előfizetésem
Hírlevél
Mégis hogy sikerült divatba hoznia a nejlontáskákat az olasz divat nagyasszonyának?
Tervezőnő. Üzletasszony. Divatlátnok. Signorina. Milliárdos vállalkozó – akinek mellesleg a divathoz és a művészethez is van érzéke. Az ő keze alatt született újjá a Prada és vált minden idők egyik legnépszerűbb márkájává a Miu Miu. Vajon hogy csinálta? Most utánajártunk, hogyan emelte fel Mario Prada szerény bőráru üzletét egy nemzetközi, milliárdos divatházzá az unokája, Miuccia Prada.
Miuccia Prada nevét mindenki ismeri a divatvilágban. Ő az, aki az olasz „moda” nagyasszonyává nőtte ki magát, pedig politikatudományból doktorált, majd szín-, és pantomimművészetet tanult. Bár rajongott a művészetekért, nem sok köze volt a nagyapja milánói bőráru vállalkozásához, a Pradához, ami az 1970-es évekig (a márka első hatvan évében) csak kézitáskákat, pénztárcákat, kozmetikai tokokat és bőröndöket árult, mindet állati bőrből.
Nagyapja soha nem hitte, hogy a nőknek különösebben bele kell avatkozni az üzletbe, ezért jobbnak látta, ha családja nőtagjait teljesen kihagyja a vállalkozásból. Pechére fia, Mario Prada abszolút nem volt vevő az üzlet továbbvitelére, ezért mikor megöregedett, a lánygyermekére, Luisára hagyta a családi bizniszt. Luisa Prada húsz éven keresztül vezette a Prada bőráru kereskedését, ám mikor az ő lánya, a vállalkozó szellemű Miuccia Prada is belépett a színre, kiderült: a Pradából sokkal több lehet kihozni egy kis bőrkereskedésnél. És milyen igaza volt!
Olyat akart alkotni a divatban, amit más még nem
Miuccia Prada a diplomája megszerzése után a családi vállalkozásban helyezkedett el: ő felelt a bőrkereskedés kiegészítőrészlegéért. Eleinte nem vonzotta a divatszakma, de a szenvedélyévé vált a dolog. Képzett és intellektuális nőként imádta kitalálni, mire vágynak a vásárlók, ezért mindig a jövőbe tekintett: soha nem azt tervezte, amit ő szeretett volna, hanem azt, amit a vevők kívántak. Szemlélete hamar népszerűvé tette őt a törzsvásárlók körében, akik közül egyre többen osztották meg vele a dizájnnal kapcsolatos vágyaikat.
A 70-es évek Olaszországában a feminista mozgalmak miatt olyan darabokra vágytak a nők, melyek egyenjogúvá tették őket a férfiakkal. Bár a kézitáskák is népszerűek voltak, egyre nagyobb volt a vágy a nemsemleges darabok iránt, melyet Miuccia férje, a korábban szintén saját kis bőráru kereskedését vezető Patrizio Bertelli is megerősített. Kettejük szerelmének alapkövévé vált a Prada családi vállalkozás sikeressé, majd világhírűvé tétele, ezért gondoltak egyet és léptek egy nagyot.
Igazi 21. századi mese a garázsból a párizsi divathétig szárnyaló Jacquemus sztorija
Miuccia elkezdte saját esztétikáját bevezetni a márkába: első saját tervezésű táskája nem a korábban használt Prada-bőrből, hanem egy tartós és vízálló műanyagból készült, melyet korábban csak a katonaságnál lehetett látni.
Nejlon alapú táskák uniszex dizájnnal
Nem másról van szó, mint a nejlonról. Ilyen anyagú táskákat addig csak a férfiak hátán lehetett látni: a ’80-as évek elején viszont Miuccia megnyitotta az utat a nemsemleges divat felé és végre tervezett egy olyan táskát, amit egyaránt viselhettek a nők és a férfiak is. Ez a Vela hátizsák, ami a mai napig az egyik legikonikusabb táska a Pradánál. A forradalmi divatújdonság bevezetése bátor és vakmerő lépés volt számára, mert senki nem tudta, mi lesz belőle.
