előfizetésem
Hírlevél
Textilforradalom zajlik, de vajon melyik lesz a tökéletes bőrhelyettesítő anyag?
A növényi alapú bőralternatívák a fénykorukat élik: az innovációknak hála egyre kevesebben vásárolnak állati- és műbőr anyagú ruhákat, elsőre azonban nehéz lehet kiigazodni a divatipari újdonságok között. Most megnéztük, melyik bőralternatíva a legjobb megoldás, ha fentartható(bb)an szeretnél öltözködni!
Köztudott, hogy a legminőségibb és legtartósabb bőr a nyers állati bőr, melyet a húsipar termel a divatipar számára, melléktermékként. Előállítása azonban kegyetlen, káros, környezetszennyező és egyáltalán nem etikus: elsősorban azonban nem ezen okok miatt kezdtek el bőralternatívák után kutatni a 20. században, hanem azért, hogy minél több állati bőr kerüljön megmentésre a II. világháború alatt.
Németország kísérletezte ki először az első növényi alapú bőranyagot, a Prestoffot ami préselt és rétegezett papírszálakból állt – ez az alternatíva azonban nem bizonyult igazán tartósnak. Az 1960-as és 70-es években, a műanyag elterjedésével aztán félre is dobták a kísérletezgetéseket, mert rájöttek, hogy a szintetikus anyagokból jó bőrhelyettesítőket lehet készíteni. A fast fashion cégek az ezredfordulóra már csak úgy ontották magukból a műbőröket, hagyományos poliuretánokat (PU) és a polivinil-klorid (PVC) anyagokat – a mai napig ezek a legnépszerűbb alternatívák.
Divathóbortból alapvető szükséglet
A plastic leather (pleather, magyarul műbőr) anyagok egészen jól néznek ki, hasonlítanak a hagyományos állati bőrökhöz, de idővel nyilvánvalóvá vált, hogy rettentő káros anyagok: a szintetikus bőröket fosszilis tüzelőanyagból, kőolajból állítják elő, durva vegyszerekkel kombinálva. A bennük található klór szennyezi a hulladéklerakókat és a tengeri ökoszisztémát, a N-dimetil-formamid oldószer pedig egy kutatás szerint felhalmozva veszélyes az emberi szervezetre, mert hosszútávon rákkeltő.
Az egyik legrosszabb dolog velük kapcsolatban pedig az, hogy soha nem bomlanak le természetes úton, kizárólag égetéssel. Ezzel viszont hozzájárulnak a mikroműanyag-szennyezéshez, valamint az üvegházhatású gázok termeléséhez. Mindezek negatív környezeti és emberi hatását felismerve és figyelembe véve egyre fontosabbá vált a természetes bőralternatívák és biotextíliák keresése.
Ehhez a növekvő vásárlási tudatosság, a rettentően káros felhalmozás, a negatív környezeti hatások, valamint a környezetszennyezéssel járó következmények is hozzájárulnak, akárcsak a társadalmi preferenciák. Az emberek ugyanis egyre tudatosabbak: a fogyasztók nem akarnak mérgező, környezetre káros ruhákat viselni. Új, fenntartható(bb) forrásból származó anyagokra vágynak, melyeket etikus forrásokból szereznek be a márkák, állatkínzás nélkül. Nem akarják, hogy ruháik veszélyeztessék a Földet.
Divattrendből alapvető szükségletté vált a biológiailag lebomló bőranyagok keresése, melyekkel változás érhető el és provokálható ki. Jelenleg is több ezren dolgoznak olyan alapanyagok kikísérletezésén, melyek nemcsak lebomlanak, de fenntarthatóak, tartósak és strapabíróak is, mindezek mellett pedig jó a minőségük és remekül lehet velük dolgozni (vágni, szabni, varrni és hímezni is stb.).
Állatkísérletektől mentes természetes alapanyagok, környezetbarát csomagolás, és a többi - legyen végre a szépségipar valóban fenntartható
Gomba, alma, ananász
Szerencsére már egyre több olyan anyag létezik, melyek előállítása során nem kell erős vegyszereket használni, sem erdőket vagy állatokat kiirtani, mert biogazdálkodással termesztik őket. Az egyik legnépszerűbb ilyen anyag a gombabőr (micélium), melyet a vegán (azaz növényi alapú) bőralternatívák egyik legjobb változatának tartanak.
A gombabőr minőségében és megjelenésében megszólalásig hasonlít a hagyományos bőrhöz. A Mylo nevű szabadalmaztatott textíliát a Bolt Threads laboratóriumában kísérletezték ki micéliumból, a gombák gyökérszerű szerkezetéből. Puha, rugalmas, tartós és lényegesen fentarthatóbb, mint az állati bőr, vagy a szintetikus bőr, mert egy függőleges farmon, egy 100%-ig megújuló energiával működtetett létesítményben tenyésztik. Többek között ezért használja Stella McCartney és az Adidas is a termékei alapanyagaként.
Azt nem lehet mondani, hogy ez az anyag teljesen lebomló, mert egy laboratóriumi környezetben kerül megteremtésre, különböző termikus eljárássokkal, ami miatt automatikusan nem indul meg a biológiai lebomlása. Ennek ellenére ez az egyik legjobb bőralternatíva, mert bioalapú tartalma 90-100% között mozog – tehát jelentősen fenntarthatóbb, mint más bőranyag, minőségileg pedig tényleg ott van a toppon.
