Mutasd a kommunikációd! Megmondom, hogy zsiráf vagy sakál vagy! - Munkahelyi kapcsolatok fejlesztése az erőszakmentes kommunikáció segítségével
Társadalmi interakcióink során gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, ahol nem megfelelő módon fejezzük ki magukat és ebből kifolyólag konfliktus generálódik időszakosan vagy tartósan. Sem a magánéletben, sem munkahelyi közegben nem kellemes érzés, amikor erőszakos kommunikációban válunk érintetté. Sokszor ér váratlanul és annyira impulzív, hogy nehéz csillapítani mértékét, mégis van lehetőség a korai jeleket felismerni és megakadályozni kialakulását.
Az erőszakos kommunikáció egy olyan kifejezés, amelyet az agressziót kiváltó, bántó szavak és a manipulatív megnyilvánulások összességére szokás alkalmazni. Ehhez csatlakozik a testbeszéd, a hangnem is és olyan kommunikációt befolyásoló tényezők sora, mint a résztvevő felek érzelmi állapota, szociális és kulturális háttere vagy éppen különféle impulzusok hatása.
Sokszor komplex elemzést kíván egy kommunikáció erőszakossági szintjének meghatározása, viszont vannak olyan jelek, amelyek közvetlen tapasztalása elindítja a helyzet felmérését és cselekvésre sarkall. Ehhez fontos megérteni, hogy ez miként formálja az emberek közötti dinamikákat, és milyen lépéseket tehetünk az elkerülés, valamint a konstruktív és empatikus párbeszéd érdekében.
Mi áll a háttérben?
Az erőszakos kommunikáció célja gyakran a másik fél irányítása, megfélemlítése vagy alávetése. Munkahelyi kapcsolatokban ennek következménye többek között a verbális bántalmazás (sértő kifejezések alkalmazása), manipulatív kommunikáció (egy helyzet tudatos befolyásolása) és a mobbing (zaklatás és kirekesztés). Mindezek végsősoron a célzott vagy szituációban érintett feleknél komoly mentális problémákat okozhatnak, nem csak a munkahelyi légkörre vagy a csoportdinamikára lehetnek negatív hatással.
Rényi Ádám: „Ha valakinek megragadod a figyelmét, másodperceid vannak, hogy megtartsd”
Ahhoz, hogy a háttérben húzódó okok pontosan feltárásra kerüljenek és a megoldás kialakíthatóvá váljon, olyan analitikus szemléletmód szükséges, amely gyakorlatilag egy specialista bevonását eredményezi. Egy szakember felkereséséhez azonban látni kell az indokot alátámasztó jeleket, melyek közül a legnyilvánvalóbbak az alábbiak:
- Empátia hiánya: amikor a kommunikációban a másik érzéseinek és nézőpontjának megértése nem kap szerepet.
- Túlzott általánosítás: amikor nem kötődik konkrét szituációhoz a megjegyzés, hanem sztereotipizálás üti fel a fejét.
- Passzív-agresszív megjegyzések: amikor a burkolt kritika párosul egy negatív stílussal, hangnemmel.
- Személyes támadás: amikor érzékelhető, hogy a másik jellemére irányul a bántó megjegyzés és nem a helyzetről esik szó.
- Megalázás vagy gúnyolódás: amikor ironikus vagy szarkasztikus a hangnem és a másik fél önértékelésének csorbítására irányul.
- Fenyegetés: amikor egyértelműen félelmet vált ki a kinyilatkoztatás.
- Vádaskodás: amely a felelősség áthárításának tipikus formája.
A lista korántsem teljes, továbbá egy-egy előfordulás még nem jelent erőszakos kommunikációt. A hirtelen felindulásból kimondott szavak és mondatok lehetnek egy adott helyzetbeli stressz állapot eredményei. A rendszeresség és az ebből kifolyólag kialakuló tartós rossz munkahelyi légkör lesz az, ami több veszélyt jelent.
A korai szakaszban megtehető lépés
Akár munkatársként, akár egy csoport vezetőjeként állunk szembe az erőszakos kommunikáció kezdeti jeleivel, két eszközt tudunk segítségül hívni: a példamutatást és a kompetenciafejlesztést. Ebben pedig Dr. Marshall B. Rosenberg módszere a Nonviolent Communication (NVC), azaz az erőszakmentes kommunikáció lesz segítségre, annak is egyik középponti eleme a „zsiráf-sakál elv”.
„A szavak ereje" - beszélgetés Wertán Sára kommunikációs szakértővel
Az elv egy egyszerű felvetésen alapul. A kommunikációs stílusokat két típusban határozza meg, melyek egy-egy állatfigurát kaptak szimbólumul. Az egyik a zsiráf, mint az érzelmek és szükségletek kifejezője, amely együttérzéssel és nyitottsággal közelíti meg a kommunikációt. A másik a sakál, amely a kritikát, a vádaskodást, az ítélkezést képviseli és gyakran konfliktus felé vezeti a párbeszédet, végső soron erőszakos kommunikáció kialakulását eredményezi.
A munkahelyi kapcsolatok fejlesztésében a zsiráf kommunikáció elsajátítása és tudatos alkalmazása elősegíti az érzelmek és szükségletek nyílt kifejezését javítva a csapaton belüli együttműködést, a megértést és az empátiát.
A módszer alkalmazásának legnagyobb hátránya, hogy időigényes, mert nyilvánvaló, hogy megrögzött szokásokból táplálkozó kommunikációt nehezen és apró lépésenként lehet formálni. Ezért fontos, hogy kellő hangsúly kerüljön az önérzékelés, az aktív hallgatás és a konstruktív visszajelzés elsajátítására, gyakorlására.
Ezeket a kompetenciákat autodidakta módon rendkívül nehéz elsajátítani. Érdemes ezért a szükséges ismereteket és fejlesztő gyakorlatokat tréningeken szakértői segítség mellett elsajátítani. Egy munkahelyi környezetben erre reziliencia és célirányos kommunikációs tréningeket célszerű szervezni és megtartani, amelyeket teamcoachinggal lehet a későbbiekben támogatni. Ezek által a munkatársak képesek lesznek egymás között megmondani, hogy adott szituációban ki a zsiráf és ki a sakál, miként kell változtatni a körülményeken, hogy ez a sakál jellem távozzon a csoportból.
Ha a szomszéddal kedves vagy, magaddal miért vagy ennyire kritikus? Mindent az önegyüttérzésről
A kommunikáció fejlesztése mindig kihívásokkal teli feladat, akármilyen szemszögből indokolt. Az erőszakmentesség elérése ezek közül is egy speciális terület, amely a korai fázisban aránylag rövid időn belül realizálható, de minél később merül fel szükségessége, annál nehezebbé válik a megoldás elérése.