előfizetésem
Hírlevél
Sinkovics Judit: „Ha kellően kíváncsiak tudunk maradni, az emberi tudás sosem veszti el az értékét”
Ritka és rendkívül szerencsés együttállás, amikor valaki a karrierjére nem csupán pénzkereseti lehetőségként, hanem egyfajta kiteljesedésként tekinthet. Sinkovics Judit jelmeztervező és gyűjtő, az Ambra megalapítója, vállalkozásában megtalálta mindazt, amire mindig is vágyott.
Judit ma is ugyanolyan szenvedéllyel és odaadással alkot, mint amikor először rájött, hogy érdeklődése egyre inkább az öltözködés kultúrája felé viszi. Vezetőként igazi csapatjátékos, rendkívül szerény és alázatos a munkájában, miközben számos film, színházi előadás és művészeti projekt fűződik a nevéhez. Egy adott feladatban komplex módon tud elmerülni: az öltözködés történetén, az ékszerviselési hagyományokon és a különböző korok szimbolikáján keresztül alakítja ki egyedi tervezői nyelvét.
Emellett szenvedélyesen érdeklődik a festészet iránt is – gyűjtőként úgy tartja, hogy a festészet a kultúránk egyik legnemesebb vizuális hordozója, amely az általa megfigyelt karakterekhez is szorosan kapcsolódik.
Kifinomult látásmód
Judit pályája kezdetétől olyan közösséget szeretett volna maga köré teremteni, amely érti ezt az érzékeny szemléletet, és osztozik abban a tudásvágyban és kíváncsi odaadásban, amellyel egy feladat valóban kiteljesíthető – nem csupán a felszín kapargatásáról szól. Nem azokat választja maga mellé munkatársnak, akik „csak dolgozni vagy pénzt keresni” szeretnének, hanem azokat, akikben megvan a törekvés arra, hogy mélyebb rétegekhez is kapcsolódjanak.
Az emberi kreativitás pótolhatatlan
Ma már a különböző digitális eszközök Judit szakmai területein is jelen vannak, de ő úgy véli, az analóg kutatás – könyveken, festményeken, eredeti szabászati emlékeken keresztül – semmihez sem fogható. Legutóbbi projektje, a The Third Parent című horrorfilm élesen megmutatta számára, milyen mértékben tolódik el a hangsúly az utómunkában létrehozható effektusok felé.
„Egyre több az olyan részlet, amit már nem éri meg legyártani – művégtagok, sebek, különleges felületek –, hiszen mindent meg lehet rajzolni digitálisan.” Úgy gondolja, ebben a helyzetben az ő szerepe abban válhat igazán értékessé, hogy megtalálja az értékmegőrzés formáit: az emberi tapasztalatot, a „kézzel gyűjtött” tudást, a magángyűjtemények és könyvtárak építését – mindazt, ami jelentős művészeti emlékeinket őrzi, és méltó hagyaték lehet a digitális zsenialitás mellett.
Katona Bálint: „Megöregedni nem ciki, bohócnak öltözni igen”
„Ha kellően kíváncsiak tudunk maradni, az emberi tudás sosem veszti el az értékét.” Szerinte az együttműködés, az inspirációk közös áramlása, valamint a kosztümprodukciókban dolgozó szakemberek összehangolt munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy egy-egy projekt valóban életre keljen. „Én magam egyedül nem vagyok elég egy filmhez” – mondja. Judit cége, az Ambra minden komoly sikerét ennek az összeszokott, professzionális szervezetnek köszönheti.
Ez nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is közös alkotás, ahol mindenki a maga egyedi tudásával és érzékenységével járul hozzá az egészhez. „Az Ambrában létrejövő dinamikus, sokszínű csapatmunka számomra kulcsfontosságú.” Judit számára kiemelten fontos, hogy a lehető legprecízebben ássa bele magát az adott korszakba, együtt gondolkodva a rendezőkkel és a vizuális alkotókkal.
A kutatás és az anyagbeszerzés a munkája egyik legizgalmasabb része, gyakran utazással jár – nemrég egy reneszánsz filmen dolgozott, amelyet egy svéd rendezővel készített. Firenzéből és más európai városokból szerezte be a korhű anyagokat. A tervezési folyamat rendkívül részletes volt: több száz saját tervezésű és kivitelezésű ruhadarab készült, eredeti referencia alapján – a bőrmunkától kezdve a páncélokig. A projekt jelentős koordinációt igényelt számos varrodával, és komoly feladat volt egy ilyen összetett csapat irányítása.
