Zöld applikációk, szürke valóság – A digitális turizmus ígéretei és buktatói

2025. április 11.
Utazni jó, de az sem árt, ha az ökológiai lábnyomunk csökken
Számos zöld alkalmazás segít a fenntarthatóbb utazásban, például az ételvásárlásban, a közlekedésben és a szálláshelyek kiválasztásában.
Fotó: Klaus Vedfelt/Getty Images

Jelen állás szerint a globális turizmus a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának több mint nyolc százalékáért felelős. A világjárvány után a turisztikai ágazat feléledt hamvaiból, sőt, tömegek szeretnék megtapasztalni az utazás élményét világszerte. Ez mind szép és jó, ugyanakkor óriási felelősség nehezedik a szektorra a fenntarthatóság szempontjából.

Vajon a – szintén nem elhanyagolható méretű ökológiai lábnyommal rendelkező – digitális fejlesztések segíthetnek a kárenyhítésben?

Csak tudatosan az okoseszközökkel!

Az okostelefonok ma már annyira az életünk részei, hogy szinte észre sem vesszük, hogy milyen sok dologra használjuk őket – az utazástervezés és -lebonyolítás során is. De vajon abba belegondolunk-e, hogy ezek a kis kütyük milyen hatással vannak a bolygónkra? Jelenleg a világ népességének több mint nyolcvanöt százaléka rendelkezik okostelefonnal.

Ezek az eszközök kétségkívül a digitális forradalom zászlóvivői, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a környezeti hatásuk is jelentős. Egyetlen telefon éves karbonlábnyoma nagyjából hatvanhárom kilogramm, és a gyártás során keletkező károsanyag-kibocsátás is jelentős.

Mi lehet a megoldás? Valószínűleg nem az, hogy teljesen lemondunk róluk, ez ma már talán nem is lenne megvalósítható. Inkább a tudatos használaton van a hangsúly. Vagyis azon, hogy nem cserélgetjük őket csak azért, mert kijött egy új, szinte teljesen ugyanolyan modell. Szorgalmazzuk a javítható, moduláris modellek terjedését, a régieket pedig újrahasznosításra adjuk. A vállalatoknak is érdemes lenne komolyabban foglalkozniuk ezzel a problémakörrel, hiszen a céges telefonok ökológiai lábnyoma is jelentős.

Appok, amelyek támogatják a zöld utazást

Amellett, hogy egyfelől az okoseszközök gyártása nem használ a bolygónknak, egy másik szemszögből ablakot nyitnak a világra, majd a zsebünkbe teszik azt. Kétségtelen tehát, hogy számos előnyük van. Többek között az, hogy általuk még tervezhetőbbé, biztonságosabbá, felelőségteljesebbé és fenntarthatóbbá válhat az utazásunk, például a sokoldalú applikációk révén.

Ma már számos zöld alkalmazás segíthet abban, hogy fenntarthatóbb módon utazhassunk. Például a Too Good To Go lehetővé teszi, hogy kedvezményesen vásároljunk éttermek és boltok feleslegessé vált, de még fogyasztható ételeiből, ezzel csökkentve az élelmiszerpazarlást, amikor úton vagyunk. A Happy Cow vegetáriánus és vegán éttermeket térképez fel világszerte, a NatureHub pedig azért hasznos, mert segít az felfedezni a környezetbarát és társadalmilag felelős vállalkozásokat a közelünkben.

Az Oszkár Telekocsi és a BlaBlaCar fuvarmegosztó alkalmazások segítenek csökkenteni az autók szén-dioxid-kibocsátását, miközben olcsóbb utazási alternatívákat biztosítanak. A FlyGRN app kiszámítja a repülőutunk károsanyag-kibocsátását, majd napelemprojektekbe vagy faültetésbe fektetve ellensúlyozhatjuk azt a felületük segítségével. A PlugShare különösen hasznos az elektromos autóval közlekedők számára, mivel térképen mutatja a legközelebbi töltőállomásokat.

És ha már fenntartható közlekedés: a biciklizés nemcsak a bolygónak tesz jót, de az egészségünknek is. A kerékpármegosztó szolgáltatások alkalmazásai által kétkeréken is felfedezhetők a meglátogatott városok. Ahogyan a MOL Bubi Budapesten, a Bicing Barcelonában, a Bici Baci Rómában, a ListNRide Párizsban, a Santander Cycles Londonban kínál biciklis lehetőséget.

