Mi történik egy várossal, amikor már túl sokan akarják látni? Dubrovnik története egyre inkább erről a kérdésről szól. A Trónok harca forgatási helyszínként világszerte ismertté vált horvát város ma már nem azon dolgozik, hogy vonzzon ide embereket, hanem azon, hogyan tud együtt élni a népszerűség következményeivel.
Ezeket láttad már?
A hegyek felől érkezve, madártávlatból pillantottam meg először Dubrovnik városát. Felülről időtlennek és nyugodtan tűnt, a várfalhoz érve egészen más arcát mutatta. A Pile-kapunál hosszú sor kígyózik. A nyári hőségben alig lehet haladni, az óvárosban egymást érik a turistacsoportok.
Hamar világossá válik, hogy a tömegturizmus messze túlmutat a zsúfolt utcákon, a város működésére, a helyiek életére és a környezetre is hatással van. Hogyan lehet a nemzetközileg kedvelt város továbbra is élhető? Erre kerestem a választ Dubrovnikban.
Dubrovnik óriási népszerűségnek örvend a turisták körében
Dubrovnik óvárosát az UNESCO 1979-ben a Világörökség részének nyilvánította. Korábban a Bizánci hatalom és a Velencei Köztársaság fontos városa volt, az akkor Raguza nevet viselő város. Napjainkban a népszerűsége csak részben köszönhető a gazdag történelmi múltjának. A 2010-es évek elején itt forgatott Trónok Harca sorozat ikonikus helyszíneként berobbant a popkultúrába. A közösségi média korában a város Európa egyik legfelkapottabb úti céljává vált. Dubrovnik nemzetközi ismertsége új szintre lépett, ami a tömegturizmus kezelésében is új kihívásokat eredményezett.
Dubrovnik esete nem egyedi. Az utóbbi években Barcelona, Velence, Athén vagy a Kanári-szigetek is egyre gyakrabban kerülnek a hírekbe, mert a turisták száma már nemcsak a helyi gazdaságot, hanem a mindennapi életet is alapjaiban alakítják át. A jelenséget az angol szakirodalom overtourism-nak vagyis tömegturizmusnak nevezi. Ami a városa vonatkoztatva azt jelenti, hogy az ide utazók száma olyan méreteket ölt, hogy a turizmus előnyei mellett egyre inkább számolni kell a negatív következményekkel is.
Kiderült, melyik európai városban a legtisztábbak a szállások: nincs is olyan messze tőlünk
A turistáknak kiadott lakások miatt csökken a helyiek számára elérhető lakások száma, miközben a lakbérek emelkednek. A megnövekedett turisták száma egyre nagyobb terhet ró a városi környezetre és infrastruktúrára. Több vizet és energiát igényel miközben több hulladék és szennyvíz keletkezik, amelyek mind helyiek életminőségére hatnak.
true
A városvezetés tudatosan kezdte újragondolni a turizmus működését
Egy történelmi város számára a turista nemcsak látogató, fogyasztó is. Gazdasági növekedést biztosítanak, de egyben terhelést is. Dubrovnik gazdaságának egyik legfontosabb pillére az idegenforgalom, ezért fontos szempont, hogy a város hosszú távon is élhető maradjon. Éppen ezért Dubrovnik városvezetése az elmúlt években tudatosan kezdte újragondolni a turizmus működését. A világörökségi helyszín védelmében korlátozni kezdte, hogy egyszerre hány ember tartózkodhat az óvárosban.
A turistáknak létrehozott jegyrendszer, a Dubrovnik Pass, amely tömegközlekedésre és kulturális intézményekbe biztosít belépést, nemcsak egy kedvezménykártya, hanem egy finanszirozási eszköz is. A megvásárlásából származó bevételek jelentős százalékát közvetlenül a horvát kulturális örökség védelmére fordítják. A Dubrovniki Régiségek Barátainak Társasága palotákat, erődöket újít fel belőle. Tehát a turizmusból befolyt összegből a városkép fenntartására forgatják vissza.
Egy másik komoly nehézséggel is szembe kellett nézni, a tengerjáró hajók megnövekedett forgalmával. Néhány óra leforgása alatt a hajókról érkező tömegek kiszolgálása nemcsak a helyi infrastruktúrára nézve jelent komoly terhelést, hanem befolyásolja a már ott nyaralók és a helyiek mindennapjait. Zsúfoltabbak lesznek az utcák, a buszok, nehezebb szabad asztalt találni az éttermekben. Az óváros ma már nemcsak történelmi helyszín, hanem egyfajta turisztikai díszlet is.
A számtalan Trónok harca bolt, souvenir shopok és a turistákra szabott szolgáltatások sorakoznak egymás mellett. Egyre több üzlet és vendéglátóhely alkalmazkodik a látogatók igényeihez, háttérbe szorulnak azok funkciók, amelyek egy várost elsősorban a saját lakói számára teszik élhetővé egész évben. Különösen a fiatalok számára jelent gondot Dubrovnikban az otthonteremtés a lakhatási kínálat miatt.
Mit adhat egy utazás, ha nőkkel indulsz útnak?
A helyi közösségek profitálhatnak a turizmusból
A turizmusnak viszont van egy oldala, ami kifejezetten a helyi közösségeket erősíti. A helyi piacok és termelői strandok nemcsak a turisták számára jelentenek autentikus élményt, hanem a környékbeli kistermelőknek is lehetőséget adnak arra, hogy közvetlenül értékesítsék a termékeiket.
Érzékelhető, hogy a város működtetői egyre inkább keresik a megoldást arra, hogy hogyan lehet hosszú távon megőrizni a turizmusra épülő értékeket. Céljuk, hogy a történelmi utcák ne kizárólag a turisták díszletei legyenek, a helyiek ne szoruljanak ki a belvárosból, csökkentsék a környezet túlterhelését, ne sérüljön se a turisták, se a helyiek érdeke. Dubrovnik bakancslistás úticél, de utazóként feltétlenül tiszteletben kell tartani, azt az elvet, hogy ne csak kapjunk a helytől, hanem jelenlétünkkel óvjuk is, pozitívan hassunk is rá.
Egy Washington DC mellett élő magyar nő elárulta, mennyibe kerül az élet odakint - GLAMOUR 