„Az volt számunkra a legnagyobb kihívás, hogy mai szemmel is érthetővé tegyük a korszakot – a színek és anyaghasználatok révén frissítsük fel a látványt, miközben hűek maradunk a történelmi hitelességhez. Ez az érthetőség kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy történelmi témájú film ma is élvezetes és releváns legyen.” Az ékszerkutatás iránti szenvedélye ebben a projektben is hangsúlyos szerepet kapott – a festményeken megjelenő karakterek ékszereinek, köveinek és szimbólumainak kiválasztása hozzájárult a történet mélyebb megértéséhez.
„Az ékszerek nemcsak a történelmi pontosságot erősítik, hanem a film vizuális világának is meghatározó elemei.” A munkafolyamat során a kortárs inspirációk is fontos szerepet kaptak – például a kortalan divat jelenlegi szereplői, mint Pier Paolo Piccioli munkássága a Valentinónál, szintén hatással voltak a látványvilág kialakítására. E vizuális hatások integrálása cél volt, hogy a film friss, mai szemmel is izgalmas látványt nyújtson.
Minden apró részlet számít
Deák Kristóf Foglyok című filmje remek példa arra, milyen izgalmas a karakterek és kosztümök életszerű alakulása. A film a hidegháború idején tíz napra egy lakásba zárt emberek öltözetének fokozatos változását, amortizációját mutatja be – a bezártság hatására. Az ilyen típusú történelmi tematikák alapvetően érzékenyítő hatásúak – ez az érzékenység és intuitív gondolkodás Judit munkájának meghatározó része. Legutóbbi közös projektjük, a The Third Parent, egy gyors tempójú, intenzív munka volt, amely a napi kihívások ellenére is feltöltötte. Az alkotóktól kapott elismerés és a pozitív visszajelzések segítettek abban, hogy a folyamat valódi élménnyé váljon.
Sinkovics Judit munkássága azt bizonyítja, hogy a múlt értékeiből építkezve, érzékenységgel és elhivatottsággal lehet igazán maradandót alkotni. Számára a tervezés nem csupán szakma, hanem híd a kultúra rétegei és a kortárs vizualitás között – ahol minden részletnek jelentősége van.
A filmkészítésen túl mély érzelmi kötődés fűzi gyűjteményeihez is, amelyekben nem csupán esztétikai, hanem hatalmas szellemi értéket lát. Hisz abban, hogy ha komolyan vesszük az értékmegőrzést és a kultúránk sokrétegű szövetének megismerését, akkor a benne rejlő tudás mások számára is jelentőséggel bírhat. A jövőt izgalmas, organikus időszaknak látja, amelyben tovább él a jelmeztervezés iránti szenvedély, párhuzamosan a gyűjtemény építésével.
Tervei között szerepel, hogy az Ambra terei egy napon galéria vagy kiállítótér formájában is megnyíljanak a nagyközönség előtt. Addig pedig élvezi munkája változatosságát, amely újabb és újabb helyekre, területekre vezeti – megőrizve azt a szakmai autonómiát, amely az elmúlt húsz évben mindig is meghatározta az útját.
A jelmeztervezés művészete - interjú Nagy Fruzsinával
Régi korok nyomában
Sokan keresik a választ, és gyakran fel is teszik Juditnak a kérdést: mitől lehet sikeres egy alkotó? Hogyan lehet egy kreatív tevékenységből sikeres vállalkozást építeni? „Autodidakta vagyok, a családomban nem voltak nagy művészek, viszont kifinomult, kultúrakedvelő emberek annál inkább”– meséli Judit. A mai napig szenvedélyesen kutatja a tudást, különösen a művészettörténet területén.
„Pályám kezdetét, ahogy a jelenlegi működésem felépítését is, a gyűjtés formálta. Fontosnak tartottam érteni a különböző korok viseleteit, anyaghasználatait, minta- és színrendszereit, valamint tárgykultúráját. Ezeken a részleteken keresztül válik érthetővé a filmekben megjelenő karakterek személyisége, és így tud közelebb kerülni a mondanivaló is. Ebből a gyűjtési törekvésből építettem fel egy XX. századi ruhagyűjteményt, amely azóta fokozatosan ékszer- és kiegészítőgyűjteménnyé alakult át – benne különböző korok szemüvegkereteivel, egyedi fazonú cipőkkel, és nem csupán a XX. század izgalmas ékszereivel.
A kosztümdizájn struktúráját mestereimtől és saját tapasztalataimból alakítottam ki. Hálás vagyok a tanulóévekért, amikor az iskolai keretek helyett a színházi kivitelezési folyamatokban, ruhapróbákon – Berzsenyi Kriszta mellett –, valamint külföldi reklámforgatásokon Andó Ildi és Marton Diana csapataiban szocializálódva sajátíthattam el, mitől lesz valami igényes, kifinomult, és egyben egy professzionális gyártási folyamat része.”
Fotóasszisztens: Gönczöl Gergő, Retusőr: Hruska Dóri, Stylist: Sinkovics Judit, Haj: Kozma Norbert, Helyszín: AMBRA
