előfizetésem
Hírlevél
Meglepő eredményt hozott egy kutatás, a fogamzásgátló nem csak a terhességtől védhet
A hormonális fogamzásgátlásról évtizedek óta zajlik a vita: egyesek felszabadulásként, mások veszélyként tekintenek rá. Most azonban a Semmelweis Egyetem kutatása új megvilágításba helyezi a tablettát, ám a kép korántsem ilyen egyszerű. A hormonok világa érzékeny egyensúlyon alapul, amelybe bármilyen beavatkozás pozitív és negatív hatásokat is hordozhat. Vajon a fogamzásgátló lehet a női egészség egyik titkos szövetségese, vagy inkább egy kockázatos kompromisszum?
Akár 69 százalékkal is csökkentheti a méhrák kialakulásának kockázatát a tartós hormonális fogamzásgátlás – derül ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából. Ezek után akár azt is mondhatnánk, hogy egészséges életmód és a tabletta rendszeres szedése mellett elkerülhető a daganatos megbetegedés. De ez sajnos nem igaz. A helyzet ennél összetettebb, ugyanis a fogamzásgátló mellékhatásairól sem szabad megfeledkezni.
A méhtestrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat a magas jövedelmű országokban, 2020-ban világszerte több mint 417 ezer új esetet regisztráltak, és a WHO előrejelzései szerint a következő évtizedekben akár a felével is nőhet az érintettek aránya. Az esetszámok növekedése mögött az elöregedő népesség mellett az életmódbeli tényezők és a hormonális változások állnak.
Az illóolajok titkos szuperképességei, amiket még a nagymamáink sem ismernek
Az utóbbi időben egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a női hormonháztartás finom egyensúlya kulcsfontosságú abban, hogy milyen kockázattal kell számolni daganatos megbetegedések esetén. A Semmelweis Egyetem kutatóinak friss vizsgálata ehhez a képhez adott újabb, sokak számára talán meglepő információt, mely szerint a hormonális fogamzásgátlás, amelyet elsősorban a nem kívánt terhesség elkerülésére használnak, hosszú távon védelmet nyújthat a méhtestrák ellen.
Kisebb az esély a rákos sejtek megjelenésére
A szakemberek szerint azoknál a nőknél, akik valaha szedtek fogamzásgátló tablettát, 39 százalékkal ritkábban fordul elő a betegség, mint azoknál, akik soha nem használtak ilyen készítményt. A hatás annál erőteljesebbnek bizonyult, minél tovább szedték. Például öt évnél rövidebb alkalmazásnál egyharmaddal, tíz évnél hosszabbnál pedig közel kétharmaddal kisebb volt a kockázat.
A kombinált, ösztrogént és progeszteront egyaránt tartalmazó tabletták még markánsabb védelmet mutattak, a kutatók elmondása alapján valószínűleg azért, mert ezek a készítmények közvetlenebbül befolyásolják a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódását, és így kevesebb olyan mutáció keletkezik, amelyből daganat fejlődhet ki. Ezek után jogos a kérdés:
a tablettával elkerülhetjük a méhnyakrákot?
„A hormonális fogamzásgátlás nem csodaszer, de jól láthatóan képes megelőző hatást kifejteni” – nyilatkozta Harajka András, a kutatásban részt vevő szakorvos, aki megerősítette, hogy ezek a készítmények szabályozzák a női hormonháztartást, kiegyensúlyozzák az ösztrogén és a progeszteron arányát, ezáltal mérséklik a méhnyálkahártya folyamatos növekedését. Elvégre, ha a sejtek kevésbé osztódnak, kisebb az esély a rákos sejtek megjelenésére.
Kádár L. Gellért: „A testem létfontosságú iránytű”
Az érem másik oldala
Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a fogamzásgátlás mellékhatásairól gyakran folyó viták mellett létezik egy kevésbé ismert, pozitív hatás is. A helyzet azonban soha nem fekete-fehér, a tabletták szedésének árnyoldalairól sem lehet megfeledkezni. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú távú hormonális fogamzásgátlás mellékhatásai között ott vannak a hangulatingadozások, az émelygés, és ritkább esetekben a fokozott vérrögképződés vagy sztrók-kockázat is.
Ezek az egészségügyi kockázatok pedig akkor válhatnak hangsúlyossá, ha egyéb rizikótényezők is felmerülnek, például dohányzás vagy túlsúly. Tehát mielőtt rákmegelőzés céljából futunk a nőgyógyászhoz, hogy receptet írjunk, konzultáljunk vele a témában. Mert az életkor, az egészségi állapot, a családi kórtörténet és az életmódbeli tényezők egyaránt szerepet kapnak a döntésben: szedjük, vagy ne szedjük?
Illetve azt is érdemes tudni, hogy a méhtestrák kialakulásának esélyét nem kizárólag a hormonális fogamzásgátlás befolyásolja. Az elhízás például önmagában közel háromszorosára emeli a kockázatot, a késői menopauza több mint kétszeres rizikót jelent, míg a szülés akár egyharmaddal csökkentheti az esélyeket.
Minden mindennel összefügg
Láthatjuk, hogy a megelőzés komplex kérdés, amelyben szerepe van az egészség megőrzésének, a rendszeres orvosi vizsgálatoknak és az életmódnak. A tanulmány kapcsán a legfontosabb talán az, hogy a női egészség nem szűkíthető le egyetlen tényezőre. A hormonális egyensúly, a testsúly, az életmód és a rendszeres szűrővizsgálatok mind együtt alakítják a kockázatokat. A fogamzásgátló tabletta egy eszköz a sok közül, amely megfelelő körülmények között védelmet jelenthet, de csak akkor szolgálja valóban a nők egészségét, ha tudatos döntés és szakértői támogatás áll mögötte.
Legendás ékszerek, amelyek szinte főszereplővé avanzsáltak a filmjeikben
A hormonális fogamzásgátlás tehát nem csodaszer, de nem is ellenség – sokkal inkább egy eszköz, amely tudatosan és felelősen használva valóban segíthet a női egészség megőrzésében. A kutatás eredményei biztatóak, ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy a testünk működése összetett rendszer, ahol minden tényező – a hormonoktól az életmódon át a genetikai adottságokig – hatással van egymásra. A döntés, hogy valaki szed-e fogamzásgátlót, személyes, és mindig orvosi konzultációra kell épülnie. A hangsúly a tájékozottságon, a tudatosságon és a saját testünk ismeretén van. Ha mindezt szem előtt tartjuk, a hormonális egyensúly nemcsak a kockázatok elkerülésében, hanem a teljesebb, egészségesebb élet megélésében is segíthet.