A szálláshelyekre térve, az Ecobnb egy olyan innovatív startup, amelynek küldetése egy újfajta turisztikai modell népszerűsítése ökobarát szálláshelyek által. A FairTrip újra gondolja a hagyományos utazási kalauzokat: az app által helyi közösségeket támogató helyeket fedezhetünk fel. Szállásokat, éttermeket és programokat lehet rajta keresztül foglalni, a bevétel 10%-át pedig fejlődő országokban zajló társadalmi projektekre fordítják.

A Maps.Me offline térképszolgáltatása lehetővé teszi, hogy internetkapcsolat nélkül navigáljunk a városokban. Az app intelligens útvonalakat tervez, és javaslatot tesz a leginkább fenntartható közlekedési módokra. Hasznos és jól használható a Litterati nevű közösségi szemétszedő app is, amelyben a felhasználók dokumentálhatják és kategorizálhatják az összeszedett hulladékot. Az adatok képet adnak a döntéshozóknak és vállalatoknak a szemét mennyiségével kapcsolatban, ez pedig hozzájárul a hatékonyabb hulladékkezeléshez.

Kiterjesztett és virtuális valóság, okosmegoldások

A zöld utazás arról is szól, hogy törekszünk az adott desztinációt minél alaposabban megismerni, illetve, a slow tourism jegyében kelünk útra. Az interaktív térképek, az AR- vagy VR-alapú idegenvezetések és a virtuális túrák segítenek (jobban) megismerni egy adott helyet anélkül, hogy fizikailag túlterhelnék azt, tovább mélyítve az „overtourism” problémáját. Emellett az ilyen megoldások azok számára is jól jöhetnek, akiknek nincs lehetőségük utazni.

Egyes szálláshelyek is igyekeznek fenntarthatóbb alternatívákba fektetni: napenergiát vagy szélerőműveket alkalmaznak az áramtermeléshez, és/vagy olyan építészeti megoldásokat, amelyek csökkentik az energiafelhasználást. Ez nemcsak környezetbarát, de hosszú távon gazdaságos is. Okos szemeteseket is bevetnek, amelyek jelzik, hogy mikor kell őket kiüríteni, ez hatékonyabbá teszi a hulladékkezelést. A vízpazarlás csökkentésére szintén léteznek ma már digitális megoldások: például okos zuhanyzók, amelyek figyelik a vízfogyasztást.

A mesterséges intelligencia is közbeszól

Ma már nem kétséges, hogy az AI forradalmasította/forradalmasítja a turizmust. Szinte minden iparági szereplő használ valamilyen mesterséges intelligencia-alapú technológiát. Az NLP, vagyis „language processing”, a „big data” és a „deep learning” nemcsak az utazás tervezését teszik gördülékenyebbé, de személyre szabott ajánlásokat, dinamikus árazást és automatizált ügyfélszolgálatot is kínálnak.

Az AI-alapú chatbotok, utazási asszisztensek és prediktív analitikák az utazási élményt igyekeznek maximalizálni, míg a biometrikus azonosítás és a gépi tanulás például a poggyászkezelést forradalmasítja. Bár az AI számos előnnyel jár, felvet adatvédelmi aggályokat, illetve a munkahelyek átalakulásához vezethet a szektorban. A ChatGPT és az ehhez hasonló rendszerek ráadásul óriási szénlábnyommal bírnak.

Egy tanulmány szerint a platform havi szinten több mint 230 930 kilogramm szén-dioxidot termel, ami kétszázhatvan New York–London repülőjárat kibocsátásával egyenértékű. Bár egyetlen oldalmegtekintés csupán 1,59 gramm szén-dioxidot generál, a havi százhatvannégymillió felhasználóval ez jelentős ökológiai terhet ró a környezetre. Mindezek tükrében elengedhetetlen, hogy a fejlesztők és vállalatok minimalizálják a digitális rendszerek karbonlábnyomát.

Az látszik tehát, hogy a technológiai fejlődés maga is jelentős ökológiai lábnyommal bír, de ha tudatosan használjuk őket, a Földnek és magunknak is jót tehetünk. Az egyes navigációs és fordító alkalmazások, digitális jegyrendszerek, megosztásalapú megoldások mind-mind hozzájárulhatnak a turizmus zöldítéséhez. Önmagukban persze nem oldják meg a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákat, de segíthetnek abban, hogy felelősségteljesebben tervezzük és valósítsuk meg az utazásainkat.