Miuccia végleg szakított a családi hagyományokkal azzal, hogy első táskakollekcióját nem bőrből készítette el, de amiatt is sokan élesen bírálták, hogy a családi logót megváltoztatta egy fordított háromszöggé. Arról nem is beszélve, hogy teljesen szembement a társadalmi konvencióival azzal, hogy feminista vállalkozóként egy unisex dizájnt álmodott meg. Egy olyan dizájnt, ami egyszerre nőies és férfias, de jobban nemsemleges, mint bármi más.
Minden törekvése ellenére azonban táskái nem arattak osztatlan sikert: éveken át puhította a vásárlóit az új anyag divatba hozatalával kapcsolatban, mígnem kitalálta, hogy bőrrel kombinálja őket. Ez az új anyagkombináció elhozta a várva várt sikert: olyan hírnevük lett a bőr és a vízálló nejlon kombinációjából megalkotott táskáknak, melyeket ma csak úgy neveznénk, hogy IT-bagek. A Prada végre betört a széles nemzetközi piacra, Miuccia kitalálta, hogy a táskák, bőröndök és a bőráru kiegészítők mellett ruhaneműket is kínáljanak a nőknek.
Nem volt azonban minden nőnek pénze arra, hogy táskák mellett a ruhákat is ott vásárolja meg, ezért férjével együtt kitalálta, hogy létrehoznak egy 30-40%-kal olcsóbb vonalat a kevésbé tehetős vásárlók számára. 1992-ben megalapították a Miu Miu márkát, melynek nevét Miuccia saját beceneve ihlette. A családban hívták őt így, a hangzatos becenév pedig arra inspirálta, hogy az új márkájának darabjai között olyan ruhák foglaljanak helyet, melyeket a saját gardróbjában is meg lehet találni.
Az ötlet bejött, ezért a ’90-es évekre már két divatmárkát is vezetett. Minimalista és sokszor rendkívül egyszerű szabásvonalai kezdetben megosztották az embereket, ám az idő végül neki dolgozott,
a letisztultság pedig egyre inkább divatba jött.
Örökre feltette a divattérképre a Pradát
Valamivel később, 1993-ban és 1994-ben a Prada megkapta a divatvilág Oscarját, azt a nemzetközi elismerést, amit az Amerikai Divattervezők Tanácsa (CFDA) ítélt nekik oda, később pedig a VH1 is jutalmazta Miuccia Pradát az Év divattervezője kategóriában, egészen pontosan három alkalommal. Mindezek az elismerések igazolták őt abban, hogy a fejlődéshez nem a feltétlenül a bevett hagyományok követése, hanem a nyitottság és a jövőbe tekintés vezet.
Mire berobbant a szupermodell-generáció, a Pradának már saját férfiruha üzlete is volt, az ezredfordulóra pedig a Miu Miu-nak is. A 2000-es évekre egy olyan stabil és legendás divatházzá fejlődött a Prada, melynek biztos helye volt nemcsak az olasz, hanem a globális divatban is.
A divatház jelszava ma is a „csúnya sikk”,
valamint a trendi, egyszerű és semleges divat, ami éles kontrasztban áll a többi divatház (mint például a Carolina Herrera, az Iris van Herpen vagy a Giorgio Armani) jeligéjével. Ez azonban nem von le semmit a márka értékéből, sőt! Az emberek imádják a Pradát – és a Miu Miu-t is. Legsikeresebb termékeik közé tartozik a 2007-ben megjelent Prada Galleria táska, ami megjelenésekor a világ legnépszerűbb luxustáskája volt, de a vezető beosztású nők még mindig a kedvencüknek tartják ezt a darabot – akárcsak a hozzá illő pénztárcát. Sikkes, letisztult és egyszerű a pár éve bemutatott Cleo táska is, melyet a retro ihletésű formák minimalista vonalvezetése jellemzi.
