előfizetésem
Hírlevél
Szinte soha nem szólhatsz bele a barátnőd párkapcsolatába, egy kivétellel
„Te ezt tényleg hagyod neki?” – hangzik el az ártatlannak tűnő kérdés, amely aztán pillanatok alatt nemcsak egy barátságon, hanem az azt összekötő, finom bizalmi-selyemszálon is képes azonnali szakadásokat előidézni. Hiába próbálod ugyanis a legjobb szándékkal támogatni a barátnődet, és a párkapcsolatát (esetleges házasságát), az efféle mondatokkal könnyedén átlépheted a határt! Mikortól számít a törődés súlyos beavatkozásnak? Dr. Tóth Réka párkapcsolati mediátor, családkonzulens és nőiesség mentorral jártunk utána a kérdésnek.
Bár egy barátság számos ponton kerülhet próbatétel elé (gondoljunk csak a földrajzi távolságra, az idő múlására, vagy a különböző élethelyzetekből adódó konfliktusokra), valószínűleg kevés, annál ingoványosabb terep létezik, mint a másik párkapcsolatáról nyíltan véleményt formálni. Tény: végig nézni, hogy a szeretett barátod olyan útra lép, amely boldogtalannak, ne adj’ Isten veszélyesnek tűnik, embert próbáló helyzet, de nagyon nem mindegy, hogyan tárod a másik elé a véleményedet. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: egyáltalán van-e bárkinek joga beleszólni a másik párkapcsolatába, és ha igen, meddig mehetünk el anélkül, hogy elveszítenénk a barátunkat?
A barátság alapjai
„A barátság egyenrangúságon, kölcsönös bizalmon, tiszteleten, méltóságon alapul. Amikor véleményt formálunk, gyakran esünk abba a hibába, hogy »irányító«, vagy »gondoskodó szülői énállapotba« kerülünk. Az »én jobban tudom« maximálisan felboríthatja az egyensúlyt, és alá-fölérendeltséget teremthet!” – szögezi le Dr. Tóth Réka a kiindulópontnak szánt gondolatot.
Való igaz: a (főképp kéretlen) tanács furcsa irányt vehet, pláne akkor, ha nem a megfelelő formában hangzik el. Kutatások szerint a párkapcsolati elégedettséget több szempontból is befolyásolja a barátaink hozzáállása: egyrészt, ha ők boldogtalannak látnak minket, kevésbé lesznek elkötelezettek a mi párkapcsolatunk iránt, másrészt – miután nincsenek érzelmileg bevonódva – érvényesebbek lehetnek a meglátásaik, mint a (rózsaszín szemüveges) sajátunk. És valószínűleg itt van a kutya elásva: egy baráti vélemény – jobb esetben – egy értékes, külső nézőpont. Egy tükör, amellyel viszont – olykor – nehezen szembesülünk.
Árulkodó jelek
Más kérdés, hogy léteznek-e olyan sorvezetők, amelyek felhatalmaznak minket arra, hogy érdemes lenne valamilyen módon „feltartani” azt a bizonyos tükröt. Egyes jelekből ugyanis bátr(abba)n következtethetünk arra, hogy a barátunk olyan helyzetbe került a saját párkapcsolatán belül, amikor hasznos lehet számára egy külső vélemény!
Dr. Tóth Réka szerint ilyen a hirtelen viselkedésváltozás (például arra leszel figyelmes, hogy az eddig egy-egy pohár bort fogyasztó barátod gyakrabban önt fel a garantra, mint korábban, esetleg más függőségek hálójába bonyolódik), de az is intő jel lehet, ha a másik folyamatosan kibújik a programok alól, és még ha sikerül is egy találkozót összehozni, nehezen nyílik meg a saját életéről, inkább rád, vagy bármi (bárki) másra tereli a szót. A hangulati változás – így például tartós szomorúság, ingerültség, harag, depresszióra utaló jelek – szintúgy árulkodók lehetnek!
Nem minden barátság tart örökké, innen tudhatod, ha már inkább elvesz tőled
„Külön figyelmet érdemelnek azok az extrém esetek, amikor például –közvetetten vagy közvetlenül – tanúi vagyunk egy párkapcsolati bántalmazásnak, legyen az akár verbális, akár fizikai. Ilyenkor érdemes szakértői segítséget bevonni, legyen szó akár a rendőrségről, akár a nővédő egyesületekről!” – húzza alá a szakértő. (Ezen a ponton érdemes kiemelni: az alábbi tanácsok NEM az ilyen extrém jellegű szituációkra vonatkoznak!)
