Jégvarázs a színfalak mögött – így készültek Anna szerepére a Madách Színház színésznői

Az ikonikus Anna Grand Hotel kávézójának teraszán tartott beszélgetésben szó esett a castingról, a próbafolyamatról, a Disney szigorú szabályozásairól és arról is, milyen értékeket közvetít a Jégvarázs Anna karaktere.

Egy Disney-produkció esetén számos szempontnak meg kell felelni a szereplőválogatás során. Hogyan zajlott a casting?

Aisha: Az egész egy Szirtes Tamás igazgató úrtól kapott e-maillel kezdődött, amelyben meghívott minket a castingra. A felhívásban már benne volt az anyag is, amiből készülnünk kellett: a Mától mindörökké című dal – Anna szólója –, valamint egy részlet az egyik duettből. A válogatás hosszú folyamatnak bizonyult, rengeteg embert hívtak be, az ének mellett táncfeladatot is kaptunk. Jó pár héttel később jött a telefon, hogy mi kaptuk meg Anna szerepét.

A Jégvarázs Annáit megformáló színésznők rajonganak a karakter optimizmusáért

Anita, neked talán nem is olyan idegen a hasonló szereplőválogatás: az Evita esetében Andrew Lloyd Webber csapatának is döntő szava van a kiválasztásban. Miként élted meg, hogy kiválasztottak a főszerepre?

Anita: Az Evita talán a legnehezebb szerep, amit valaha játszottam – és valószínűleg, amit valaha játszani fogok. Amikor felhívtak, hogy megkaptam a lehetőséget, az első gondolatom az volt, hogy talán túl fiatal vagyok hozzá. Aztán belegondoltam: Eva Perón mindössze 33 évesen halt meg, a történet pedig gyerekkorától egészen a haláláig végigkíséri az életét. Így valójában abszolút az én korosztályomhoz áll közel.

Eddig a világon szinte mindenhol idősebb színésznők alakították Evitát, kivéve az idén Londonban bemutatott előadásban, ahol a huszonnégy éves Rachel Zegler játszotta a főszerepet. Abban bízom, hogy Eva ezáltal közelebb kerülhet a nézőkhöz: úgy láthatják őt, amilyen valójában volt – egy fiatal, karizmatikus, de sebezhető nőként. Csodálatos érzés megformálni, és nagyon kíváncsi vagyok, lesz-e még valaha egy ennyire nagy kihívás az életemben.

5 zseniális színésznő, akit meghallgattak Wednesday szerepére Jenna Ortega mellett

Hien, téged a legtöbben talán énekesnőként ismernek, pedig 2015-ben debütáltál Kimként a Miss Saigonban. Milyen volt tíz év után a visszatérés?

Hien: Két éve debütáltam én is a SIX-ben a pop csapat tagjaként, hatalmas kihívás volt számomra. Nincs még sok tapasztalatom a színészmesterségben, viszont rengeteget tanultam a zseniális kolléganőimtől, például Aishától és Anitától. A Jégvarázs is hatalmas próbatétel, de más szempontból. Nagyon élvezem a próbafolyamatot, és nagyon várom az előadást.

A SIX egy különleges koncertmusical, amelyben VIII. Henrik hat felesége popdívaként meséli el a történetét. Mindhárman szerepeltek benne, van, aki a pop, és van, aki a színésznő szereposztásban. Milyen ez a rendhagyó közös munka?

Anita: Valóban nem megszokott a helyzet, de rengeteget tanultunk egymástól a próbafolyamat alatt. Természetesen voltak nehéz napok, de összességében a legtöbb próba jó hangulatban telt mindannyiunk számára.

Melyik nagyobb kihívás, egy történelmi szereplőt megtestesíteni vagy egy teljesen fikcionális karaktert alakítani?

Anita: Szerintem egy létező személy megformálása mindig nehezebb feladat, mert kevesebb szabadságot enged. Persze megpróbálhatunk magunkra szabni egy szerepet, de mégis ott van a tudat, hogy az illető valóban élt: voltak kapcsolatai, barátai, problémái – mindezt be kell építenünk magunkba. A színpadon úgy kell gondolkodnunk és cselekednünk, ahogy ő tette volna, nem pedig úgy, ahogy mi gondoljuk.

Ezért érzem talán nehezebbnek egy valós személy megformálását. Anna esetében szabadabb kezünk van, bár a mese adta keretek itt is határt szabnak. Ez egészen más, mint amikor egy irodalmi alkotásból születik színdarab, és a néző sosem látta a karaktert fizikai valójában – csak a könyv lapjain vagy a képzeletében.

Milyen értékeket közvetít Anna szerepe számotokra?

