Ösztönös vagy tudatos? Az emberi viselkedés, a reakció olyan generációs lenyomat, amit nem mindig lehet irányítani
Az ösztön szó hallatán elsőre sokunknak az állati ösztön kifejezés dereng, elvégre az állatok ösztönlények, akik tudatos döntések helyett megérzéseikre alapozva cselekszenek. Bár mi magunk a nap nagy részében megfontoltan irányítjuk cselekedeteinket, az ösztönök bizony ott élnek bennünk, és többször hagyatkozunk rájuk, mint gondolnánk. Ebben hasonlítunk mi az állatokra, és ez bizony jó nekünk.
Hogyan lehetséges az, hogy a tudatosság mellett ilyen nagy szerepet kapnak az ösztönök? A válasz egyszerű, cselekedeteink mélyen gyökereznek az evolúció során kialakult viselkedési mintázatokban. Charles Darwin az evolúciós folyamatokkal kapcsolatos munkáiban már régen bebizonyította, hogyan alakulnak ki az állatok és az emberek ösztönei, amelyeket annyi évezred után sem tudunk elfelejteni. Ezek az ösztönök ugyanis kódolva vannak a génjeinkben.
A tét az életben maradás
Gondoljunk bele abba, amikor új munkahelyre megyünk, és szinte ösztönösen próbáljuk megtalálni a helyünket, és közben ugyanazokat a mechanizmusokat éljük meg, mint egy farkas a falkában. Ez remekül szemlélteti, hogy az ösztönök milyen mélyen gyökereznek bennünk, dacára annak, hogy civilizált világban, civilizált emberek között élünk. Darwin elmélete szerint ezek a mechanizmusok azért maradhattak fenn máig, mert valamikor kulcsszerepet játszottak a túlélésben.
Te képes vagy válaszolni a „ki vagyok én?” kérdésre? Ha nem, talán te is identitásválságban szenvedsz
Ott van például a fészekrakó ösztön, ami szülés előtt élesedik a nőkben. Az ösztön hatására a kismamák automatikusan mindent rendbe tesznek maguk körül, kitakarítanak, és biztos helyet alakítanak ki az otthonukban, és ez nem csupán egy aranyos szokás, hanem egy belső parancs, amely azt sugallja:
tedd biztonságossá az utódod helyét.
Darwin rámutat, hogy az efféle viselkedésformák azért alakulhattak ki, mert az utódok gondozása növelte a túlélési esélyeiket. Ez pedig csak a kezdet, sokkal több hétköznapi ösztön vezérel minket, mint azt gondolnánk.
Állati ösztönök a mindennapokban
Amikor új környezetbe kerülünk – legyen az egy baráti társaság, munkahely vagy iskola –, az ösztönös viselkedés szinte azonnal működésbe lép. Figyeljük meg, hogy ilyenkor utánzó magatartást tanúsítunk, gyakorlatilag megpróbáljuk leképezni a csoport domináns viselkedési mintáit. Ez az ösztönös alkalmazkodás megfigyelhető az állatvilágban is, például a majmok között, akik szociális státuszuk erősítésére utánozzák társaikat.
A Hold hatása és az anyai kapcsolat misztériuma: mit árul el a horoszkópunk az érzelmeinkről?
Ezzel ugyanis tudattalanul növeljük a csoporton belüli kohéziót, ami végső soron a csoport több tagjának túlélését biztosítja. Ugyanígy az ösztönök lépnek életbe a konfliktushelyzetek során, amikor automatikusan bekapcsol a „harcolj vagy menekülj” reakció. Ilyenkor az adrenalinszint megemelkedése és a szívverés gyorsulása az ösztönös vészreakció jele az állatoknál és az embereknél egyaránt, amelyet őseink a vadászatok során alakítottak ki.
Habár ma már nem kell mamutra vadásznunk, sem pedig menekülni a ragadozók elől, az ösztön mégis megmaradt, és főként a stresszes munkahelyi helyzetekben vagy vitás szituációkban lép működésbe.
Hogyan fordítsuk előnyünkre az állati ösztönöket?
A bennünk élő állati ösztönök nemcsak érdekesek, hanem rendkívül hasznosak is lehetnek, ha megértjük, hogyan alakíthatjuk őket a javunkra a mindennapokban. Az első lépés, hogy felismerjük azokat a tudattalan belső mechanizmusokat, amelyek különböző helyzetekben mozgatnak minket. Hogyan? Maradjunk a korábbi példáknál.
Amikor mondjuk egy új közösségbe kerülünk, ösztönösen kezdünk beilleszkedni, azonban ha tudatosan figyelünk a reakcióinkra, még könnyebben alkalmazkodhatunk a csoportnormákhoz, és ezzel növeljük a beilleszkedés esélyét. A siker tehát abban rejlik, hogy ismerjük fel, mikor cselekszünk ösztönösen, és mikor tudatosan. Ne hagyjuk, hogy ösztöneink teljesen átvegyék az irányítást cselekedeteink felett. Mire jó ez?
Vegyünk egy stresszes munkahelyi szituációt, amikor két dolgot tehetünk: vagy ráhagyatkozunk az ösztöneinkre és menekülőre fogjuk, vagyis megalkuvók leszünk, netán harcba szállunk az „üldöző” ellen, és ráborítjuk az asztalt, vagy tudatosan megőrizzük a nyugalmunkat és ennek megfelelő higgadtsággal kezeljük a konfliktust.
Öngyógyítás öltözködésen keresztül — mit üzen a Chokassy tervezője a fast fashion mókuskerekének?
Az érem másik oldala
Az ösztönös viselkedések kezelése azonban nemcsak akkor lehet pozitív hatással a mindennapokra, ha felülemelkedünk rajtuk. Vannak szituációk, amikor éppen az ösztönök segítenek nekünk megélni egy-egy helyzetet. Gondoljunk csak a fészekrakó ösztönre, amely a gyermeknevelés során és az emberi kapcsolatok építésében is fontos szerepet játszik.
Ha átengedjük magunkat ennek az ösztönnek, és hatására békét teremtünk magunk körül, akkor egy olyan környezetet alakíthatunk ki, amely harmóniát és nyugalmat áraszt, és amelyben jól érezzük magunkat.
Az ösztönök tehát az emberi természet szerves részei, amelyek ugyan evolúciós múltunkból erednek, de a modern életben is meghatározó szerepet játszanak. Hagyjunk teret az ösztönöknek, és élvezzük, hogy hol akkor segítenek, ha kizárjuk azokat, hol akkor, ha rábízzuk magunkat.