Fontosnak tartjuk, hogy a női szemszög egyre erőteljesebben megjelenjen a művészetek területén is. Rabóczky Judit szobrász munkáit nem először ajánljuk, a sikeres szobrász szerepelt már a magazin oldalain. Újabb kiállításával mindenkit lenyűgözött.
Ezeket láttad már?
Rabóczky Judit ez alkalommal ismét a vashoz, mint anyaghoz nyúlt, hogy megalkossa a rémisztő, tekintélyt követelő és archaikus vas kalodáit és büsztjeit. Vasra verve című kiállítása nagy hatással lesz rád, ha élőben is megnézed a szobrokat.
A teltházas megnyitó
Korábban a Vasének című kiállítása kapcsán láthattuk az elismert kortárs szobrász, Rabóczky Judit kiteljesedését a vassal, ott olyan ikonikus műalkotásokat alkotott, mint a Vasmenyasszonyok szoborcsoport, vagy az Önszülő alakja – a magazinunknak adott interjújában provokatív darabjairól korábban nekünk is mesélt. Már ott is felbukkantak a vaspántos büsztök, a mostani Vasra Verve tárlat pedig teljes egészében ezek előtt tisztelgett. A teltházas megnyitón először Szabó T. Anna olvasta fel az alkalomra írt versét, amiben a vaskalodák és maszkok szexista múltját és a női lét belénk nevelt szégyenérzetét taglalta. Az előadását Gergye Krisztán táncos performansza követte Kaardatyah zenei aláfestésével. A kiállítótérben egymás melletti oszlopokon magasodtak a tekintélyt parancsoló büsztök és alakok, a falakról pedig a maszkok lógtak, amelyeket a látogatók kedvükre magukra is illeszthetnek.
Társadalomkritika, nem csak a múltról
A kiállításhoz hozzátartozik egy fotóperfomansz-sorozat is, amelyben az alkotó barátai, színészek és művészek pózolnak a „szégyenteljes maszkokkal”. A talált fémhulladékból, háztartásban használt vastárgyakból, és haszontalanná vált szerszámokból hegesztett alkotások rémisztően idézik meg a múlt vaskalodáit és szégyenítő eszközeit. A maszkokat vizsgálva akaratlanul eszünkbe juthatnak a középkori kínzóeszközök, vagy maguk a kínzók is, illetve akár a fejkosár is, amellyel a pletykás nőket publikusan büntették. A kiállított szobrok ösztönösen kiváltják ezeknek az időknek a diszkomfortérzetét, ugyanakkor a maszkokat viselve lehetőségünk adódik újraértelmezni a társadalmi erőviszonyokat, és a nők történelmi megpróbáltatásait. Egyes értelmezések szerint az emberek nem változó természetére világítanak rá a szégyenmaszkok és vaskalodák – de végsősoron az üresen álló büsztök igazából csak ránk, a kíváncsi látogatókra várnak, hogy megtöltsük őket jelentéssel.
„Fontos számomra, hogy olyan dolgot hozzak létre, ami eddig még nem volt” – Interjú a legendás Kenguruval az első festészeti kiállításáról
A Vasra Verve április 14-ig látogatható a B32 galériában.
