Kijózanító felmérés készült a tinédzserek digitális világképéről, alapjaiban változtak meg az önértékelés mutatói

2025-re egyértelművé vált: a magyar fiatalok digitális világképe sokkal árnyaltabb és összetettebb, mint ahogy azt a kívülállók sokszor feltételezik. A Be Social legfrissebb, „Tinik a neten” felmérése feltárja, hogy a 14–25 éves korosztály tagjai nem feltétlenül azok, akik hangosak, láthatók vagy mindent megosztanak magukról. Épp ellenkezőleg: a válaszadók több mint fele egyáltalán nem posztol rendszeresen közösségi platformokon, és minden harmadik fiatalnak van olyan titkos profilja, amit még a közvetlen környezete sem ismer. Ez a tendencia nem feltétlenül a visszahúzódás jele – sokkal inkább egy tudatos döntés a saját határok megtartásáról, a kontroll visszaszerzéséről egy olyan térben, ahol a figyelem az első számú valuta.

A privát szféra újraértelmezése

A közösségi média nemcsak kommunikációs, hanem identitásépítő tér is. A felmérésből látszik, hogy a tinik jelentős része több különböző fiókot használ egy-egy platformon belül – akár egyet a családnak, egyet a barátoknak, és akár egy harmadikat, amelyre csak a legszűkebb kör lát rá. Ez a szétválasztás arra utal, hogy számukra a digitális tér nem homogén: más arcukat mutatják meg attól függően, kinek szól az üzenet.

A fiatalok tehát nem elrejtenek valamit, hanem inkább szeletelnek, szerkesztenek, szelektálnak – és minden egyes profillal egy-egy részletét hangsúlyozzák saját maguknak. Ez az „én-mátrix” segít eligazodni a nyomás alatt, amit az elvárások, algoritmusok és visszajelzések világa rájuk helyez.

Zaklatás és a digitális határsértések

Az online tér nemcsak játék és lehetőség – sokszor nyomás, zaklatás és kiszolgáltatottság színtere is. A megkérdezett tinik fele számolt be arról, hogy valamilyen formában zaklatták már őket a közösségi médiában. Ezen túlmenően minden második fiataltól kértek már erotikus fotót chatüzenetben, és 10-ből egy tini küldött is ilyet.

Futótűzként terjed a legújabb TikTok-trend: a kihívás veszélyesebb, mint hinnéd

Ezek a számok nemcsak a veszélyek jelenlétét jelzik, hanem azt is, hogy a fiatalok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy határt húzzanak, nemet mondjanak vagy segítséget kérjenek. A felmérés egyik legfontosabb üzenete, hogy a digitális önvédelem éppoly fontos, mint a tartalomgyártás vagy az apphasználat ismerete – és hogy a szülők, pedagógusok szerepe ebben még mindig kulcsfontosságú.

Virtuális énkép: amikor egy filter mesél el mindent

A fiatalok több mint fele rendszeresen készít szelfiket, és több mint 20 százalékuk használ filtereket, képszerkesztőket a fotóin. A megosztás azonban már nem reflex – sokkal inkább szűrt és kontrollált folyamat. Bár rengeteg kép készül, ezek túlnyomó többsége nem kerül ki a nyilvánosság elé. A tinik számára a megosztás már nem öncélú: reakciót várnak, visszajelzést, figyelmet – és ha ez nem érkezik, sokszor törlik a tartalmat.

Ez a dinamikus öncenzúra nemcsak a közösségi média működésére világít rá, hanem arra is, hogy a fiatalok online önkifejezése gyakran instabil alapokon áll. A lájkok, megtekintések, kommentek nem egyszerű statisztikák számukra – ezek az önértékelés mutatói lettek, amelyek alakítják az énképet, a magabiztosságot, sőt, a döntéseiket is.

Érzések a kijelző mögött

A tinik közel háromnegyede vallotta be, hogy vannak dolgok, amelyeket könnyebben írnak le chatüzenetben, mint hogy élőben beszéljenek róluk. Ez az adat különösen fontos abban a társadalomban, ahol a kommunikáció egyre inkább digitális csatornákon keresztül történik. Az online tér tehát nemcsak információszerzési vagy kapcsolattartási eszköz, hanem egyfajta érzelmi biztonsági zóna is – ahol a kimondhatatlan kimondhatóvá válik.

Ugyanakkor ez a komfortzóna sokszor hamis biztonságot is adhat, hiszen a személyes kapcsolatok mélysége és hitelessége nehezen pótolható digitális párbeszéddel. A kérdés nem az, hogy ez jó vagy rossz – hanem az, hogy felismerjük-e, mikor szükséges mégis kilépni ebből a kényelmes burokból.

Kikapcsolni néha bátorság kérdése

A digitális detox nemcsak a felnőttek számára vonzó gondolat: a felmérés szerint a tinik fele már kipróbálta, vagy legalább fontolgatja, hogy egy időre szándékosan leteszi a telefonját, és szünetet tart az online jelenlétben. Ez a jelenség nemcsak fizikai pihenést jelent, hanem pszichés leállást is egy olyan térből, amely állandó ingerekkel bombáz. A folyamatos összehasonlítás, a láthatóság nyomása, a visszajelzések utáni sóvárgás olyan mentális fáradtságot eredményezhet, amelyből csak az időszakos „offline” jelenlét hozhat megkönnyebbülést. A detox nem menekülés – hanem egy új egyensúly keresése.

Újra trendi a könyvklub, de jelentős csavarral tért vissza

A 2025-ös felmérés eredményeiből világosan kirajzolódik, hogy a fiatalok nemcsak értik és érzik a digitális világ működését – hanem formálják is azt. Megtanulták, hogyan lehet egyszerre jelen lenni és rejtve maradni, hogyan lehet kommunikálni úgy, hogy közben megőrizzék önmaguk egy darabját. A többprofilos lét, a szelektív megosztás, a digitális detox és a tudatos határhúzás mind azt mutatja, hogy a tinik nem mindig áldozatai a közösségi médiának – hanem egyre inkább mesterei is.