vérfagyasztó novellát is publikált, melynek aztán rejtélyes módon nyoma veszett…
Van egy népszerű kirándulóhely Angliában, a Hindenhead közelében található Devil's Punch Bowl. A fővárosból is könnyen megközelíthető tájegység legmagasabb pontja Gibbet Hill, ahonnan tökéletes panoráma nyílik a szakadékszerű völgyre és tiszta időben akár Londonig is ellátni. Éppen ezért a dombtetőt és a csúcsán magasodó hatalmas kelta keresztet a túrázók is gyakran felkeresik. Azonban a Gibbet Hill egyáltalán nem véletlenül kapta az Akasztófa-domb nevet. Ha néhány száz évvel visszatekerjük az idő kerekét, akkor egy sötét, baljós vidékre kerülünk, és megelevenedhet előttünk a környék hátborzongató története.
A helyhez ugyanis egy gyilkosság emléke kötődik: 1786-ban egy Londonból Portsmouth felé tartó tengerészt út közben három férfi megtámadott, majd brutális kegyetlenséggel megölt. Az elkövetőket elfogták és bitófára küldték: Gibbet Hillen akasztották fel őket, testüket pedig sokáig közszemlére tették, hogy elrettentsék a többi bűnözőt. A kivégzések után Gibbet Hill sötét, kísérteties hírnévre tett szert. A helyiek és az utazók egyaránt rettegtek a környéktől, tartva a gonosz szellemektől és az útonállóktól. Ezért 1851-ben egy kelta keresztet állítottak a dombtetőn, hogy elűzze a környék lakóinak babonás félelmeit és rossz érzéseit.
A Drakula íróját is megihlette a kísérteties hely
A világhírű író, Bram Stoker 1890-ben megjelent novellája ezt a hírhedt, baljós helyszínt kelti életre: a hátborzongó Gibbet Hill című történetben egy utazó a gyilkosság emlékét őrző helyszínen három különös gyermekkel találkozik, majd később szemtanúja lesz a gyerekek és egy kígyó furcsa szertartásának. Miután a férfi álomba szenderül, arra ébred, hogy a gyerekek megkötözik, és különféle kegyetlenségeknek vetik alá, majd miután késsel megérintik a szemgolyóját, elveszíti az eszméletét.
Amikor magához tér, már egy nászutas pár van mellette, majd a történet csúcspontján egy kígyó kúszik ki a férfi mellkasából.
A horrorisztikus történet a Dublin Daily Express karácsonyi mellékletében jelent meg 1890-ben, a mű azonban különös módon ezután teljesen kiesett az irodalmi emlékezetből. A publikálását követően nem került be Stoker novellásköteteibe, a későbbi bibliográfiákban sem jegyezték fel, sőt az irodalmi kutatások sem tartották számon. Így a novella több mint 130 évig rejtve maradt az olvasók és az életrajzírók előtt, mígnem a dublini könyvtár egyik látogatója, Brian Cleary teljesen véletlenül rá nem talált a Gibbet Hill-i rémtörténetre.
Hátborzongató, misztikus fotókon elevenednek meg a magyar hiedelemvilág legfélelmetesebb alakjai
Így bukkant rá egy könyvtári olvasó a Drakula őseire
Brian Cleary amatőr irodalomkutatóként gyakran töltötte szabadidejét az Ír Nemzeti Könyvtárban (National Library of Ireland). Egy műtét utáni lábadozás során is a kedvenc időtöltésének hódolt, és a brit újságarchívumot böngészte, amikor rálelt egy 1891. január 1-jén megjelent hirdetésre a Dublin Daily Express hasábjain. A hirdetés az előző év decemberében kiadott karácsonyi mellékletet népszerűsítette, és felsorolta annak szerzőit, illetve írásait. A listán szerepelt a Gibbett Hill by Bram Stoker cím is.
Ez a nyom vezette el az 1890. december 17-én megjelent melléklethez, amelyben a novella teljes szövegét megtalálta. Stoker munkásságának nagy rajongójaként rögtön tudta, hogy rejtett irodalmi kincset fedezett fel. Még egyszer átkutatta az író életrajzait és műveinek bibliográfiáit, de sehol sem talált utalást a Gibbet Hill című novellára. „Ott ültem ebben a gyönyörű könyvtárban 2023. október 12-én, és lélegzetvisszafojtva néztem az írást. Közben pedig arra gondoltam, hogy valószínűleg én vagyok az egyetlen élő ember, aki olvasta ezt a történetet” – nyilatkozta a felfedezést követően Brian Cleary.
A férfi ezután felvette a kapcsolatot Paul Murray életrajzíróval, aki hitelesítette, hogy valóban egy korábban nem dokumentált Stoker-műről van szó, és a felfedezésről az Ír Nemzeti Könyvtár igazgatóját is értesítették. A Drakula írójának elveszett műve így 2024 őszén ismét napvilágot láthatott, ezúttal már egy illusztrált kötetben.
A rémtörténet felfedezésének jelentősége
Paul Murray szerint a novella felfedezésének fontosságát növeli, hogy 1890 decemberében publikálták, amikor Stoker már elkezdett jegyzeteket készíteni a Drakulához. Az életrajzíró szerint a Gibbet Hill valószínűleg 1890 őszén születhetett, vagyis akkor,
amikor a későbbi világhírű Drakula-regény gondolata már foglalkoztatta az írót.
Murray a két műben nyelvi párhuzamokra, visszatérő szófordulatokra és hasonló képi megoldásokra hívta fel a figyelmet. A Gibbet Hillben továbbá számos olyan motívum fedezhető fel, melyek Stoker későbbi műveiben is megjelentek.
Bár az író legismertebb alkotása az 1897-ben megjelent Drakula, a horrorregény nem előzmények nélkül született: az író már évekkel korábban készített feljegyzéseket a műhöz, és egyéb írásaiban is felfedezhetők azok a témák és motívumok, amelyek aztán a regényben teljesedtek ki. A Drakula később egy olyan irodalmi alapművé vált, amely – a számos filmes és színházi adaptációnak köszönhetően – a populáris kultúrában is meghatározó helyet foglal el, és Drakula gróf a világ leghíresebb vámpírfigurájává vált.
Magyar édesanyaként őszintén elmondom, mit gondolok az itthoni halloweenezésről
Ugyanakkor a Gibbet Hill felfedezése nem csupán egy újabb novellával egészíti ki a Stoker-életművet, hanem lehetőséget ad arra is, hogy az irodalomtörténészek jobban megértsék a szerző írói fejlődését. A felfedezés további érdekessége, hogy az írás nem egy elzárt hagyatékból, egy padláson talált füzetből, vagy egy magángyűjteményből került elő, hanem mindvégig ott volt a könyvtár hatalmas, 12 millió dokumentumot őrző gyűjteményében. Brian Cleary története tehát arra is emlékeztet, hogy nem csak a tudósok tehetnek szenzációs felfedezéseket. Hanem sokszor a kíváncsiság, a lelkesedés és a kitartó kutatás is elég lehet ahhoz, hogy egy rég elfeledett kincs nyomára bukkanjunk.