Népszerű választás még a gyümölcshulladékból származó alternatíva is, élén az ananászlevél rostjaiból kinyert Pinatex anyaggal, ami a gyümölcsipar egyik mellékterméke. Lélegző, tartós és enyhén texturált felülete van, magas bioalapú tartalommal (80%–90%), de PLA vagy PU kötőanyagokat tartalmaz, ezért a biológiai lebonthatósága nem olyan jó, mint a gombának, tehát, kevésbé jó választás a gombabőrhöz képest. Ennek ellenére még mindig az egyik legfentarthatóbb bőranyag, amit az Hugo Boss, a H&M és a Felder Felder is gyakran alkalmaz a Conscious kollekciójában.
A topkategóriás gyümölcsalapú bőranyagok közé tartozik az almabőr is, melyet az almahéjból vonnak ki a gyümölcslégyártás hulladékaként. Textúrája rendkívül sima, enyhén fényes, már-már olyan, mint az alma! Nagyon kis súlya van, ezért könnyű, tartós, az apróbb kiegészítők elkészítése során szokták felhasználni a fenntartható, etikus márkák (pl. Luxra London, Veerah), valamint az olyan exkluzív luxusházak, mint a Cartier órák és ékszerek szíjaihoz.
Jelenleg a nagy divatmárkák nem alkalmazzák, mert nagy mennyiségben nehezen lehet bánni vele: modern, innovatív feldolgozásához több kísérletezésre van szükség; annál is inkább mert a biotartalma csak az 50%–60%-ot éri el. Muszáj szintetikus bőrökkel keverni ahhoz, hogy anyagként működni tudjon, ez korlátozza környezetbarát jellegét – a jövőben ezen is változtatni szeretnének a divatmárkák.
Bőr, műbőr, vegán bőr - Te melyiket választod?
Sorra jelennek meg az új bőralternatívák
A megjelenés, a tartósság és funkcionalitás viszonylatában nagy kompromisszumokra van szükség a parafa alapú bőranyag terén is, melyet úgy készítenek, hogy a parafát begyűjtik a természetben, megőrlik és összepréselik őket, végül polimerrel vonják be a tartósság javítsa érdekében. Ez az eljárás szinte 100%-ig bioalapú, de az anyag az alkalmazási lehetőségei nagyon korlátozottak. A divatipar jelenleg nem képes elég sokoldalúan bevonni a termékskálájába, ezért ritkán lehet vele találkozni.
Hasonlók mondhatóak el a kaktuszbőrről is, melyet a legtöbbször kemény táskák vagy más, erősen strukturált kiegészítők alapanyagaként szoktak felhasználni. Rugalmas, de elég nehezen formálható, alkalmazásához és a kívánt tartósságának eléréséhez ezért más anyagok (főként szintetikus bőrök) kombinációjára is szükség van. Főként ezért lehetséges, hogy a biotartalma csak 50-70% között mozog – nem teljes egészében készül tehát kaktuszból.
Teljesen nem is bomlik le, de még mindig az egyik legfentarthatóbb bőralternatíva. Egyébként a Desserto fejlesztette ki a mexikói nopál kaktuszszálak szárításával és préselésével. A kaktuszbőr előállítása során vegyszereket nem, csak napfényt és különböző növényi pigmenteket használnak – termesztéséhez pedig csak nagyon kevés vízre van szükség. A technikát szabadalmaztatták, egyre többen alkalmazzák a divatiparban (Karl Lagerfeld, H&M, Fossil), ezért van remény rá, hogy a folyamatos kísérletezések miatt teljesen lebomló termékeket is elő tudnak állítani belőle, csakúgy, mint a kollagénbőrből.
A kollagénbőr egy laboratóriumban tenyésztett anyag, amit a hagyományos állati források helyett teljesen mesterségesen teremtenek meg. Lényegében egy biotechnológiai folyamatról van szó, ami magában foglalja a sejtkultúrát, a kollagéntermelést, a feldolgozást és a kinyerést, tehát egy komplex kémiai eljárás zajlik az előállítás során. Az eljárás nagyon költséges és jelentősen csökkenti az állattenyésztés szükségességének mértékét (csakúgy, mint a többi káros környezeti hatást), de nem szabad arról megfeledkezni, hogy a termeléséhez állati forrásból származó, majd úgy tovább tenyésztett sejteket használnak. Ez az anyag viszont pont emiatt teljesen lebomlik.
Ha a természet már kitalálta, miért ne másolhatnánk le mi is? Ez a biomimikri
Még mindig zajlik a keresés a tökéletes bőrhelyettesítő után
A tökéletes bőralternatíva iránti kutatás jelenleg is zajlik, hiszen még nincs meg az a tökéletes megoldás, ami mindenkinek megfelelne. A legjobb választásnak talán a gombabőr tűnik, de lehet, hogy néhány év múlva már egy teljesen más bőranyagot sikerül továbbfejleszteni, ami még annál is sokkal jobb lesz. A cél mindenesetre az egyre nagyobb növényi és bioalapanyag tartalmú bőralternatívák keresése, melyeket csak folyamatosan teszteléssel és próbálgatással lehet elérni. Hogy megéri-e?
Igen, hiszen az innovációs megoldásoknak hála folyamatosan csökkenthető a divatipar lábnyoma, csakúgy, mint a környezeti szennyezés. Ez azonban magasabb termelési költségekkel is jár, melyre sok fast fashion márka nincs felkészülve. Jelentős reformok kellenek ahhoz, hogy tartós és gyökeres változás következzen be a textilgyártás során: ameddig azonban nincsenek szigorúan osztályozva és szabályozva a felhasznált anyagok, addig bárki használhat bármilyen anyagot.
A mi felelősségünk utánajárni annak, hogy milyen összetevőkből álló ruhákat veszünk fel és viselünk magunkon nap, mint nap. Az ugyanis senki sem tudja pontosan, hogy mikor találunk olyan megoldást, amikor a növényi alapú bőr jelentősen fenntarthatóbb és életképesebb alternatívává válik a hagyományos bőrrel szemben.