Aisha: Nekem Anna az örök optimizmust jelenti. Nála a pohár mindig félig tele van, míg én sajnos nem vagyok ennyire derűlátó, nálam sokszor inkább teljesen üres a pohár. Anna viszont a legszélsőségesebb helyzetekben is megtalálja azt a reményt, amibe kapaszkodni tud. Szerintem ez fantasztikus útravaló mindhármunknak: az életet lehet Anna hitvallása szerint szemlélni. Sokkal könnyebben vesszük az akadályokat, ha optimizmussal és reménnyel állunk elébe a megpróbáltatásoknak.

Elza erőteljes, távolságtartó személyisége mellett Anna sokszor álmodozónak tűnhet. Milyen érzés Annát megformálni Elza mellett a Jégvarázsban?

Hien: Én nagyon szeretem Anna karakterívét. Az első felvonásban még kissé naivabb, játékosabb és nagyon vágyik arra, hogy kapcsolódjon másokhoz. A második felvonásban viszont már egy magabiztosabb, érettebb nőt látunk. Nagyon közel érzem magamhoz, mert segít megtalálnom önmagamban is azt a bátorságot és kitartást, ami kell az élethez és a szerepemhez is.

3 film a pszichológus szerint, amit minden embernek látnia kellene

Aisha: Mindemellett Anna egy végtelenül humoros karakter. Nagyon örülök, hogy őt játszhatom, mert igazi üde színfoltja az előadásnak. Állandóan körbelengi az optimizmus, a derű és a játékosság. Rengeteg lehetőség és színészi játék rejlik benne, sokkal több, mint amit más, akár humorosabb női karakterekben megtalálunk a zenés színházban.

Gyerekként álmodoztatok arról, hogy egyszer majd színésznők vagy akár hercegnők lesztek? Hogyan indult az út, ami a Jégvarázsig vezetett?

Aisha: Nekem mindig is megvoltak a zenés színházi álmaim. Amikor kilencévesen megnéztem a Rómeó és Júliát Dolhai Attila és Szinetár Dóra főszereplésével, megfogadtam, hogy egyszer én is viselem majd azt a hófehér esküvői ruhát. Ezt az álmot sikerült elég fiatalon, húsz éves koromban megvalósítanom. Amikor a Jégvarázs első része a mozikba került, még nem is sejtettem, hogy ha valaha színpadra állítják Magyarországon, akkor az egyik Annát én alakíthatom majd.

Hien: A Miss Saigon volt az a darab, amely mindent megváltoztatott bennem. Akkor döntöttem el, hogy szeretnék minél többet tanulni, fejlődni és új lehetőségeket találni a musical világában. Korábban nem igazán ismertem darabokat, sokkal inkább a pop karrieremre fókuszáltam. Mindig is szerettem a Disney meséket és a dalokat is, viszont nem igazán jártam zenés darabokra.

Pálmai Anna: „Most igazán jól vagyok”

Mi az a plusz, amit a Jégvarázs adott nektek?

Aisha: Egyke vagyok, mégis mindig vágytam arra, hogy legyen testvérem. Úgy érzem, ez a mélyebb kapcsolódási vágy Annában és bennem is megvan – talán ez egy közös kapocs kettőnk között. Nagyon szeretek együtt dolgozni a lányokkal, még úgy is, hogy a darabban nem testvéreket alakítunk, hanem egymást váltjuk.

Mindhárom kolléganőmmel – Muri Enikővel, Arany Tímeával és Zámbó Brigittával –, akik Elsát játsszák, szuper az összhang. Élmény velük együtt megélni egy-egy jelenetet. Még ha éppen egy viharosabb Anna Elsa-szituációról is van szó, ezek az energiák, szikrák olyan testvéri dinamizmust teremtenek, amit a saját életemben sosem tapasztalhattam meg.

Hien: Én is a testvériség üzenetét emelném ki a darabból. A legtöbb hercegnős mese arról szól, hogy a herceg fehér paripán hozza el a csodát. Itt viszont a varázslat a két lánytestvér kapcsolatában rejlik. Nekem két bátyám van, ezért különösen megható számomra a történet. Amikor az Elsával közös jeleneteket próbáljuk, mindig eszembe jutnak a saját testvéreim.

Görög Zita: „Jó érzés, hogy tudtam egy ilyen fajsúlyos ügyben segíteni”

Anita: Nekem is van egy bátyám, ezért a testvéri kapcsolat ábrázolása nagyon közel áll hozzám is. Mégis más, amikor valakinek nővére van – ezt az érzést sosem tapasztaltam meg, így az előadás ad belőle egy szeletet, egy különleges bepillantást. Szerintem ez az, amit máshol aligha élhetünk át: ez a fajta varázslat, amit a darab nyújt.

A látványvilág, a zeneszámok és a színpadi pillanatok olyan élményt adnak, amitől az embernek az az érzése támad, hogy most valami igazán különlegeset pipálhatott ki a képzeletbeli listáján. Olyat, amit a való életben valószínűleg sosem kapnánk meg ebben a formában. Én ezért vagyok nagyon hálás ennek az előadásnak: mert képes ezt a csodát átadni.