Véleménynyilvánítás VS támogatás
Bár a szakértő szerint a ne szólj szám, nem fáj fejem tanács gyakran megállja a helyét ilyesfajta szituációkban, nagyon is számít a mérlegelésben a barátság története. „Fontos kérdés, hol húzódott eddig a határ? Ha csak felszínes kapcsolódás szintjén barátkoztunk eddig, óvatosan érdemes csak visszajelzést adni!” – int a szakértő, aki nem győzi hangsúlyozni: egy érett, felnőtt barátságban nagyon is szükséges lekommunikálni, hol is van az a bizonyos határvonal. A kéretlen véleménynyilvánítás és a támogatás között ugyanis óriási különbségek állnak fent!
„A véleménynyilvánítás (például »én biztos ott hagynám«) mindig valamiféle alá-fölérendeltséget feltételez. »Én vagyok az okos, de pedig elcseszted« a leggyakoribb üzenete! Az ilyesfajta vélemény a legtöbbször kéretlenül érkezik, afféle agresszív intervencióként. Ez sokkal inkább a tanácsadó egójáról, a tudása fitogtatásáról szól, semmint a barát megsegítéséről. Fontos, hogy tudjuk: nőként sokkal inkább érzelmi biztonságra, semmint irányadásra vágyunk. A felsoroltak rendkívül messze állnak a támogatástól!” – húzza alá a szakértő.
A támogatás tiszta szívből, és a másik megsegítésének vágyából fakad és sokkal inkább a másik meghallgatásáról, semmint a saját kinyilatkoztatásainkról kell, hogy szóljon. Jó, ha nem homályosítja el semmilyen érdek, vagy olyan, korábbi tapasztalat, amelyet hamisan vetítünk rá a barátnőnk párkapcsolatára!
A kéretlen véleménynyilvánítás és a támogatás közötti legfontosabb különbség, hogy utóbbi esetben azzal kezdődik a kommunikáció, hogy megkérdezem a másikat, egyáltalán érdekli-e a véleményem, elmondhatom-e azt? „Fontos, ha a másik nemmel válaszol, azt abszolút tiszteletben kell tartani!” – magyarázza Dr. Tóth Réka. Érdemes ilyenkor arról érdeklődni, hogy érzi magát a barátnőnk ebben a helyzetben, és mire lenne szüksége. „Sokszor a saját történetek, tapasztalatok megosztása nagyobb inspirációt és támogatást jelenthet, mint a direkt tanács!” – húzza alá a párkapcsolati mediátor. „Inkább kérdezni, mint jelen lenni, ez az aranyszabály! Gyakran az együttérző (meg)hallgatással tudunk a legtöbbet segíteni!”
6 elengedési technika, amivel megkönnyítheted az elválást
„Ha mégis megfogalmazzuk a véleményünket, ügyeljünk rá, hogy sem őt, sem a párját ne minősítsük. Maradjunk a tényeknél! Bizonyos esetekben – például tanácstalanság, alacsony önértékelés, bántalmazás gyanúja – érdemes a másikat arra bátorítani, hogy forduljon szakemberhez! Ezzel együtt jó, ha tudjuk: alacsony önismeretű, önbizalomhiányos barát esetén gyakran előfordul, hogy hirtelen felindulásból dönt. Számítsunk arra, ilyenkor a támogatás jóval tovább húzódhat, mint egy szimpla, esti borozás időtartama! Felelősséggel osszuk meg a gondolatainkat a másikkal!” – húzza alá Dr. Tóth Réka.
Végső soron minden baráti kapcsolat alapja a bizalom, az őszinteség, és a kölcsönös tisztelet. A legfontosabb kérdés talán nem is az, szólhatunk-e, hanem hogy hogyan tesszük azt! A jó barát nem előír, hanem meghallgat, nem irányít, hanem jelen van – és néha épp ez a halk, empatikus jelenlét a legnagyobb segítség. Igaz barátnak lenni sokszor azt jelenti: tudni kell, mikor kell csendben maradni, mikor kell (csak) kérdezni és nem válaszolni.