Botránytól a mainstream felé: így lett olyan népszerű a nemsemleges divat
A Prada Re-Edition nejlon táskák is újra a fénykorukat élik, még a second hand és a használtruha kereskedésekben is nagyon keresettek ezek a táskák, akárcsak a replikapiacon. A bestseller darabok között meg kell azonban még említeni az ikonikus Prada hajpántot, amit Blair Waldorfon is többször láthattunk A pletykafészekben, valamint azt a plaftormtalpú, minimalista mokaszin is, amit a férfi és a női kollekciókban is bemutattak. Ez a pár kiemelt darab azonban csak a töredéke azoknak a sikertermékeknek, melyeket a Prada Miuccia Prada divattervezői tevékenyég alatt alkotott.
Szinte fel sem lehet sorolni azokat az ikonikus dizájner termékeket, amiket neki köszönhetünk. Részben, talán pont ezért választották a világ legbefolyásosabb emberei közé a Time és a Forbes magazinok.
Vállalkozói szemmel, üzletként gondol a divatra
De nagy valószínűséggel az sem véletlen, hogy a szakmai berkekben csak moda signorinának (a divat nagyasszonyának) hívják Miuccia Pradát. Férjével, a Prada kereskedelmi és pénzügyi részlegéért felelős Patrizio Bertellivel az elmúlt néhány évtizedben Olaszország és a divatipar megbecsült személyeivé váltak azzal is, hogy megalapították a Prada Fondazione-t (Prada Alapítványt), amivel az ékszer- és a művészvilágot támogatják, de a legmagasabb polgári érdemrendi kitüntetéseket is megkapták az olasz államtól.
Mindezek mellett a pár úttörő szerepet játszott abban, hogy a művészetet is támogassák: az elsők között kezdtek olyan innovatív építészeti elemekkel kombinált divatüzleteket építeni, melyek saját jogukon során váltak művészeti remekművekké. A siker által hozott növekedés pedig arra inspirálta őket, hogy a legtöbb márkával ellentétben ne adják el a Pradát egy pénzügyi befektetői cégnek sem, inkább alapítsanak egyet ők maguk! A Prada Group csoport alapítása finoman szólva is bátor terv volt a részükről, mert a divatikonok nem igazán csinálnak ilyet, inkább rábízzák a gazdasági részt a szakemberekre.
Christy Turlington karrierje csúcsán hagyta ott a modellkedést, hogy egyetemre járjon
Volt is pár öngóljuk: korábban megvásárolták a Helmut Lang, a Jil Sander és az Azzedine Alaïa divatmárkákat, illetve szereztek részesedést a Fendiben is, később mindet eladták, hogy a saját márkáikra összpontosítsanak – úgy gondolták, így kifizetődőbb. A további növekedés reményében azonban külső finanszírozókat, befektetőket kezdtek el keresni, ezért tőzsdére bocsátották a márkájuk egy részét, ami egy vállalkozói bravúr volt a részükről.
A befektetői ötlet olyan nagy siker volt, hogy néhány év leforgása alatt kb. 70-80 új üzletet és éttermet tudott nyitni a Prada – ez pedig később még meg is sokszorozódott. Miuccia és férje jelenleg a cégük 80%-át birtokolják, a maradék 20% a részvényeseké. 70 országban vannak jelen, 606 darab saját üzemeltetésű üzlettel, több, mint 15 000 alkalmazottal (!), csaknem 5 milliárd eurós forgalommal.
Igaz, már nem csak Miuccia felel a kreatív igazgatói posztokért: a Pradánál fele-fele arányban osztozik a címmel Raf Simons divattervezővel, a Miu Miu-t viszont még mindig saját gyermekének tekinti, ottani tervezéseit továbbra is folytatja. Jelenleg 75 éves, de még ma is annyira terve és vágya van a divatiparra, a művészetre, az építészetre és az üzletre nézve, hogy egyhamar biztosan nem fog visszavonulni a divat olasz nagyasszonya.
